Nagybánya, 1909 (7. évfolyam, 26-52. szám)

1909-12-09 / 49. szám

4 1909. deczember 9. számtani Ieczkét, elhitették Perczellel, hogy Be- rényi Gedeonnak születésnapja van. — Köszöntsd föl a tanár urat, — unszolták Perczelt — legalább ezzel eltelik az óra, mert ő bizonyosan beszélni fog valamit az életéből, tehát megszabadulunk a feleléstől, meg a szekun- dától. A diszruhás diák nagy pátosszal elszavalta Berényi Gedeon érdemeit és az emberi kor leg­végső határáig éltette. A lelkiatya türelemmel hallgatta végig a dikcziót, majd befejeztével szelíden, mosolyogva szólt: — Perczel fiam gyere ki felelni. A fiú mélabusan vánszorgott ki, mert bizony ő egy szót se tudott a leczkéből. A tanár pedig az egész órán át egzaminálta és végül is ezzel küldte helyre: — Látom diák, hogy jobban tudsz dik- cziózni, mint egyenletei fejteni. Szekundát kapsz. Másnap azután megörvendeztette a fiút: — A szekundát kitöröltem, diák, de a ma­gyar nyelvtanból egyest Írtam be, mert szépen beszéltél. Hogy milyen hazafiasán gondolkozott, an­nak igazolásául álljon itt ez a jelenet: — Egy időben a történelmet is tanitolta Berényi — beszéli Barabás Béla. Az egyik iskolakönyvben azt olvasta, hogy Bocskay és társai lázadók voltak. »Nem lázadók voltak azok, — magyarázta hangosan a tanár, hanem hazafiak«. Ezért a kijelentéséért a növendékek vál- lukra emelték és ünnepelték. A városi takarékpénztár a múzeumnak. Szép jelét adta a városi takarékpénztár a vá­rosi múzeum iránt tanúsított jóakaratu érdek­lődésének. A múzeumnak eddig egyetlen egy képe sem volt Hollósy Simon mestertől, pedig a nagybányai festőiskola alapítása s fejlődésé­nek első stádiumai a Hollósy Simon mester nevével a legszorosabb kapcsolatban van. Épen ez okból a múzeum-egyesület választmánya el­határozta, hogy alkalomadtán egy vagy két Hollósy-képet fog beszerezni s ennek eszköz­lésével Moldován László múzeumi pénztárnokot bízták meg. Moldován László a múltkoriban megtekintette Budapesten a Könyves Kálmán kiállítását, hol több Hollósy-kép is voll kiállítva s kiváló műértéssel két képet választott ki a nagybányai múzeum részére: A técsői részlet e. t és Szeptemberi nap-ot. Mindkét festmény a mester legkiválóbb alkotásai közé tartozik s bizonyára dísze lesz a nagybányai múzeumnak. E képek egyikét, A técsői részlet-ei a városi takarék- pénztár igazgatósága vásárolta meg 450 korona értékben s ajándékozta a múzeumnak. Itt em­lítjük meg, hogy legutóbb a múzeum egy igen értékes okmánynyal is gyarapodott. Rácz István polgártársunk ajándékozta a múzeumnak Rákóczi Ferencz eredeti adomány levelét, mely­ben elődeinek, a temesvári Balthazár Volfgang családnak a magyar nemességet ajándékozta. Rákóczi estély. Felsőbánya város vasár­napi Rákóczi-estélye a várakozáson felül sike­rült. A műsor mindenik pontja kiváló műélve zetet nyújtott s tapsban nem volt hiány. A mű­sort Révai Károly vezette be, ki Mikor Rákóczii temették czimü hazafias költeményét olvasta föl. Majd Révész János, a kurucz nóták széphangu interpretátora énekelt el egy csomó régi kurucz nótát Révész Jánosné virtuóz zongorakisérete mellett, ügy a kurucz nóták, mint az előadott ősrégi magyar dalok zajos tetszést arattak. Fe- renczy János szatmári lapszerkesztő kollegánk pedig II. Rákóczi Ferencz külügyi politikáját is­mertette kapcsolatosan gróf Bercsényi Miklós egyéniségével. A fényesen sikerült estélyt ba­rátságos lakoma követte. A gyermekvédő liga működése. Csendben, zajtalanul, de nemes szive teljes melegével buz- gólkodik már négy év óta az országos gyermek­védő liga nagybányai megbízottja Neubauer Hermin állami polgári leányiskolái tanítónő azon, hogy városunk elhagyott árva gyermekeit testileg és szellemileg nevelje, hazánknak meg­tartsa. Az ő fáradhatlan buzgalmának köszön­hető, hogy a 1. Berks Leó m. kir. pénzügyi fő­tanácsos által megvizsgált és példásan vezetett számadások szerint az eddigelé szükebb körben gyűjtött 640 K 76 fillér adományokból szegény- sorsú árva gyermekek elhelyezésére, táplálására, ruházására és egyéb gondozására 632 K. 82 fillért áldozhatott s eszerint már csak 7 K. 94 f-rel rendelkezik jelenleg. Az árvák ezen melegen érző, nemes gyámolitója hogy áldásos műkö­dését továbbra is eredményesen folytathassa, a legszélesebb körű támogatást érdemli meg, miért is a jószivü emberbarátok érdeklődését ezúton felhívják az árvák iránt érdeklődők. Karácsonyi számunk az idén a szokottnál is nagyobb terjedelemben és számban jelenik meg. Hirdető közönségünket kérjük, hogy hirdeté­seiket idejekorán föladni szíveskedjenek. Beszüntetett egyházi tárgysorsjátók. A szat­mári ref. egyházmegyei iskolák javára enge­délyezett tárgysorsjáték húzása a harmadik el­halasztás után sem volt megtartható, ennélfogva a pénzügyminiszter az engedélyt bevonta s a sorsjegyek árának visszafizetését elrendelte. A kezelési költségek, mint minket értesítenek, az amúgy is csekély eredményre vezetett sorsjá- téb bevételeit annyira felemésztették, hogy a nyereménytárgyakra semmi sem jutott és igv a sorsjáték nem volt megtartható. Egy fővárosi czóg jubileuma. Kertész Pál férfi és női divatáru-üzlete Budapest, Rákóczi- ut 40. sz. alatt, mely egyik látványossága a fő­városnak, most jubilál, amennyiben 15 eszten­deje annak, hogy üzletét alapította. Ez alkalom­ból pazar kiállítású katalógust adott ki, melyet mindenkinek ingyen küld, ki ez iránt egy levelező-lapon hozzá fordul. A kereszthegyi óvoda A kereszlhegyi áll. óvoda helyének kiválasztása nagy gondot adott a város vezetőségének, mert alkalmas terület alig állott rendelkezésre. Végül abban állapod­lak meg, hogy az óvodát a Zazar partján építik föl, ha a városi terület kiegészítéséül a kincstár, a kereszthegyi üzemvezető használatában levő kertből mintegy 234 négyszögölet átenged. A város ily értelemben föl is irt a pénzügymi­niszterhez. A város föliratára most jött meg a válasz, mely szerint a kincstár az óvoda czél- jaira a kért területet átengedi, oly feltétellel, hogy a város az óvóda-telek s az üzemvezetői telek között egy megfelelő deszkakerítést állít föl s azt jókarban is tartja. Hogy a város e területhez hozzájuthatott s igy a kereszthegyi állami óvoda is mihamarább tető alá kerülhet, abban nagy érdeme van Neubauer Ferencz bányaigazgató, miniszteri tanácsosnak. Kérelem. Fölemeljük ismét kérő szavunkat azoknak nevében, kiket a sors megfosztott természetes gondozóiktól: az elhagyott gyerme­kekért. Rettenetes gondolat, hogy elhagyott gyermek is van a világon! Már csecsemő ko­rában kitéve az élettel való szörnyű küzdelem­nek. Pedig mennyi kedves, szép, ártatlan gyer­mek van közöttük. Az újabb kor legszebb in­tézménye az, amely az állam kötelességévé teszi ezen gyermekek gondozását. Az meg is menti az éhenhalástól, elveszni nem engedi s idővel kenyérhez juttatja becsületes munka révén. De hogy egy kis öröm is besugározza szomorú, szeretetben oly szegény életüket, azt a fény­űzést az állam nem engedheti meg magának. Pedig a sötét sarokba helyezett virág is el­pusztul egy kis napsugár nélkül. Kérjük a ne- messzivü embereket, segítsenek minket abban, hogy karácson szent estéjén az elhagyott gyer­mekeknek egy kis örömet szerezhessünk. Imád­ság ez a kis adomány, amit saját gyermekeik jóllétéért intéznek a Mindenhatóhoz. Neubauer Hermin, az áll. gyermekvédelmi bizottság el­nöke. Karácsoni vásár. A nőegylet az idei kará­csom vásárját a kaszinó helyiségében f. hó 11-én d. u. 5 órakor nyitja meg. Vasárnap d. e. 10 órától 1-ig, d. u. 3-lól este 8-ig lesz nyitva, hétfőn azonban csak d. e. 11 —12-ig, d. u. 4-től estig. Az árak igen alacsonyak lesznek s minden tárgyra szabott ára fel lesz Írva. Rendkívül sok szép varrottas érkezett Pozsonyból és Mármaros- szigetről. Egyben felkéri az egyesület a jószivü adakozókat, hogy a vásárra szánt kézimunkái­kat decz. 10-ig a plébániára, a titkárhoz küldeni szíveskedjenek. Az elnökség. Ismeretterjesztő előadások A Katholikus Legényegylet vezetősége az idén is folytatni fogja a tavaly megkezdett ismeretterjesztő elő­adásokat. Az első előadás folyó hó 19-én, dél­után 5 órakor lesz s azt Szőke Béla plébános fogja tartani. Ami kétes s ami nem kétes. A nagybányai festőiskola c,z. czikkünkben lapunk legutóbbi számában a következőket irtuk: »Mikor más városok egymáson gázolnak át egy-egy ered­ményeiben még nagyon is kétes festőiskoláért, ugyanakkor mi eldobjuk magunktól a már ki­próbált, nagynevű mesterekkel dicsekvő s vá­rosunknak már ezideig is sok-sok dicsőséget és hírnevet szerzett festőiskolánkat'? Évi pár ezer _________N A G Y B Á N Y A________________ koron a miatt?« Aki ismeri a viszonyokat, na­gyon jól tudja, hogy mi e sorainkkal főleg azt akartuk demonstrálni, hogy más, ujonan kelet­kező festőiskolákért az illetékes körök a leg­nagyobb áldozatokat is meghozzák, csakhogy elérhessék azt, amit a nagybányai festőiskola már régen elért: az elismerést, a tekintélyt, a hírnevet. S midőn azt hangoztattuk, hogy »ered­ményeiben még nagyon is kétes festőiskoláért«, ezzel sem akartunk sem többet, sem keveseb­bet mondani, mint azt, hogy a hozott áldozatok daczára is nagyon, de nagyon kevés város di­csekedhetik oly nagynevű mesterekkel, mint épen Nagybánya. Már pedig a festőiskola jövő­jének és sikerének épen a vezető mesterek kvalitásai a legfőbb biztosítékai. Mindezekből pedig világosan következik az, hogy »az ered­ményeiben nagyon is kétes festőiskola« kifeje­zésünkkel távolról sem szándékoztunk a kecske­méti alakuló festőiskolára czélozni, melynek élére a mi beczézgelett művészünk. Grünwald Béla kerül, kinek a nagybányai festőiskola is oly sokat köszönhet. És sorainknak ilyen el- magyarázása ellen legelsőbben is mi magunk tiltakozunk. Egy kis gyomorromlás, melyet a kevésbbé kényes ember fel sem vesz, az érzékeny em­bernél gyakran súlyos megbetegedést von maga után. Az ilyen embernek mindig odahaza kell tartania egy palaczk természetes Ferencz József- keserüvizet, mert az épp oly kíméletes, mint megbízható a gyomorból eredő rosszullét gyors megszüntetésére. Ha reggeli előtt ‘/2 pohárral beveszünk, valóban ideális módon szabadulunk meg fájdalmunktól és mindjárt nagyobb bajnak is elejét vesszük. A városi költségvetés. Megírtuk, hogy a 30—40 százalékos városi pótadók csak a rém- látók vízióiban léteznek, de a valóságban sehol sincsenek. S hogy igazunk volt, bizonyítja azon eredmény, mely már az első retorlán átment. A városi tanács ugyanis hétfőn tárgyalta nagy részletességgel az 1910. évi költségvetést s a végeredmény 1.360502 korona 02 f. bevételt, 1.350.503 korona 50 f. kiadást és 998 K 52 f. fölösleget tüntet föl. Pedig a megállapítás oly szigorú kritikával történt, hogy a költségvetés I realitásához szó sem férhet. Az egri minoriták temploma. Az egri minorila- rendház a belügyminiszter engedelmével lelkes fölhívással fordul a magyar katholikus közön­séghez a rend roskadozó egri templomának újjáépítése végett. A templom, amelynek hatal­mas boltivei alatt egyszer II. Rákóczi Ferencz imádkozott, immár olyan állapotban van, hogy újjáépítésének további halogatása lehetetlen. De a minorita rend, amely fönállása óta templomai­ban és iskoláiban mindenkor önzetlenül szol­gálta a magyar kultúra ügyét, nagyon szegény ahhoz, hogy sajátjából fedezhesse az újjáépítés költségeit. Ezért a rend a magyar társadalomhoz fordul, hogy áldozatkészségével tegye lehetővé a pusztuló műemlék alapos restaurálását. Az egri főpapság és világi adakozók máris nagyobb összeget ajándékoztak a rendnek a templom újjáépítésére, de mindez kevés s ezért az egész magyar katholikus társadalom áldozatkészségére van szükség, hogy a templom régi arányaiban legyen újjáépíthető. A rend bármely csekély adományt hálás szívvel fogad. Az adományokat a rend házfőnökének, Faix Benedek Lipót czimére, Egerbe kell küldeni. Dalestéiy. A delegvesülel szombati dal- estélye úgy erkölcsileg, mint anyagilag igen fényesen sikerült. Szép közönség gyűlt össze a Polgári Kör termeiben, hogy meghallgassa a Szaucsek István karnagy vezetése alatt álló törekvő dalegyesületet s hálás elismeréssel és tapssal adózzon a nyújtott műélvezetért, ügy az előadott népdalok, mint A vénczimbalmos s a Daleygveleg előadása nagy tetszést aratott. Ál­talános feltűnést keltett Sepsy Márton gyönyörű tenorhangjával, ki a remény-keringőt éuekelte bravúrosan Szaucsek István pompás zongora­kisérete mellett. Igen tetszettek Incze Lajos költeményei is, miket maga a szerző olvasott föl. A dalestélyt tánczmulatság követte, mely a legpompásabb hangulatban a kora reggeli órákig tartott. Tragédia az erdőben. A máramarosszigeli erdőigazgatóság Nagybocskón állomásozó egyik szimpálikus tagját, Podrácky Béla m. kir. erdő- mérnököt végzetes szerencsétlenség érte a napok­ban. A szerencsétlen ember a szomszédos határ­beli erdőben vadászott — és fegyveréi vélet-

Next

/
Thumbnails
Contents