Nagybánya, 1909 (7. évfolyam, 26-52. szám)

1909-12-09 / 49. szám

1909. deczcmber 9.

NAGYBANYA

3

Züllött gyermekek.

Deczember 8.

A társadalom egyik nagy szégyene a szülő és iskola nélkül, úgyszólván az ulczán fel- nevelkedett gyermekek. Közülük kerülnek ki jórészben a tolvajok, betörők, csalók, gyilkosok. Az ő iskolájuk az utcza, tanítóik a legszemen- szedettebb csavargók és gonosztevők. Vagy ha szülői háznál züllöttek el, bizton mondhatjuk, hogy az anyjuk korán elhalt, vagy elzüllött, az apa pedig rendszerint iszákos, dologkerülő, aki a gyermekével éppen csak annyit törődik, hogy üti, veri és arra kényszeríti, hogy a fejlődő félben levő gyermek az ő számára dolgozzon és pénzt keressen.

Ne csodáljuk azután, hogy a gonosz, züllött környezetben felnőtt gyermek maga is csak azt teszi, azt követeli, amire tiz-tizenkét éves koráig tanították és néhány éven belül teljesen elzüllik és megérik arra, hogy a legtökéletesebb gonosztevővé legyen. 60 ezres gyermekeknek hívják ma ezeket a gyermekeket, mert a belügyminiszter ilyen számú rendeletével 1907. óta az állami gyermekmenhelvekbe küldik be őket.

Ez az emberi, a humánus megoldása ennek a nagy kérdésnek: a züllött, félig elveszett lelkek megmentése az emberiség, a társadalom számára. Azaz ez még a megoldás kezdete, kísérlet csupán, amely kísérlet máris azt bizo- nyitja, hogy még igen sokat kell tennünk, hogy e részben eredményt is érhessünk el.

Az állami gyermekmenhely az ilyen, rendszerint 12 éven aluli, züllött gyermeket, megfigyeli, róla törzsnaplót vesz fel és a gyermeket — ha 12 éves elmúlt — inasnak adja ki aszerint, amilyen hajlammal a gyermek valamelyik mesterség iránt viseltetik.

De épen ezeknél a dolgoknál vannak nagy bajok. A gyermenhelybe kerülő gyermekek fölött (ha öten-tizen összekerülnek) nincs, aki kellő módon felügyeljen és tiz ilyen züllött gyermek egy intézetre nézve, ahol beteg gyermekeket ápolnak és gyógyítanak, sokszor valósággal veszélyes dolog. Amig a javítóba kerül, sok idő elmulhatik és addig vagy megszökik, vagy magára, vagy az intézetre nézve káros dolgot követhet el.

Ezt megakadályozandó, a belügyminiszter néhány gyermekmenhelyben engedélyezte, hogy j ideiglenesen egy része az intézetnek számukra berendeztessék és külön tanító vezetésével rendes oktatásban részesüljenek. így rendeztetett be például a kolozsvári és a szombathelyi men- hely is, ahol a gyermekek teljesen az iskolai rend szerint taníttatnak; vasárnaponkint templomba járnak, hétköznap dolgoznak és tanulnak. Valószínűleg ilyen mintára rendezik be a kassai állami menhelyt is, de ez is ideiglenes megoldás csupán, mert a züllött és züllésnek indult gyermekek megmentésére sokkal nagyobb- szabásu akcziónak kell megindulnia. Mindenekelőtt az ilyen romlott környezetben felnőtt és

a gyermekmenhelyből nevelőszülőkhöz gondozásra kiadott 12 évet még be nem töltött gyermeket kellene szigorúan ellenőrizni. A község, vagy város lelkészének, tanítóinak (telepbizottság keretén belül is) igen szép hivatása volna, ha ezeket a gyermekeket különösen szemmel tartanák és észrevételeiket a gyermekmenhely igazgatójával, az ottani telepbizottsági elnökkel közölnék, akik mindig készségesen tesznek eleget a kívánságoknak. Ugyanez áll az ilyen inasnak kiadott gyermekre is, akinek szigorúbb felügyeletre és ellenőrzésre volna szüksége.

A valódi megoldás az ilyen gyermekeknek külön e czélra emelt épületben való elhelyezése volna, amelyben a gyermekeket tanítanák, nevelnék és hajlamuk szerint való mesterségre kioktatnák.

HÍREK.

Deczember 8.

Ada Jurke esete.

— A pálinka. —

Ada Jurke esetét vajmi kevesen ismerik a mi vidékünkön.. De annál inkább ismerik a a felvidéki statisztikusok. Pedig nálunk is sok Ada Jurke akad. Talán a kelleténél is több.

Ada Jurke egy iszákos csavargó nő volt, ki 1740-ben született és vagy hatvan évet élt.

A modern tudomány már nemcsak a góthai Almanach családfáival foglalkozik, hanem másokéival is. így Ada Jurke leszármazottjait is felkutatták. Persze nem miud, csak amennyit lehetett. S hogy valamennyit nem lehetett, azt sejtetik az alábbi épületes adatok.

Felkutatható ivadékainak száma másfél század alatt 834-re emelkedett. A díszes társaság 709 tagjának életrajzát is össze lehetett állítani rendőrségi, bírósági és kórházi iratokból.

Ezen 709 személy közül 106 volt törvénytelen szülött, 132 koldus, 74 egyéb alamizsnából élt, 181 nő az erkölcstelenségből űzött keresetet, 75 lett bűntény — ezek közül 7 gyilkosság miatt elítélve. Hetvenöt év alatt az iszákos Ada Jurke családja az államnak tartásdijakban öt millió koronájába került.

Tessék ezután kiszámítani, mily jó üzletet csinál a mi bölcs pénzügyi politikánk a vasárnapi néproutással, a pálinkás butikok nyitva- tartásával.

Legfőbb ideje, hogy minden illetékes tényező vállvetve küzdjön a pálinkás boltok vasárnapi bezárása érdekében, mely az Ada Jur- kek ma már a városokra is oly terheket rónak az elhagyott gyermekek gondozásával, hogy szinte már roskadoznak alatta.

Személyi hírek. Dr. Matcray Mihály polgármester a r. t. városok polgármesterei orsz. egyesületének gyűlésére Budapestre utazott, hol ez alkalommal több más városi ügyben is tárgyalásokat folytat. — Dr. Ajtai Nagy Gábor hosszabb tartózkodásra a fővárosba utazott.

ségem volna. Holnap egy hosszú táviratot kell feladnom a szindikátusnak. Ha az ember nem sürgeti . . .

— Szívesen adok kölcsön tiz forintot.

— Elutasító mozdulatot tett.

— Nem kell. Mit gondolsz, utas embertől. Neked is szükséged van a pénzedre.

Alig tudtam rátukmálni a tiz forintot.

— Hiszen megadod.

— Mikor jössz vissza? — kérdezte habozva.

— Tizennyolczadikán.

— Helyes, akkor megvárlak. Ott leszek a Riviérán. Egy kis szívességre foglak kérni.

Mikor tizennyolczadikán visszaérkeztem Triesztbe, nem is gondoltam Fiitik Gáborra. Annyit azonban kénytelen voltam beismerni, hogy szemérmesebb koldussal még soha sem találkoztam Nos, a koldus ott állt és várt a hajóállomás előtt. Alig ismertem rá, olyan külső változáson ment keresztül. Finom szürke gyapot öltözetet és szürke czilindert viselt. A krémszínű selyem ing gomblyukában hatalmas bril- lians ragyogott.

— Szervusz! — kiáltotta felém.

— Itt vagy? Bravo, mondottam, megkaptad a pénzedet ?

— Még tegnapelőtt. Annyi kellemetlenségem volt. A bank egy negyed perczentet akart levonni. Hiszen adtam én nekik. Nem képzeled milyen tolvajok.

Másnap együtt robogtunk hazafelé. A tiz forintot egy finom krokodilbőr tárczában adta vissza. Azt hiszem, legalább húsz forintos tárcza |

volt. Mikor a kupéban elhelyezkedtünk, ő kezdte meg a társalgást.

— Mondtam ugye, hogy egy kis szívességre akarlak kérni.

— Mi az?

— Hát .. izé ... a feleségem.

— Ah, igen, te nős vagy?

— Az a legboldogabb férj a világon, de némi megszakításokkal.

— Hogy érted ezt?

— Hát úgy, hogy valahányszor tönkremegyek, az apósom, egy arrogans kávés, mindig visszaveszi tőlem a feleségemet. Most éppen harmadszor kellett a házasélet boldogságát megszakítanom. Ez nagyon kellemetlen.

— De hát miért tűröd?

— Mit tegyek barátom, azt hiszem, az apósomnak igaza van. A kereskedő, ki nem keres: egy nulla. Ein Niemand, mintáz anyósom mondja. És én a legnagyobb köszönettel tartozom az apósomnak, mert ha el nem vette volna a feleségemet, meg se csináltam volna a rézbánya üzletet.

Felkért, hogy járjak közbe neje kiszolgáltatása ügyében. Megtettem. Olyan simán ment, mintha csak egy kapuczinert rendeltem volna.

— Kérem, — mondotta a kávés, — csak jöjjön, nem vagyok én Szemirámisz . . .

Azt hiszem, Szárdánápált akart mondani.

Nehány hétre rá a városligeti kioszkban láttam Fittik Gábort a feleségével uzsonnázni. Úgy ültek egymás mellett, úgy suttogtak, mint a gerlék . . .

— Schnébli Károly pénzügyi titkár hivatalos ügyekben városunkban időzik.

Eljegyzés. Bottá Mihály hetei földbirtokos Erdőszádán eljegyezte Brán Dénes g. kath. lelkész leányát: Ilonát.

A Nemzeti Zenede uj s. tanára. A Nemzeti Zenede választmánya, melyn ek gróf Zieht] Géza az elnöke, Drumár László hegedűművészt, városunk szülöttét az intézet segédtanárává nevezte ki.

Kitüntető választás. A r. t. városok polgár- mestereinek országos egyesülete Égh/ Mihály főjegyzőt az egyesület sajtóügyi. Moldován László városi takarékpénztári igazgatót pedig a gazdasági és pénzügyi bizottságba választotta be.

Egyházi közgyűlés. A nagybányai evang. egyházközség decz. hó 5-én rendes közgyűlést tartott, melyen az 1910. évi költségelőirányzatot állapították meg. Az egyház a tisztviselők és szolgák fizetésére 3738 koronát költ, az ingatlan vagyonra, épületek fentartására, tűzbiztosításra stb. 642 koronát, állami, községi köz- terhekre 504 koronát, egyházi kötelezed illetékekre 256 koronát, kezelési költségekre 310 koronát, jótékonyezéiokra 115 koronát. Az előirányzat fölösleggel zárul. Ugyanezen a gyűlésen elhatározták, hogy templomépitési segélyért a felsőbb hatóságoknál kérvényezni fognak. A közgyűlés nagy lelkesedéssel egyhangúlag megválasztotta presbyterül Thaisz Péter nagybirtokost, egyházi adófizetőt, aki az egyház támogatásában kiváló és elévülhetlen érdemeket szerzett. Vidéki presbyterekiil Kapnikról Fischer Károly mérnököt, Felsőbányáról Bradofka Frigyes bányatanácsost választották meg. Platthy Zoltán uj presbyter a gyűlésen az esküt letette.

Városi képviselőválasztás. Ez év deczember 31-én jár le azon képviselők mandátuma, kiket ezelőtt hat évvel választottak meg a városi képviseletbe. A kilépő képviselők névsora a következő: I. Keleti kerületben: Dr. Kádár Antal, Wienerberger Géza, Szűcs Károly adótárnok, Nagy Sámuel. Szász János, Kupás Mihály, Galló Antal, Hoffmann Árpád, Gerdenics János, ifj. Klement Károly, dr. Fass Gyula, ifj. Incze József, Bátori Gusztáv, Abrugyán Antal, Győngyösy Gyula. Hudoba Gusztáv, Ivornis Ernő, Mendihovszky József, Vigh János. II. Nyugati kerületben: Gellért Béla. Glavitzky Károly, Almer Károly, Székely Árpád, Lerch Iguácz, Fritsch Sámuel, Incze Lajos tanár, Gurnesevich Lajos, Szász József, id. Égly Mihály, Steinfeld Sámuel, Kovács Lajos kovács, Virág Lajos anyakönyvvezető. így tehát a keleti kerületben lizenkilencz, a nyugati kerületben pedig tizenhárom képviselőt kell választani a megfelelő számú póttagokkal együtt. A városi tanács előterjesztésére Ilosvay Aladár, Szatmár- vármegye alispánja a választást 1909. évi deczember hó 16. napjára tűzte ki. A választást kerületenkint külön-külön helyiségben tartják meg. A választás helyét Farkas Sándor nyug, ezredes választási elnök hirdetmények utján fogja a választókkal közölni. Értesülésünk szerint Farkas elnök valamelyik kerületben a választás vezetésére helyettes elnökül Almer Károly képviselőt, a Kereskedelmi Bank igazgatóját fogja fölkérni.

Egy öreg tanárról. Egy öreg pap-tanárt ünnepelt Arad úri társadalma. Berényi Gedeon kiérdemesült minorita-rendfőnök Szent Erzsébet napján töltötte be lelkésszé történt felszentelésének ötvenedik esztendejét s ebből az alkalomból paptársai, meg az aradi volt minoritagimnázium egykori növendékei ünnepséget rendeztek tiszteletére. Aradi levelezőnk most egykét történetet mond el az ősz tanárról.

Tanítványai, kik közé Nagybánya város társadalmának is szine-java tartozik, még most is elragadtatással beszélnek az öreg papról.

— Soha olyan keresetlenül egyszerű, őszinte érzésű tanári, mondta Varjassy polgármester, nem láttam, mint Berényi, Szenvedelmesen szerette a zenét és nemcsak az iskolában, hanem a lakásán is gyakran maga köré gyűjtötte tanítványait, elmagyarázva a muzsikának a lé- iekre való hatását. A zenénél már csak a szegény gyerekeket szerette jobban.

Jó szivét még az se bőszitette föl, ha tanítványai megtréfállák, amivel pedig tudvalévőén legjobban meg lehetett haragítani a professzorokat. A hetvenes években az ő osztályába járt Perczel Lajos, az amerikai Szabadság mostani munkatársa, aki állandóan diszmagyar ruhában jelent meg az előadáson. Olyan volt, mintha mindig föl akart volna köszöntem valakit. Amikor az osztály tanulói egyszer nem tudták a