Nagybánya, 1909 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1909-02-25 / 8. szám
1909. február 25. NAGYBÁNYA 3 A Magyar Történelmi Társulat ez ünnepi ! ülésével telle le elismerésének s kegyeletének örökzöld babérágát dr. Schönherr Gyula sírjára. ' A közfürdő ügye. Február 24. Lapunk egyik illusztris olvasójától vettük a kővetkező sorokat: Nagy meglepetéssel, hogy ne mondjam, nagy megdöbbenéssel értesültem a »Nagybánya« legutóbbi számából azon törekvésről, mely a felépítendő nagyszálló kereteiben akarja megoldani a gőz- és kádfürdő régóta vájudó ügyét. Valóban, ennél szerencsétlenebb ideál épen a tizenkettedik órában, közvetlenül az építés megkezdése előtt, aligha vethettek volna föl! Amint a közölt tervezetből látom, a gőz- és kádfürdő helyiséget a városi nagyszálló Szent- Miklós-téri oldalán, a Timár-közi sarkon helyeznék el és pedig négy kisebb és egy nagyobb bolt helyén. E bolthelyiségek területe mintegy 141 négyszögmétert tesz ki. Nem sok magyarázgatás kell ahoz, hogy bárkit is meggyőzzünk: ily szűkös, alig 141 négyszögméter terűiden egy 14,000 lakossal bíró város igényeit kielégítő gőz- és kádfürdőt elhelyezni nem lehet. Belátták e tervnek a lehetetlenségét a tervező műépítészek is. midőn az adott keretek között úgy oldották meg nehéz feladatukat, hogy a földszint 640 méter belvilágát két emeletsorra osztották. Az alsó helyiségben 3'40 méter belvilággal volna elhelyezve a gőzfürdő 14 kabinnal, a felső helyiségben pedig a kádfürdők 220 méteres belvilággal. És pedig 8 egyes és 1 kellős kádfürdő. Három és két méteres belvilág egy fürdő- helyiségben, melynek levegője a kigőzölgéstől már is romlott s amelyet használat alkalmával szellőztetni sem lehet! Azért ismételem újólag e számadatokat, hogy tisztán lásson mindenki s preczizen mérlegelhesse azokat. Én, de velem együtt igen sokan szívvel és lélekkel csatlakozunk a »Nagybánya« álláspontjához, még az esetben is, ha a városnak nem is volna czélja gyógyfürdőt létesíteni, pedig úgy tudjuk, hogy komoly czélja. De tegyük fel, hogy nem volna czélja. Akkor is lehetetlennek tartanok egy köztisztasági fürdőt nagy berendezési költséggel ily szűkös helyen felállítani. Ha pedig a város egy gyógyfürdő felállítását komolyan tervezi, akkor pedig halálos bűn volna egy ily szűkös helyiségre oly nagy berendezési költséget elfecsérelni, mikor a köztisztasági fürdő is sokkal helyesebben és czélszerübben megoldható a gyógyfürdő keretében. Vájjon olyan nagyon gazdag-e a város, hogy nála szerepet sem játszik az, hogy egy vagy két fürdőt kell berendeznie ? A köztisztasági fürdő csakis úgy volna elhelyezhető a nagyszálló épületében, ha e czélra az egész Szent-Miklós-téri földszinti helyiséget fölhasználnók. De ez esetben föl kellene áldoznunk egy csomó bolthelyiséget s igen tetemes bérösszegektől esnénk el. Ha ez elvesztett bér- jövedelmeknek megfelelő tőkeösszeget kiszámítjuk, látni fogjuk, hogy e tőkével egy oly modern fürdőépületet emelhetünk, melyben nemcsak a gőz- és kádfürdők, hanem a gyógyfürdők, sőt a hidegvizgyógyintézet is el volna helyezhető. Úgy tudjuk, hogy a csütörtöki közgyűlés napirendjére ki van tűzve a fürdőépités ügye is. A bizottság e tervet nem javasolja ugyan elfogadásra, de kérjük mi is a képviselőtestületet, hogy a város jól felfogott érdekében ejtse el e tervet, mert annak elfogadása, erős meggyőződésünk szerint, nemcsak a városi nagyszállóra volna káros befolyással, de jóidőre elodázná, sőt újabb költség hiányában lehetetlenné t enné a gyógyfürdő megvalósítását, mely pedig szinte életföltétele a város felvirágzásának. Mi is valljuk azt, hogy agilis polgármesterünk akkor fogja csak igazán aranybetükkel beírni nevét a város krónikáiba, ha életre hívja a gyógyfürdőt, melynek létesítésével egy szebb jövő perspektívája fog felragyogni városunkra. A tejszövetkezet közgyűlése. Február 22. A nagybányai tejfogyasztó szövetkezet f. hó 21-én tartotta meg Virág Lajos elnöklete alatt rendes évi közgyűlését a Kaszinó nagytermében. Elnök üdvözölvén a szép számban megjelent közgyűlési tagokat, konstatálta, hogy a közgyűlés, mely szabályszerűen hivatott össze, határozatképes; a jegyzőkönyv hitelesítésére Berks Leó és Grundböck István tagokat kérte föl. Közérdekű voltánál fogva az elnöki jelentésből kiemeljük a következőket: 1908. évben összesen 111.229 liter tejet és 742 kiló vajat adtak el s összesen befolyt 19.847 K 76 fillér. Ez összegből a szállítónak kifizettek 17.132 K 8 fillért, a kezelési költségekre 2217 K 42 fillért fordítottak, maradt haszon 498 K 26 fillér. 1907. év végén volt a tagok száma 122, összesen 308 üzletrészsze); 1908 év végén a tagok száma 154-re emelkedett 371 üzletrésszel. A közgyűlés az elnöki előterjesztést, a számadást és a mérleget, a felügyelő-bizottság jelentéséhez képest jóváhagyólag tudomásul vette s a felmentvényt az igazgatóságnak megadta. Elnök bejelenti, hogy a tisztikar három éves mandátuma lejárt s most, midőn megbízatásukat a közgyűlésnek visszaadják, a megalakulás óta lezajlott három év eredményeit a következőkben ismerteti: 1906. év márczius 1-től 1908. év végéig eladatott 257.277 liter tej, 5065 kiló vaj; befolyt összesen 50.259 K 03 fillér; ebből a szállítónak kifizettetett 43.418 K 45 fillér; kezelési költségekre fordittatott 5966 K 82 fillér; maradt haszon 873 K 76 fillér. A berendezés értéke 241 K 23 f. A 371 tag által befizetett részvény értéke kamataival együtt 1293 K 5 fillérre rúg, mig a tartalék-alap 306 K 64 fillért tesz ki. Ez összegek a takarékpénztárban vannak elhelyezve. A közgyűlés az elnök ezen ismertetését, mely a szövetkezet szép fejlődéséről tett tanúságot, zajos éljenzéssel fogadta. Berks Leo elnöklete alatt ezután a választásokat ejtették meg. Elnöknek újból Virág Lajost választották meg. Virág Lajos megköszönve a bizalmat, kérte a közgyűlést, hogy tekintettel nagymérvű elfoglaltságára, helyette más elnököt válasszon, de a közgyűlés egyhangú bizalma oly spontán s meleg tónusokban nyilatkozott meg Virág Lajos mellett, hogy az elnökséget végre is elfogadta. Aielnök lett: Weisz Lajos; pénztáros: Wiessner Richárd; titkár: Rozsos István. Az igazgatóságba újból beválasztattak: Gur- nesevits Lajos, dr. Weisz Ignácz és Mostis Lajos. A felügj’elő-bizottság tagjai lettek: Szirtg Vilmos, Langer Sándor, Alexy Kornél és Szap- panyos Géza. val. Brand Sebestyén a farsangi kiruezanások színes tollú revizora ide is lefáradhatott volna uj, eredeti adatokat gyűjteni. Az eredeti franczia és olasz karneválok karakterisztikuma, a bolondok bálja, virág csaták, boeuf-gras, szerpentin és konfetti-csatákban, végül mókás felvonulásokban és kaczagtaló elmés nekrológok elszavalásában nyilatkozik meg. S magának a karneváli időszaknak legzajosabb dátuma az utolsó farsang napja, húshagyó kedd. Bolond és szomorú ez a memento-mori előtti nap. Ekkor utoljára tombolja ki magát Karneval őfenségének minden hűséges alattvalója. Ami groteszk, komikus, nevettető és bolond van ezen a világon, az mind felvonul ezen a színes éjszakán. A Polgári Kör vezetősége tehát a leghangulatosabb napot fogta ki magának vendégeinek szórakoztatására. S valóban nem is csalódott, mert az estén uralkodó jókedv és fesztelenség az idei farsang méltó befejezésévé avatta a mulatságot. Mint rendesen, ma este is villamos fényárbau úszott minden terem. (Az bizonyára csak a kicsinált mókaságok közé tartozott, hogy a villamos világítás többször felmondta a szolgálatot s a báli közönség sötétben maradt.) Nyolcz óra felé egymást érték a gardedámok és tánezosnők serege, ugyannyira, hogy nemsokára a zsúfolásig megtelt teremben hullámzott le és fel a smokingos gavallérok karján a sok vidám arczu, melegszemü tánezosnő. Pontban kilencz órakor megszólalt a csengő, türelemre hiva fel a pajzán kedvű mulatozó- kat. hliesz Henrik lépett az asztalhoz s a hallgatóság zajos derültsége mellett olvasta fel a Polgári Kör mindig jókedvű és derűs elnökéhez a Cabaret alkalmából küldött táviratokat. Csupa eredeti ötlet, kaczagtató tréfa, szellemes paródia. A találékony bejelentőt talpraesett móka- ságaiért zajosan megtapsolták. Utána a Dalárda adott elő műsorából két darabot precziz őssze- tanulásban. Most a czigány rákezdett egy jó divatos keringőre s a párok vidáman lejtették az örökké kedves és bájos bosztont. A szünetben újra felvonult a Dalárda álarezos csapata és dalolt vidáman, jókedvvel. Majd Fliesz Henrik parentálla el Karnevált. A város ismert alakjai egyenkint jutottak nála szóhoz és mondottak egy pár bucsu- csuszót, egy egy hervadt elégiát a jókedvű, derűs, mosolygós herczeg hoitteteme felett. Pontban éjfélkor kinyílt az ajtó. Elől a banda jött egy gyászindulót huzva. utána haladlak a tréfás bohóczok, pajzán Harlekinok, szellemes maskeridák máskor dévaj, hangos és léha serege most lehorgasztott fejjel, szomorúan, siránkozva. Temették Karnevált. Vidámság hercege, Ő fensége Karneval, Isten veled. A szomorú hangulatot újra egy jókedvű, magyaros csárdás váltotta fel s csak pár per- czig szünetelt a táncz, mikor Simon Aurél szórakoztatta a közönséget egy pár szavalattal a tőle megszokott rutinnal és szabatossággal előadva. Hogy teljes legyen a krónika, megjegyezzük, hogy a figyelmes rendezőség szép virágokkal kedveskedett a hölgyeknek. Evvel lezárult az idei farsang s jön böjt, a hamvazó szerda, a mementó mori ködös ideje. HÍREK. Február 24. Közeledvén márczius elseje, kérjük hátralékos előfizetőinket, szíveskedjenek hátralékaikat beküldeni s előfizetésüket megújítani. Személyi hírek. Dr. Fálussy Árpád főispán családjával két heti tartózkodásra Olaszországba utazott. — Sziklay Emil debreczeni m. kir. erdőfelügyelő hivatalos ügyekben városunkban tartózkodott. Bányászati kinevezések. A m. kir. pénzügyminiszter Szellemy Géza ez. bányatanácsost és Joós Lajos főmérnököt, oláhláposbányai főSbc1> sz «vágyat éí a testsúlyt, -megszüli« teli c i-SkSgisi, váladékot, éjjeli iziadást. Tüdőbetegségek, hurutok, szamár- köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is felsálnak, kérjen mindenkor „Boetho“ eredeti csomagolást. F. OoSta&sssa-ILa KtoeSte & €®. SSaaoS (Síéje) ßß Roche“ Kaptató orvosi rendeletre a gyógyszertárok» baa. — áaa üvageoklat 4.— korona. Karneval temetése. — A Polgári kör hushagyókeddje. — Február 23. Városunkban a Polgári Kör váltotta magához a jogot, Karneval őfenségének halotti torát megünnepelni. Semmi kétség benne, hogy jó kezekbe lelt elhelyezve a könnyelmű, bolondos herczegnek stilszerü búcsúztatója. Eredeti, magyaros Karneval-mulatság ez. Nem hasonlítható össze a görög és római kor groteszk álarezos mulatságaival, a velenczei Piazza Lan Mario farsangi maskarádéival, sem Nápoly és Páris kicsapongó ledér bachanáliái-
