Nagybánya, 1909 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1909-06-24 / 25. szám
1909. junius 24. N AG Y B Á N Y A 3 tyázott, vádlott Jeszenszkynek kibiczelt. Főma- gúnvádlót ismét megfigyelte s újra azt látta, hogy hamisan kártyázik. Jeszenszkyt figyelmez- tette is erre. Erről tudott Plachy Gyula pénzügyigazgató is. Tanukul Szintay Gábort és Tóth Sándort nevezte meg. Előadta továbbá, hogy tudomása van arról, miszerint egy alkalommal Pátyodon, Ma- darassy Dezső földbirtokos házánál huszo- negyezelt többed magával Nagy. Egyik partnere, Kölcsey Zoltán földbirtokos észrevette, hogy hamisan játszik, mi annyira felbőszítette, hogy előrántotta zsebkését s e szavakkal támadt fő- magánvádlóra: »Tamás, ha még egyszer paklizol, a kártyával együtt az asztalra szegezem a kezedet«. Ezen kártyaügyben Ilosvay Aladárt, Madarassy Dezsőt, Kölcsey Zoltánt és Schön- pflug Bélát kérte tanuknak beidézni. A f. é. május 9-iki ismeretes kaszinói kártya afférre vonatkozólag Tóth József, Tóth Sándor, dr. Gózner Elek és Sztarek Dezső tanukat kérte kihalgaltatni. Előadta továbbá, hogy a május 9 iki kártya affair után főmagánvádló Hegedűs Ferenc és Nagy Gábor megbízottai állal lovagias elégtételt kért tőle, ő azonban kijelentette, hamis kártyásnak nem ad lovagias elégtételt, a a bíróság előtt azonban helyt áll szavainak valódiságáért. Később Baudisz Jenő és Gallasz Ödön főmagánvádló nevében felkeresték s kérték, adjon módot főmagánvádlónak, „hogy magát felettes hatósága előtt tisztázza. Ő kész volt olyan nyilatkozatot kiadni, mely fedte volna főmagánvádló eljárását, ha főmagánvádló ellen- nyilatkozatot adott volna ki, melyben kötelezi magát, hogy két hó leforgása alatt Nagykárolyt elhagyja és ez ügyből kifolyólag bűnvádi feljelentést nem tesz senki ellen. Főmagánvádló a nyilatkozatot kiadni nem akarta, megbizottai- nak azonban becsületszavát adta, hogy igy cselekszik. Erre vádlott következő nyilatkozatot adta ki: »Felkérés folytán kijelentem, hogy az az állítás, mintha én Nagy Tamás úrról azt hireszteltem volna, hogy hamisan kártázott, nem felel meg a valóságnak«. Főmagánvádló e nyilatkozatot május 22-én vette át, junius 2 án azonban Baudisz Jenő állal már visszaadatta neki. Vádlott azt is állítja, hogy főmagánvádó állítólag arra is kérte volna Baudisz Jenőt, tagadja le, hogy ő ezt a nyilatkozatot kérte volna vádlottól. Kérte Baudisz Jenő, Gallasz Ödön és dr. Várady János kihallgatását. Másodrendű vádlott Gorzó Bertalan tagadta, hogy ő íőmagánvádlóról azt a hirt terjesztette volna, hogy hamisan kártyázott. Kártyázni többször látta főmagánvádlót, de hogy becsületesen játszott-e vagy sem, — nem figyelte meg. Harmadrendű vádlott Jeszenszky Sándor előadta, hogy főmagánvádlóval többször kártyázott. 1908 május havában 500 frlot nyert el tőle, de mivel kártyázás után a játékot illetőleg szóvitába egyeledtek, főmagánvádló ez összeget vissza akarta fizetni neki, de ő nem fogadta el a pénzt. Vallotta, hogy Temesvári egy alkalommal tényleg figyelmeztette, vigyázzon, mert Nagy Tamás paklizik. Több ízben több olyan jelenséget észlelt, melyekből azt következtette, hogy főmagánvádló hamisan játszott. Egy pakli kártyával be is mutatta, hogyan paklizott. Tanukul Luby Gézát, Fülep Imrét és Gyene Pált kérte beidézni. Serly biró a vádlottak kihallgatása után megkérdezte főmagánvádlót, kivánja-e a bizonyítási eljárás megindítását; minthogy főmagánvádló ezt maga is kérte, a tárgyalás folytatását f. hó 26 ra halasztotta, mikorra Ilosvay Aladár, dr. Péchy István, Plachy Gyula, Kálnai Gyula, dr. Schönpflug Béla, Schönpflug László, dr. Blum József, Gallasz Ödön, Szintay Gábor, Tóth Sándor, Tóth Tibor, Tóth József, Jakabfy Gábor, dr. Gózner Elek, Sztarek Dezső, Baudisz Jenő, dr. Várady János, Luby Géza, Gyene Pál és Fülep Imre tanukat a bik. 263. §. 4-ik pontja alapján beidézte, ellenben Kölcsey Zoltán, Madarassy Dezső és Madarassy László tanuk kihallgatása tárgyában a határozathozatalt egyelőre mellőzte. A tárgyalás iránt igen nagy volt az érdeklődés. A tárgyaló termet a kiváncsi közönség — mely főleg ügyvédek és hirlapirókból állott — zsúfolásig megtöltötte. Négy év múlva fölfedezett gyilkosság. — Meggyilkolt bolgár kertész. — Junius 22. Négy évvel ezelőtt Borpatak-telepen bolgár kertészek telepedtek le s egy nagyobb területet bérbe véve, azon zöldségkertészkedést űztek. A bérlő Pancsoresz Dosze, egy 35—40 év körüli bolgár volt, mig Goszpodonovits Juon Iván, Tanaszov Marin és Hoszte Vaszilov csak munkásai voltak s Pencsoresz Doszeval együtt laklak a telepen bolgár asszonyaikkal együtt, kikkel vadházasságban éltek. 1905-ben, Pünkösd után nehány héttel történt, hogy a bérlő : Pencsoresz Dosze egyszerre nyomtalanul eltűnt s a legszélesebb körű nyo mozás sem tudta kideríteni, hova lett? A telepen dolgozó bolgárok azt adták elő, hogy Pencsoresz Dosze ellopta tőlük 1200 koronájukat s megszökött. Nemsokára ezután feloszlott a borpataki kertész-telep is. Miután semmi jel sem mutatott arra, hogy bűntény esete forogna fönt, a sikertelen nyomozás befejeztével az ügy egészen elaludt. Felsőbányán ez időtájt Sarkady Sándor, jelenleg szatmárhegyi csendőrőrmester volt az őrsparancsnok, aki a nyomozások terén a legkiválóbb csendőrök egyike. Bár ez ügy nem tartozott az ő kerületi hatáskörébe, mégsem tudott megnyugodni, hogy a szerfölött titokzatos eset fölött ily könnyedén napirendre térjenek s nagy ambicziójától sarkalva, titokban nyomozást indított a rejtélyes szálak kibogozására, melyet még akkor is nagy ügybuzgósággal folytatott, midőn Felsőbányáról Szatmárhegyre helyezték át. Bejárta az ország mindazon városait, hol a bolgárok kertészkedéssel foglalkoznak s minden követ megmozgatott, hogy nyomozása sikerre vezessen. Évek teltek el a nyomozás megindítása óta, de a várva-várt eredmény még mindig késett s már-már úgy tetszett, hogy évek munkája hiábavaló volt, midőn most Sarkady csendőrőrmester Nagyszombatban ráakadt Goszpodonovits Juon Ivánra, ki négy évvel ezelőtt Pencsoresz Dosze szolgálatában állott a borpataki telepen. Sarkady csendőrőrmesler törhetlen és fáradságot nem ismerő nyomozásának szenzácziós eredménye lett. Goszpodonovits a vallatásnál beismerő vallomást tett. Megtörtén adta elő, hogy Pancsoresz Doszet két társával együtt ő gyilkolta meg s hogy a hullát a Zazar-parton egy éjjel elásták. A gyilkosság részleteiről a következőket jelenthetjük: Pencsoresz Dosze, kinek Bulgáriában felesége és két gyermeke van, itt Magyarországon viszonyt kezdett Hordó Gávriláné nagybozintai lakossal, ki elváltán élt férjétől. E viszony folytán az asszony áldott állapotba került s Pencsoresz babonából, hogy az újszülött gazdag és szerencsés legyen, egy ezer forintos bankjegyet rejtett az asszony betegágyának párnája alá. Tudtak e viszonyról Pencsoresznek bolgár munkásai is s azt nem jó szemmel nézték, mert féltek attól, hogy az oláh asszony befészkeli magát közibük s ahol csak tehették, üldözték is ezt az asszonyt. 1905-ben, a pünkösdi ünnepek után Pencsoresz egy hetivásárra Nagybányára jött el Koszté Vaszilovval, midőn itt dolgukat végezték, visszatértek Borpatak-telepre, hol Pencsoresz arra kérte Kosztét, hogy lovain vigye el őt Kisbozintára. hoz. A jószágkormányzó fáradhatlan ügybuzgalma, a minden nehézséget és akadályt leküzdeni tudó energiája, a szakférfiak ellenkezése daczára is, maga jelöli ki a fúrás helyét, melynek munkáját Zsigmondy Vilmos 1885. október 22 én kezdi meg. A vegyes érzelmek közt folyó munka fáradtságát hallatlan siker jutalmazta. 1885-iki deczember hó 4 én délután 47.17 méter mélységből óriási robajjal és hatalmas elemi erővel tört ki vastag vizoszlopban a 40 C° meleg viz. A nagy riadalomnál csak az általánosan érzett öröm fokozottabb, hogy a Bálint-forrás kétszáz milliméter átmérőjű csőnyíláson naponkint 170.000 hektoliter, azaz 17,000.000 liter, vagyis másodperczenkint 196 liter vizet áraszt. Eme páratlan vizbőségnéi fogva nemcsak Magyarországon, de egész Európában a hévviz források közt első helyen áll a Bálint-forrás. A budapesti városligeti ártézi kút 24 óránkénti vizbősége . 11.977 hektoliter A Szt- Lukács-fürdő thermáié 26.400 » A Császár-fürdő thermáié . 117.000 » Felülmúlja a Margitsziget és a párisi passy-i ártézi kutak vizbőségét is. A Bálint forrás tehát Európa leggazdagabb hévviz-forrása. A vízmennyiségben, a hőfokban és gyógyító erőben egyaránt elsőrangú forrás természetesen nagyon megváltoztatta a fürdő képét; sokszorosan meghatványozva a fürdővendégek számát s a tulajdonos rendet buzgó tevékenységre bírta, hogy az áldásos bő forrás méltó keretet nyerjen. Már 1886-ban épült az »Amerika«-szálló 24 szobájával s a nagy kettős medencéjű Amerika- fürdő negyvennégy vetkező kabinnal. A tulajdonképeni nagyszabású építkezések sora azonban csak 1892-ben indult meg. A forrást felfedező jószágkormányzó építi meg a »Békésszállót« 30 szobával, mely nevét a tömegesen fürdözni idejáró békésmegyeiek megtisztelésére nyerte. A következő év tavaszán adja át a forgalomnak a rend bőkezű praelátusának nevéről elnevezett »Viktor-szálló«-t, mely 38 szobával a legkényesebb igényeket is mindenben kielégíti. Ugyanez évben épült 16 szobával az »Alföld«- szálló is. Benedek Ferencz praelátus nevét örökítették meg a Viktor-szállóval összefüggő gyógy- és étterem s másik oldalon a nők és férfiak részére külön tükörrel és kádfürdőkkel ellátott »Fe- rencz-fürdő.« Hogy felfedezett forrása látványosságában és nagyszabású építkezéseiben állandóan és háborit- lanul gyönyörködhessék a rend jószágkormányzója, szemben a Viktor-szállóval 1893-ban építtette meg a »Bálint-villát.« Példáját 1897-ben követte a fürdő orvosa dr. Kazay Kálmán egy orvosi lakásul szolgáló szép villa megépítésével. 1899-ben lett eleget a tulajdonos rend ama követelménynek, hogy a gyógyfürdő telepen jár- ványkórházat emeljen, mely czélra Szekeress Fr. Ödön rendi kanonok jószágkormányzó egy egészen modern és czélszerü Erzsébet-lakkal bővitette az eddigi épületek nagy számát. Dr. Takács Menyhért jelenlegi prépost-prae- lálus bőkezűségének és a gyógyfürdő iránt tanúsított érdeklődő figyelmének jeléül szolgál az, hogy 1903-ban egy uj vendéglőt építtetett, uj vizhütő és vízvezetéki hálózattal látta el a fürdőtelepet s ezzel a fokozottabb higyenikus kivánalmaknak is eleget kívánt tenni. A rendi jószág- kormányzó, ki egyúttal a fürdő felügyelője, eme átalakítási és ujjászervezési munkákat tavaly foganatosította s törekvése volt: az egész fürdőtelepnek az eddiginél is sokkal csinosabb külsőt nyújtani és a nagyközönség igényeit minden tekintetben kielégíteni, Szekeress Fr. Ödön kormányzó alatt az 1906. évben épült az Amerika-szálloda emelete 24 szobával. 1906. évben épült az iszap-fürdő. 1908. évben épült a 40 szobás legfényesebben berendezett uj Menyhért-szálloda. „BITUMINA“ tiszta bitumonból készített valódi aszfalt-tetőlemez, tartós, tűzbiztos, szagtalan, kátrányozást vagy egyéb mázolást nem igénylő „Bituminá“-val fedett tető hemeszelve szép fehér marad és kitűnő védelmet nyújt a nap melege ellen. ÍÉli ZÉtótjlSÉ átlelésíre is liválőan altÉií Caakis védjeggyel ellátott tekeroseket fogadjunk el! Gyári főraktár Nagybánya és vidéke részére: Harácsek Vilmos Utódai nagykereskedésében Nagybányán.
