Nagybánya, 1909 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1909-06-24 / 25. szám

TÁRSASAIjMi: éis ssbépirodalmi TTTITXT. AF.

Előfizetési áruk: Egész évre 8 korona, félévre 4 korona, negyedévre 2 korona, egy szám ára 20 fillér. Megjelenik minden héten csütörtökön reggel 8—12 oldalon.

Felelős szerkesztő: j Szerkesztőség és kiadóhivatal: Erdélyi-ut 22. szám, hova a

f xT 1 lapközlemények, hirdetések s előfizetési pénzek küldendők.

Cl L Y M I H A L Y. j Hirdetések felvétetnek Kovács Gyula könyvkereskedő Üzletében is,

Városi kert-telepek.

Junius 23.

Mig városaink nemes versenyre kelnek egymással, hogy minél több és szebb középület emelésével dokumentálják fejlődé- désüket, addig a fásitást, a parkok és gyermekjátszóterek létesitését a gyümölcs és konyhakertészet ügyét nem karolják fel eléggé. Pedig akármily impozáns is egy kiépült, kiaszfaltozott városi utcza, ha nem kifogástalan a tisztasága és a fásítása, úgy kedvesebb és az idegenre is kellemesebben hat egy tiszta falu az <5 fehérre meszelt házacskáival és árnyékot nyújtó lombos fáival. Pedig éppen a városokban kellene a fásításra nagyobb súlyt fektetni s gondoskodni, hogy a városokban a nagy tömegben együtt éló' emberek, a kiket élethivatásuk a műhelybe, vagy a hivatalos helyiségekbe zár, az alatt a kevés idő alatt, a mit pihenésre szánhatnak, könnyen hozzáférhető, jól gondozott sétatereken, parkokban kereshessenek üdülést és szórakozást. Ha a város csak egy két hold területén is egy rendben tartott faiskolát létesít, — a mire egyébként törvény is kötelezi, egy-két év alatt annyi fát nevelhet, a mivel utczáit, tereit fiatal ültetvényekkel bőven elláthatja, — sőt olcsó áron még a magánosoknak is juttathat, hogy udvaraikat, kertjeiket ezek is beültethessék ésigy idővel egész kis kertvárost teremthessenek.

Arra kell tehát törekedni, hogy a város utczáin, terein minél intenzivebb legyen a fásítás, a város különböző pontjain minél több parkot és gyermekjátszó teret létesítsenek s a város közelében fekvő kiránduló helyeket pedig befásitolt sétautakkal kell

könnyen hozzáférhetővé tenni. Több városban a szépítő egyesületek igen dicséretre méltó eredményeket mutatnak fel. A hol csak lehet ilyen szépitő egyesületeket kell tehát alakítani, a melynek keretébe bevonandók a községi teher alól amúgy is mentes állami és megyei törvényhatósági tisztviselők is, a kik ilyen czimen a város szépítéséhez szivesen hozzá is járulnak filléreikkel.

Különösen szép eredményeket érhetnek el azok a városok, a melyeknek a város közelében elegendő mennyiségű szántóföldjeik terülnek el, a miket apróbb parczel- lákra felosztva mérsékelt árért oly kikötéssel kell bérbe adni, hogy azokon csak a kerti gazdálkodás űzhető. Más szóval tegyék lehetővé a városok, hogy mindenféle kedvezmények nyújtása által minél több kiskert, vagy munkáskert, vagy minél nagyobb városi kerttelep létesittessék.

A »kiskertek« intézménye Németországban általánosan el van terjedve. Ide Angolországból ültették át. Angliában már a múlt század elején belátták, hogy a városok tőszomszédságában elterülő kisebb földrészeknek munkások részére való bérbeadásával a munkások életviszonyait nagy mértékben lehet javítani.

Ezen kertbérleti intézmény eredménye- kép azok a városok, a hol ezek már fenál- lanak, a következőket állapították meg:

A kiskertek művelése:

1. Szórakozó pihenés és üdülés a bérlő munkásra és családjára.

2. Elvonja a munkást a korcsmától, takarékosságra szoktatja, önmegelégedettségét mozdítja elő.

3. Családi érzését erősiti, gyermekeit

az utczánélés veszélyeitől mentesiti, ezzel lakásviszonyait enyhíti.

4. A birtoklás gyönyöreiben részesíti, tágítja látókörét és finomítja lelkületét.

5. Hatályos és önsegélyszerü támogatása a sok gyermekű családnak, amennyiben az olcsó bérlet és rendelkezésére adott eszközök mellett jövedelmét saját termeszt- ményü konyhai és élelmi cikkek előállítása fokozza.

Ezen kertek alig nagyobbak 200—600 □ méternél, a melyeknek tulajdona rendszerint a városoké, esetleg egyesületeké, testületeké, ritkán magánosoké. Nőegyletek kertbérleteket létesítettek. Betegápolási és rokkantegyesületek, szegény menhelyek stb. kerteket rendeztek be, mert belátták, hogy az ő jótékony czéljaikat: a betegápolást, a rokkant ellátást stb. a kertek révén köny- nyebben és előnyösebben munkálhatják.

Ilyen mintaszerűen berendezett kerttelepek közül különösen említésre méltó Kiel városáé. Kiel városban ilyen kertek egy nagy félkörben csoportosulnak a város körül. A kertterületet 4 m. széles utak keresztezik és ez utak oldalain lehetőleg szabályos négyszögalakban feküsznek a kertek. A parczellákat maga a város keríti be élősövénynyel. Kapuzatok, lugasok a bérlők tulajdonai és azokat saját Ízlésük szerint szabadon építtetik. A kerthasználat a bérlők belátására van bizva. Főleg veteményes kertészetet űznek, de gyümölcsöt és virágot is ültetnek. Minthogy a szerződési feltételek szerint az ültetvények el nem vihetők, különösen a régibb kertek dús gyümölcsfákkal és bogyós gyümölcscsel tel- vék. A bérösszeg két részletben esedékes. Aki nem fizet pontosan, kertjét kellő rendA „Nagybánya“ tárczája.

Ott születtem ....

Ott születtem a hegyvidéken,

Oda köt minden jó emlékem;

A hegyi dalt még most is hallom Vándorolni a hüs fuvalmon.

Van egy tér ott a hegyvidéken,

Csemete bokrok sűrűjében;

Annak a sírnak gyásza engem Elkísér egész életemben.

És elszakadtam mégis onnan,

Hogy utam árván koborogjam,

Hogy az idegen messze tájon,

Szivem örökké visszafájjon.

8 ha már a sorsom úgy akarta,

Mégse bánom, hogy messze hajta, Maradva csendes otthonomban,

Kern volna vágyam semmi mostan.

De így, akármely tájra menjek, Szünetlen édes vágy melenget.

— ti boldog a szív, mely sírig édes, Kiolthatatlan vágyat érez.

Jakab Ödön.

A Félix-fürdő.

A Félix gyógyfürdő, melyet századok óta a vidék népe »Félix-bánya« néven ismer, egyike országunk leglátogatottabb és leghatásosabb hév- viz fürdőinek.

Biharvármegye Pecze-Szent-Márton községének határában fekszik, Nagyváradtól délre hét kilométer távolságban s az Adriai tenger színe fölött 140 méter magasságban, a Királyhágó egyik végnyulványának, a Somlyó-hegynek lábánál, a nagykiterjedésü erdős dombok és hegyektől környezett kies szép völgyben, a nagyvárad-belényesi vasút és országút mentén.

Minthogy a fürdőt körös körül erdős hegy s dombkoszoru védi s maga a bezárt völgyben lelt helyet, éghajlata oly enyhe, hogy tavasza korán fejlődik s ősze gyönyörű napokkal soká tart. Nyári hőmérséklete kellemes, a nap tikkasztó heve ellen megvédelmez a hatalmas őserdő, mely elviselhetővé teszi a nappal verőfényét és külö- nősen üditő enyhet nyújt a reggeli és esti órákban. Az éghajlat eme enyhesége okozza tehát, hogy a Félix-gyógyfürdőben a főidény nagyon korán kezdődik és csak késő ősszel ér véget.

Rég letűnt századoknak szétszórt okmányai beszélhetnének a Félix-gyógyfürdő thermáiról, hisz a vizéből táplálkozó patak már az Árpádok idejében természetes tulajdonságától kapta a Hévjó, Hájó nevet s ugyancsak róla nevezték el a közelében épült falut Hájó-nak.

Hogy Árpádházi királyaink korában a vidék népe már nagyszámmal keresi fel egészségének

visszaszerzése czéljából a Hév-vizi fürdőt, arról Szalárdy J. krónikája tanúskodik, a ki a gyógyfürdőt »Szt. Márton-fürdő« néven nevezi, melytől a közel eső községet Pecze-Szent-Mártonnak hívják.

Arra is vannak történeti adataink, hogy a török hódoltság korában már sokan fürdettek a hévvizben; de hogy ki építette itt a legelső többé-kevésbbé berendezett fürdőt, azt máig kideríteni még nem lehetett.

Azok között, a kik a hévviz-forrás mellé épületeket emeltek, a történetiró első sorban Farkas István leleszi konventi tagot említi, kit Benkovits Ágoston nagyváradi püspök Váradra hivott kanonoknak és a Szent István első vértanúról nevezett váradhegyfoki prépostság főpapi székébe ültetett. Ez a Farkas István a váradhegyfoki prépostok között IV. István néven szerepel s mint az 1703. évben kelt végrendelete tanúsítja, a hévíz fölé malmot és fürdőt építtetett 1700 körül. Természetes, hogy ez az építkezés nagyszabású nem lehetett, mutatja azon körülmény is, hogy maga az építkező 1000 forintért az összes épületeket visszaválthatóknak ítélte.

Igaz lendületet a hévviz-fürdő akkor nyert, midőn a lukai prémontrei kanonokok birtokába jutott, kiknek praelátusai minden módot és alkalmat felhasználtak, hogy a forrás gyógyvizét a szenvedő emberiségnek hozzáférhetővé tegyék.

Szenczy István lukai prémontrei kanonok feljegyzései szerint Helcher Félix, szintén lukai prémontrei s pecze-szent-mártoni jószágkor- wányzó nevéhez fűződik a »Félix-forrás« felfe-