Nagybánya, 1909 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1909-06-24 / 25. szám

2 NAGYBÁNYA 1909. junius 24. ben nem tartja, szomszédos bérlőtársait károsítja, azzal szemben joga van a város­nak a szerződést bármikor megszüntetni. Ezen kerttelepek eredeti czélja sze­gényügyi volt, idővel azonban inkább város- gazdasági és népjóléti jelleget öltött. Ama gyakorlati haszna mellett, hogy a városvégi kopár, nem jövedelmező földek nagy jöve­delmezőséghez jutottak, különösen szem­betűnő erkölcsi kihatásuk, mert alkalmat adnak, hogy a bérlő családjával szabad idejét egészséges kerti foglalkozással tölt- hesse el; elvonja őt a korcsmától. Más vá­rosban, igy pl. Darmstadtban a telep kö­zepén gyermekjátszótér van berendezve. Ezen kertek az erkölcsi hatáson kívül még anyagi hasznot is hoznak a bérlőknek, amennyiben azok nagy része termelési felesleggel is rendelkezik, melyet kiárusit. Nemes vetélkedés folyik a bérlők között, hogy minél szebbet és jobbat állítson elő és kertjét minél okszerüebben művelje. Hazánkban is több város megtette már a kezdeményező lépéseket a kerttele­pek létesítésére. így legutóbb Debreczen is. Városunk közvetlen közelében oly sok s megfelelő jövedelmet alig hozó földterü­let van, hogy kerttelepek létesítésére, me­lyen belterjes gazdálkodás űzhető, alkal­masabb helyet képzelni sem lehet. Örömmel konstatáljuk, hogy intéző köreink programmjukba vették, hogy külö­nösen az uj építkezéseknél városunk a kerti városok jellegét öltse magára. De még mindig sok a tennivaló s épen ez okból e sorainkat nagyon is megsziv- lelésre ajálnjuk. Lányok — pénz nélkül. — Divat-átok. — Urnák lenni elég jó dolog, koldusnak lenni meglehetősen rósz. Urnák is, koldusnak is lenni czifra nyomorúság. Hej, de sokan érezzük ezt a czifra nyomorúságot. Csillogó, fényes a mai társas élet, sok a sallang, a czifrálkodás általá­nos epidémia, a jövedelem, meg legtöbb helyen a szükségletek fedezéséhez megkívánt apró­pénzre is nagyon kevés. A mai családok háztartását, ezt a túlhajtott költekezést nehéz elviselni. Segíteni kellene rajta, de ez fölöttébb nehéz. Mert a túlköltekezés kényszere egy hatalmas társadalmi tévhiten: a női hiúságon alapszik. Hány család lélekzene föl megkönnyebbül­ten, ha a női toalettek tetemes költségét a mai­nak tizedére lehetne redukálni. De nem lehet. Nem engedi a korszellem, a nők hiúsága és még egy: a költséges divatot ostorozó férfinép­ség azon átkozott szokása, hogy szemük sak a szép, a drága női ruhán akad meg. így a nők kénytelen-kelletlen is divatkultuszl űznek. Egy hatalmas fegyver lenne ez ellen. A nők divatellenes mozgalma. Azonban ez addig, mig vagyonos hölgyek, utánzásra hajlandó sze­rény anyagi viszonyok közt élő leányasszonyok, piperkőzésre született művésznők lesznek, addig erre ne is számítsunk. Pedig a divatvilág hölgyei ép a szépnem táborában hány száz, meg hány száz életet tesz­nek a divatkultuszszal szerencsétlenné. Nagyságos szép asszonyaim! Mikor a masa- módné elhozza a legfrissebb divatlapot s el­gyönyörködnek azokban a czifra, festett toalettek­ben, gondolnak-e arra, hogy vannak nagyon szegény lányok is, akiknek van oly társadalmi igényük, állásuk, hogy ők is hódolnának a divat­nak, de nem lehet. Férfi vagyok, de el tudom képzelni azt a lelki keserűséget, amit ezek a szegény úri leányok átszenvednek. Fiatalok, tetszeni akarnak, joguk is van hozzá, természetadta joguk és mégis bujkálniok kell az utczán, mert a kalap három évvel ezelőtti divat, a blúz kopott, szóval a »Mode Párisién«, a »Wiener Mode«, a »Divat Szalon« már évekkel ezelőtt eltemette azt a ruhát, mit ő, a szegény lány ma kénytelen hordani. Aki nem ért hozzá, ebben mit se talál. Pláne ha férfi. Mi bizony több éven át elhordjuk egyik-másik loalett-czikkünket. De a nők évente változtatják s ki ennek nem hódol, azt a társa­ságból kinézik, be nem engedik. Mert a divat­nak nem hódolni női szemben, pirulásra való szégyen. Hölgyeim! Nem gondolnak arra, hogy ebben önökre van valami lealázó ? Az, hogy nem a természetes bájuk, szépségük a hóditó erő, hanem az a szénaboglya, amit kalapképen hordanak és egv-egy jól szabott női ruha. Vagyis nem a nő hódit, hanem a ruha. Akkor a női divattermek próbabábuira ráaggalott toa­lett a legszebb asszony riválisa lehet. Gunyoskodhalnánk efölött még eleget. De nem ez a czélunk, hanem az, hogy a divat át­kára rámutassunk, mit ez azoknak a leányok­nak okoz, akiknek nincsen pénzük. Egész fiatal­ságuk megszomoritója, leányságuk vidámságá­nak megkeseritője e szóban nyer kifejezést: divat. Sokkal több lévén a szegény lány, mint a gazdag, tehetős, igy a divatcsináló hölgyek s ezek követőinek aránylag kis csapata a szegény lányok nagy seregét keseríti meg. Hol itt a kolíegiálitás ? Ha tehát az az érv se hat semmit, hogy a divat végeredményében esztelenség, legalább a szegény lányok iránti gyöngédségből mérsékelje magát a hölgyvilág. Nagy Tamás ügye. Vármegyeszerte óriási feltűnést keltett Nagy Tamás nagykárolyi h. pénzügyigazgató ügye, ki ellen azon vád merült fői, hogy ha­misan kártyázott. Nagy Tamás azok ellen, kik róla e hirt terjesztették, rágalmazás miatt följelentést telt. E kínos ügyet f. hó 18-án tárgyalta a nagyká­rolyi kir. járásbíróság. A tárgyalásról a Szat- máruármeyye referadája után a következőkben tudósítunk: Nagy Tamás főmagánvádló rágalmazás miatt Temesvári Ede kendergyári igazgató, Je­szenszky Sándor vármegyei várnagy, Gorsó Bertalan vm. levéltárnok, Jakabfl'y Gábor vál­lalkozó és dr. Blum József orvos ellen telte meg följelentését. A bíróság bizonyítékok hiányában s főma- gánvádló óhajtására Jakabfjy Gábor és dr. Blum József ellen, kik tiltakoztak az ellen, mintha ők főmagánvádlóról azt a hirt terjesztették volna, hogy hamisan kártyázott, a vádat elejtette. A három vádlott közül először Temesvári Ede igazgatót hallgatta ki a bíróság. Temesvári előadta, hogy ő többször meg­győződött arról, hogy főmagánvádló hamisan kártyázott. 1908 őszén Nagy Tamás dr. Schön- pflüg Bélával és dr. Blum Józseffel huszone- gyezett az úri kaszinóban, mig ő többed ma­gával kibiczelt. Játék közben feltűnt neki, hogy a mikor főmagánvádló adta a bankot, mindig hét kár­tya forgott a játékban, és pedig egy ász, király, filkó, X, IX, MII és VII es. Első játékos kapta az ász-t, második a X-est, bankos a VH-est; ehez első a királyt, második a filkót, majd a IX-est, bankos a VlII-ast. így második belucs- csolt, elsőnek s bankosnak 15—15-je lévén, utóbbi nyert. Ez feltűnt a játszóknak is; kéri azoknak, mint tanuknak kihallgatását. Egy másik alkalommal főmagánvádló Je­szenszky Sándor várnagygyal és másokkal kár­dezésének dicsőiége; ő eszközölt ott oly mérvű építkezéseket, melyek az akkori igényeket telje­sen kielégítették; s ő róla nevezték azt el Félix- fürdőnek s nevezi a hálás utókor még ma is. Biharvármegye főorvosa, dr. Sziversz Fe- rencz 1763-ban analyzálta a gyors fejlődésnek indult fürdő kénesszagu vizét, melynek hőmér­séklete akkor 17 R°. Egy egyszerűen a földbe­ásott meder képezte a kezdetleges fürdőt, a melyet fagerendákból összerótt rekesz különített el a férfiak és nők részére szolgáló osztályra. Lambeck György praelatus a kezdetleges medencze helyén 1760-ban kőfal által elkülöní­tett kettős kőmedenczét készíttetett, egyiket az urirend, másikat a köznép részére. Ugyanez idő­ben történt, hogy Ebenberger Lajos pecze-szent- mártoni jószágkormányzó a már meglevő kőme- denczék fölé tetőt épített és 1772-ben a ma is fennálló »Félix«-szállodát építtette. Ö gondoskodott arról 1774-ben, hogy azok­nak a szerencsétleneknek, kiket ragályos és undorító betegségek gyötörnek, egy külön tükör- fürdőben szintén enyhülést nyújtson a forrás gyógyító vize. Nagy az érdeme a fürdő fejlesztése körül Szenczy István prémontrei kanonok és pecze- szent mártoni jószágkormányzónak, ki nemcsak a tulajdonos rendnek emelt Pecze-Szent-Márton­ban székházat, templomot és plébániát, hanem rendezte a fürdőtelepet, megfelelő lakást épített a bérlő számára, külön éttermet bocsátott a fürdőközönség rendelkezésére, a vendégszobák számát szaporította s a kivánalmaknak megfelelő gazdasági épületeket emelt. A XIX. század elején a váradhegyfoki pré- postság többi birtokaival együtt a fürdő a jászó­vári premontrei kanonokrend tulajdonába ment át. Tág tere nyílott arra a hazafias rendnek, hogy a Félix-fürdö emelésével a nagyközönség érdé két szem előtt tartsa. Koritsnyák Jakab pré­montrei kanonok jószágkormányzó már 1824-ben a különálló tükör mellett hét szobát épit, a meglevő épületeket közös fedél alá hozza s meg­építi a mai »Európá«-nak négy szobáját a Félix- meder mellett. Ugyan ő volt, ki a fokozottabb igényeknek megfelelő két legelső porczellán- kádfürdőt létesítette. Végzetes lehetett volna a Félix-meder ther- máira az 1834-ik évi október 15-iki földrengés. Bár ez az épületeket megrongálta s bar a víz­mennyiséget tetemesen megapasztotta, mégis előnyére vált azzal, hogy a forrás hőfokát 33 R°-re emelte. A jászóvári praelátusok a múlt század má­sodik felében, főleg annak vége felé jelentéke­nyen sokat tettek a fürdő emelésére. így 1852-ben Berzeviczy Lipót Endre prémontrei jószágkor­mányzó építtette fel az Európa-szállót 17 szobá­jával, mert az eddigi épületek a folyton szapo­rodó vendégek befogadására kevésnek bizonyul­tak s a többnyire deszkából összerótt hajlékok az igényeket ki nem elégítették. Nem kevésbbé járult a fürdő jó hírnevének emeléséhez az a körülmény, hogy Lipovniczky István nagyváradi püspök a 70-es évek alatt a Félix-fürdő vizében keresett kínzó betegségére enyhülést. Ekkor készült vörös márványból a rendes kádfürdő méreteinél sokkalta nagyobb »Családfürdő,« egyenesen az ő számára. A 70-es években a rohamosan szaporodó fürdővendégek befogadásáról a bérlő fa-barakok építése utján gondoskodott. Ámde most már a forrás vize bizonyult kevésnek a nagyszámú látogató részére; miért is múlhatatlanul arról kellett gondoskodni, hogy a források nagyobb bőségben szolgáltassák a gyógyvizet. Eleintén a források tisztogatásával igyekeztek a bajon se­gíteni, de csakhamar belátták, hogy uj fúrás eszközlésével lehetséges csak a szükséges vizet kellő mennyiségben előteremteni. A rend főpapja Kaczvinszky Viktor, jászó­vári prépost beleegyezését adta Kukoly Bálint rendi tag s pecze-szent-mártoni jószágkormány­zónak egy ártézi kút kétes eredményű furása­Tüdöijetegségek, hurutok, szamár- köhögés, skrofuiozis. Influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mlndenkűf „Roche“ eredeti csomagolást. F. Reels® & Cd. Basel (Svájc) „Roehe“ Kapható orvost rendített* a gyógyszertifik» ban. — Ar» Ovegenklnt korona.

Next

/
Thumbnails
Contents