Nagybánya, 1909 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1909-02-25 / 8. szám
4 NAGYBÁNYA 1909. február 25. nököt m. kir. bányatanácsosokká; Kádár Antal dr. főorvosi bányakerületi főorvossá; Spitzer Fü- löp tisztjelöltét segédmérnökké nevezte ki. Uj joggyakornok. A budapesti kir tábla elnöke dr. Füley Lajos ügyvédjelöltet a tábla területére joggyakornoknak nevezte ki. Áthelyezés. A m. kir. pénzügyminiszter Spitzer Fülöp segédmérnököt Felsőbányáról Selmeczbányára helyezte át. Miniszteri elismerés. A m. kir. igazságügyi miniszter a debreczeni kir. Ítélőtábla elnökével egyértelműig a legteljesebb elismerését fejezte ki a nagybányai kir. járásbíróság 1908. évi működése tölött; a miniszteri leirat különösen kiemelte Szentmiklóssy József vezető járásbirót, úgyis mint adminisztrátort, úgyis mint a bírói kar egyik kiváló tagját. A »Városok Lapja« a város fölterjesztéséről. A Városok Lapja legutóbbi számában egy terjedelmes czikkben foglalkozik Nagybánya város ismert fölterjesztésével s többek között a következőket írja : Égető szükséget pótolna az agyagipari, faipari és kertmunkás iskola, játékgyár létesítése, a közlekedési vonalak szaporítása, — azonban minthogy évente 180,000 koronát fordít a város a népoktatás és az állami feladatok czéljaira — igy nem képes a fent vázolt beruházásokat eszközölni. Annál kevésbé, mert Nagybánya város is azok közé tartozik, amelyben nincs katonaság s igy a hadsereg élelmezési, ellátási s egyéb költekezéseiből egy fillért sem kap, mert a magyar ezredek Ausztria városait gazdagítják. Nagybánya város felterjesztésében ez a tény, valamint a telepítési akció a legkomolyabb figyelmet érdemelnek. Szükséges lenne tehát, ha a városok is tanácskoznának e két kérdés fölött s a íöldmivelésügyi minisztérium is — okulva a csángótelepités balsikerén — meghallgatná a városokat s követné praktikus javaslataikat a nagybéríelek és telepítés ügyében. Hiszen az egész Alföldön az óriási kiterjedésű latifundiumok a munkáskezek hiányában szűkölködnek — s maholnap már maga az állam is, valamint a latifundiumok is, mint nagy- birtokosok mentő akczióra szorulnak ebben az agyonboldogitott országban. — A V. L. igen meleg hangon ir a város azon törekvéséről is, hogy egy modern gyógyfürdő-telepet akar létesíteni s ebben ő is a város felvirágzásának egyik legerősebb garancziáját látja. Fölolvasás. A kalh. Legényegyletben vasárnap délután 5 órakor Neuberger István főgimnáziumi tanár tartott felolvasást a szoczializ- musról igen nagy közönség előtt. A fölolvasást zajos tetszéssel fogadták. Az üveggyár. Az üveggyár ügye az utóbbi időkben erősen megfeneklett s ,a változott viszonyok folytán már úgy tetszett, hogy az egészen el is temetődött. Pedig valóban nagy kár volna városunkra, ha a nagyszabású üveggyár városunkban nem létesülhetne. A főakadályt az képezi, hogy a szerződés megkötése óta a faárak hirtelen felszökkentek, úgy, hogy ha a szerződést a felsőbb hatóságok jóváhagynák, a város érzékeny károsodást szenvedne. Most azonban örvendetes fordulat állott be ez ügyben. Tárgyalások folynak dr. Makray Mihály polgármester és Rényi Árpád üveggyáros között a fa árának újból való megállapítására s mi örülnénk legjobban, ha e tárgyalások sikerre vezetnének. Szó esik arról is, hogy az üveggyárat nem volna-e czélszerübb a fernezelyi völgybe helyezni át, hol a városnak eladásra szánt földjei vannak. A szatmárvármegvei gazdasági egyesület uj elnöke. A szatmárvármegyei gazdasági egyesület f. hó 17-én tartotta meg élénk érdeklődés mellett dr. Falussy Árpád főispáu vezetése alatt elnökválasztó közgyűlését, melyen elnökül egyhangúlag és közfelkiáltással gróf rIeleki Géza v. b. t. t., volt belügyminisztert választották meg. Az uj elnököt, kit küldöttség hivott meg a terembe, zugó éljenzés közt dr. Falussy Árpád főispán fennköit szavakban, igen lelkesen üdvözölte. Gróf Teleki megköszönte a feléje hajló bizalmat, kijelentvén, hogy mindaddig program- mot nem ad, mig az egyesület működéséről és helyzetéről kellő tapaszfalatokkal nem bir. Azt is hangsúlyozta, hogy úgy a minisztériummal mint a O. M G E.-tel szemben is, ha szükséges, függetlenül megvédi az egyesület álláspontját Ezután alelnökül Cholnoky Imre 16 szavazata ellen 29 szóval dr. Böszörményi Emil ügyvédet választották meg. A közgyűlést a Panuo- nia-szállóban társasebéd követte, melyen számos pohárköszöntőt mondtak. Városunkból a tisztújító közgyűlésen Moldován László vett részt, A városi takarékpénztár. A városi takarék- pénztár 1908. évi üzleti eredményéről a legnagyobb elismeréssel ir a Budapesten megjelenő Városok Lapja ez. folyóirat, nem különben a Szatmáron megjelenő Gazdák Lapja. Mindkét lap kiemeli, hogy a városi takarékpénztár minő fontos missiót tölt be a város gazdasági életében s a városi takarékpénztárt, mint mintaintézetet és követésre méltó példát állítják a többi városok elé. Felfüggesztett elöljáróság. Említettük, hogy Kállay Ödön szinérváraljai tb. főszolgabíró Bárány Béla községi bírót és Uray Bertalan jegyzőt felfüggesztette állásuktól. Miután a felfüggesztés csekélyebb jelentőségű hivatalos mulasztások miatt történt, Szinérváralja község küldött- ségileg tisztelgett Ilosvay Aladár alispánnál s kérte a felfüggesztett tisztviselőknek állásukba való visszahelyezését. Dr. Nyilván Viktor halála. Dr Nyilván Viktor, a nagysomkuti ügyvédi karnak egyik közkedvelt tagja, e hó 18-án 33 éves korában Budapesten hirtelen meghalt. Az elhunytat a család hazaszállította Nagysomkutra, ahol a vasúti pályaudvaron nagy közönség, élén a testületileg megjelent ügyvédi karral, várakozott a koporsóval érkező vonatra. Innen temetésnek is beillő, megható menetben vonult a közönség a gyászházhoz, ahol az elhunytat díszes ravatalra helyezték, melyet csakhamar a barátok és jóismerősök koszorúkkal halmoztak el. A temetés 21-én, vasárnap délután ment végbe a község és az egész közönség impozáns részvétele mellett. Az egyházi szertartást Nyess János nagyváradi kanonok és Serb János nagysomkuti esperes vé- geszték az egész vidéki papság segédkezése mellett. A koporsót a gvászházbóLa templomba s onnan a temetőbe az ügyvéd-kollegák vitték. A menetben a széles kiterjedésű tekintélyes család tagjain kívül olt volt az egész vidék intelli- gentiája, a Teleki grófok, a bírák, a helybeli és vidéki ügyvédek nagy része, több pénzintézet igazgatói stb. stb. Megható látványt nyújtott a gyászoló család tagjai között az elhunytnak szép ifjú menyasszonya, kit dr. Nyilván Aurél vezetett a karján. Á templomban több búcsúztató hangzott el. A sírnál pedig az ügyvéd-kollegák nevében dr. Simon Miksa mondott gyászbeszédet, melyből kiemeljük a következőket: »Szomorú és fájdalmas ez a mi viszontlátásunk! Csak rövid pár napja még, hogy azzal a szép reménynyel váltunk meg egymástól, hogy Te mielőbb visszatérsz szeretteid körébe és nemsokára a legényélettől foglak elbucsuztatni s ime a tragikus valóság meghiúsította szép reményünket, ahelyett, hogy egy uj élet küszöbén üdvözölhetnélek, örökre el kell hogy búcsúztassalak az egész élettől. Megható és rettenetes volt végzeted! Lesújtóan érint, hogy ily tragikus módon kell váratlanul, örökre elveszítenünk egy életerős, szép- reményű fiatal barátunkat, kollégánkat. A fájdalom nagyságát kétszeresen érezzük mi, itt maradt kartársaid és barátaid, kik együtt játszottuk veled gyermekkorunk kedves játékait, együtt szőttük a szép terveket, együtt éltük le szép jogászéveinket és együtt haladtunk kitűzött czéljaink felé. És alig, hogy ezt elérned sikerült és fáradságos tanulmányaid gyümölcsét élvezhetted volna, amikor az a boldogító czél lebegett előtted, hogy azt, kit oly ideálisan szerettél, már a rna- í gadénak mondhasd s aki mellett az amúgy is szép családi életedet, még szebbé, kellemesebbé, édesebbé varázsolhattad volna, akkor sújtott le hirtelen és semmisítette meg szép álmaidat a sápadt, könyörtelen halál . . . Egész életed be- ■ csületes volt. Puritán jellemed, őszinte, egyenes gondolkodásod, nemes tetteid, humánus érzelmeid és önzetlen barátságod és kollégiálitásod j mindnyájunk becsülését, ragaszkodását és szere- tetét érdemelte ki. S mi kollégák tudjuk leg- ! jobban, hogy a mai nehéz életviszonyok között, ebben az önös világban, te azon kevesek közzé tartoztál, akik igazán önzetlenül gondolkoznak s ha embertársaid ügyükkel, bajukkal hozzád fordultak, Te mindig csak azt nézted, hogy rajtuk segíthess és nem a saját előnyödet tekintetted. Te azon kevesek közzé tartoztál, akik soha senkivel szemben rossz indulattal nem viseltettek. Nem voltál irigye, rosszakarója senkinek, Neked sem volt ellenséged soha. Hozzád minden ember bizalommal fordult. Simulékony, barátságos modoroddal és jóságos lelkeddel mindenkit leköteleztél, ezért Téged mindenki egyenlően becsült és szeretett. És most, hogy itt a sir szálén kiterítve látjuk kihűlt tetemedet, elszorul szivünk j és azt kérdezzük, miért kellett ennek megtör- I ténnie ? Csak azért, hogy fájó sebet ejts rajtunk s figyelmeztess a szomorú, kegyetlen végzetre'?! Rettenetes a sors, de megkell nyugodnunk abban, hogy mindnyájunk végzete egyforma . . .« j — A fiatalság nevében dr. Buttyán Simon búcsúzott el a halottól. A tavasz előfutárjai megjelentek: a mag- kereskedők széjjelküldik árjegyzékeiket. Határoznunk kell, kitől vegyünk, hol kapunk jó árut ? I Bizalom kérdése ez mindenek fölött, mert a mag i külsejéről minőséget megítélni nem lehet, már 1 pedig ha ocsut vetsz, gazt aratsz, — tartja a köz- i mondás. A Mauthner Ödön budapesti udvari I magkereskedő cég, mely 35 éves eredménydus fenállása óta minden tekintetben megbízhatónak bizonyult, megadja a választ a fönti kérdésre: a cég áruja kitűnő, helyes művelés mellett biztos siker, mely mindenkinek örömet szerez. Árjegyzéke, melyet kívánatra ingyen és bérmentve küld, kézikönyve a gazdának, kertésznek és a természet minden barátjának. Czipószek vizsgálata. Röviden jeleztük, hogy a kereskedelmi miniszter a nagybányai ipartestület kérelmére a nagybányai czipészmesterek részére egy tovább képző mestertanfolyamot engedélyezett s annak keresztülvitelével a technológiai iparmuzeum igazgatóságát hízta meg. A tanfolyam előadójává Gavrillás Leó czipész- szabászt nevezték ki, ki a múlt évben a technológiai iparmuzeumban tartott mesterképző tan- folyamot jeles eredménynyel elvégezvén, a mesteri és szaktanítói képesítést megszerezte. A tanfolyam szervezésére és felügyeletére az ipartestület Kupás Mihály testületi elöljárót és kamarai tanácsost kérte föl, kinek a legtöbb érdeme van abban, hogy ez a tanfolyam létesülhetett. A tanfolyamra mintegy 18 önálló mester és négy segéd jelentkezett s az négy hétig tartott naponkénti szakoktatással. A tanfolyam vizsgálatát f. hó 18-án ejtették meg, mely alkalommal városunkba érkezett Krazsof János miniszteri kiküldött, szakellenőr is. A vizsgálaton jelen voltak, továbbá: dr. Makray Mihály polgármester, Égly Mihály főjegyző, iparügyi előadó, Smaregla János aljegyző, iparhatósági biztos, Rozsos István, Székely Árpád, Alexy Kornél, Wienerberger Géza iskolai igazgatók és a tanítótestületnek több tagja. A vizsgálat valóban meglepő eredményt mutatott föl s fényes tanúságot tett arról, hogy az iparosok továbbképzése tekintetében mily égető szükséget képez az ily tanfolyamok rendezése. A vendégeknek szives érdeklődéséért, a miniszteri kiküldöttnek és a szakelőadónak az elért szép eredményért Kupás Mihály mondott köszönetét talpraesett beszédben, mig a tanfolyam látogatóihoz Csepey Fe- ren intézett lelkesítő szavakat, kitartásra, elő- haladásra buzdítva őket. Krazsof miniszteri kiküldött a maga részéről az elért eredmény fölött a legteljesebb megelégedését fejezte ki s a tan- folyam hallgatói közül Kovács Gyula mestert és Fülöp István segédet egy értékes szakkönyv ajándékozásával tüntette ki a kereskedelmi miniszter megbízásából. A vizsgálat napján a tanfolyam látogatói a Polgári Körben barátságos lakomára gyűltek össze, melyen egy értékes pecsétgyűrűvel lepték meg a buzgó szaktanítót: Gavrillás Leót. Városi közgyűlés. A város képviselőtestülete, holnap, csütörtök délelőtt 10 órakor rendes havi közgyűlést tart. A napirend következő: 1. Dr. Földes Béla orszgy. képviselő átirata a hozzá intézett köszönőlevélre. 2. Szatmárvár- megye törvényhatósági bizottságának határozata az 1909. évi közköltségvetési előirányzat jóváhagyása tárgyában. 3. Nagybánya város takarék- pénztárának választmánya beterjeszti az 1909. évi február hó 13-án tartott választmányi üiési jegyzőkönyvet az 1908. évi zárszámadások jóváhagyásáról. 4. A nagyvendéglő építésére kiküldött ad hoc bizottság javaslata a nagyvendéglő épületében tervezett fürdő elhelyezésére vonatkozólag. 5. A városi árvaszék átirata az 1907. évi gyámpénztári számadás jóváhagyása tárgyában. 6. A villanyvilágitási ad hoc bizottság javaslata a Malomköz-utcza, Vizpart-utcza és Felsőbányai-utcza felső részének villanynyal leendő világítása tárgyában beadott kérelmekre. 7. Ugyanannak javaslata Giródlótfalu községgel a villanyvilágitás berendezésének létesítése tárgyában kötött szerződésre. 8. Ugyanannak javaslata a felülvizsgálat, végleges átvétel és leszámolás tárgyában teendő intézkedésekre. 9. Ugyanannak javaslata a kórház és közvágóhidnak villanyvilágítással leendő ellátása és egy jég- készítő gyár létesítése tárgyában. 10. A vizveze-
