Nagybánya, 1909 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1909-05-27 / 21. szám

1909. május 27.

NAGYBÁNYA

5

havának kővetkező napjait jelzi csomópontokul:

4. 7, 10, 11, 12, 13, 15 17, 18, 19, 23, és 28. Ezek közül legerősebbek a 4, 12, 17. 21, 23, és pedig a 4 meleg, derült, 12 esős, 17 változó, lehet zivataros, szeles, viharos, a 23-i pedig hűvös, vagy csapadékos, esetleg jégesőt is hozhat többfelé. Mint a csomópontok mutatják, inkább hűvös, mint meleg júniusnak állunk előtte.

Czirkusz. Stutzbarl kitűnő czirkusza, mely a közönség megérdemelt pártfogásában részesült, kedden fejezte be Ízléses előadásait. Az utolsó hétnek különösen a nemzetközi birkózó verseny kölcsönzött nagy érdekességet. A közönség lelkesedéssel üdvözölte minden egyes alkalommal a birkózók mesterét, Nagy Sándort, ki szép és higgadt, mesteri birkózásával a ma gyár névnek mindig dicsőséget szerzett. Valamennyi versenytársát legyőzte s különösen Dangersnek, az óriási erejű bajnoknak Jelentésével kellett feltűnést. Említésre méltó az északamerikai Sanders rendkívüli ügyessége és ereje. Utóbbi Dangerst szintén legyőzte. A zsűri tagjai: Tataiján István mérnök, Kunos Béla csendőrhadnagy, Simon és Ujj Gyula tanárok a legnagyobb körültekintéssel vezették a birkózásokat.

Jégvihar. Rendkívüli jégvihar és felhőszakadás vonult keresztül f. hó 16-án Szilágysom- lyón és a szomszédos Badacsony és Ilosva község határain. Mogyoró-, dió-nagyságu, sőt helyenként tyúktojás nagyságú jégdarabok zuhogtak le és törlek össze minden kerti véleményt, gyümölcs- és szőlőtermést, amit a vihar útban talált. A Maguráról lezuhanó áradat szőlőtőkéket, épületrészeket ragadott magával. Az állami úttestet, ászfaltjárókat sok helyen méter magas kő, porond és törmelékket töltött fel, minek következtében az alacsonyabb fekvésű lakóházak és pinezék vízzel teltek meg. A járásbíróság és Siivánia közt levő kőfalat mintegy húsz méter hosszúságban bedönt ötté. Az utcákról a törmelékek eltakarítása még több napot fog igénybe venni. A kár óriási.

Anyakönyvi közlemények. Folyó hó 17-töl a nagybányai anyakönyvi hivatalnál a kővetkező bejegyzések történtek : Születtek : máj. 9. Horváth Ferencnek »Margit Luiza« ; május 14. Avasán Péternek »László« ; máj. 13. Balázs Illésnek »Róza« ; máj. 12. Sárosi Mihálynak »János«; máj. 13. Tevjovits Emilnek »Blanka; máj. 13. Soós Lajosnak »Erzsébet«; máj. 17. Bontó Marinak »János Károly«; máj. 14. Orecskó Lajosnak »Ilona«; máj. 14. Birnbaum Ábrahámnak »Sára«; máj 18. Váradi dr. Stoll Tibornak »Mártha, Irén, Ilona, Erzsébet, Emma, Anna Mária« ; máj. 13. Muray Lászlónak »Piroska«; máj. 20. Kardos Miklósnak halvaszületett fiú; máj. 16. Fuksz Jánosnak »János András«; máj. 15. Merlás Simonnak »János«; máj. 17. Papp Jánosnak »Róza«; máj. 16. Rettegi Ferencnek »Lajos János« nevű gyermeke. — Elhaltak: május lö.Torday Borbála özv. Szilágyi Istvánné ref., 89 éves, kincs tári nyug. végelgyengülésben; május 16. Torna Teréz özv. Stoff Ferencné gör. kath, 42 éves, nyug. bányászné, tüdővészben ; május 17. Zakariás Albert róm. kath., 14 éves, tanuló, agyhártya- lobban; május 18. Danes Mari ref., 5 hónapos, gépfütő gyermeke, veleszületett gyengeségben; májns 20. Deutsch Czili özv. Weisz Jakabné izr., 70 éves, alamizsnás, hasvizkórban; május 21. Székely Anna özv. Prigya Mihályné róm. kath., 67 éves, hentes, aggkórban. — Házasságot kötöttek: Hotye Miklós és Gázse Aniszia; Székely Mihály Sándor és Incze Róza nagybányai lakosok. — Kihirdetés alatt állanak: Neuheisler József és Weisz Heléna; Csuvara Mihály László és Kuszkó Etelka; Pap György és Talpé Juliánná; Burján Lajos és Moldován Mária nagybányai lakosok.

Rendőri hir. Pap Borbála 19 éves cseléd, folyó évi márczius havában Szirmai Pál helyi lakos szolgálatában állott. Egy alkalommal gazdája őt 40 korona készpénzzel a boltba küldte bevásárolni. Pap Borbála azonban czélt tévesztett, amennyiben a pénzzel nem gyalog a boltba, hanem fiakkeren Szatmárra utazott, természetesen cselédkönyvének hátrahagyása mellett, ahol 40 korona erejéig »minden napnak gondtalanul leszakasztotta virágát,« mig gazdája a gyakorlat iskolájában megtanulta, hogy a 40 korona az ingók kategóriájába, a barna Pap Borbála pedig a »csalfa kislány osztályába sorozható.« (Tauglich ohne Gebrechen!) Szirmai bűnvádi feljelentést tett, Pap Borbála pedig elővette a ládafiából;a másik elveszettnek kijelentett cselédkön yvét és más szolgálat után látott; a 40 koronát tartalmazó erszény sorvadása következtében Szatrnáron és vidékén más szolgálatokba szegődött és következetes maradt eddigi életmódjához. A májusi illatos levegő szerelemre gyújtotta Borbála szivét — az újabban lopott ingókkal gyorsvonatra ülve s szive választottjával Szigetre, onnan pedig Kapnikra ment, ahol a csendőrség el is csípte és a nagybányai rendőrségnek átadta. Halmai Imre alkapitány foganatosította ellene a nyomozást, őt letartóztatta s egyidejűleg a szigeti kir. törvényszéket táviratban értesítette, mert ezen törvényszék részéről Pap Borbála országszerte köröztetik.

Gajumerz király bosszúja.

(Rege Firduszi Sáhnáméjából.)

Perzsából fordította: Londesz Elek.

A beszédes szántóvető mit mesélt: Hatalmat e földön először ki kért ? Diadémmai ki övezte homlokát?

Nem jutott emléke az időkön át!

Hacsak a fiúnak el nem mondta tán Apja, amit erről hallott hajdanán:

Először ki vette fel a nagy nevet?

S a legnagyobb méltóság kit ékített? Úgymond, aki fürkész régi könyveket. Melyek daliákról zengnek éneket: »Gajumerz a kucsma, trón, törvény ura; Vele kezdődött meg a sáhok sora.«

A Bika tornyába feljutott a nap,

Ragyogós rend, törvény lett az ég alatt,

S Bárány csillagából szállt a napvilág,

S megifjodott tőle az egész világ!

Gajumerz lett az egész világ ura,

A hegyek közt állott első sátora.

Trónja, szerencséje ott erőre kelt. Seregével együtt párduezbőrt viselt. Nevelést az embereknek ő adott,

Evés, öltözés még uj volt akkor olt. Harmincz hosszú évig életben maradt S nap módján fénylett trónján ezalatt A trónján ez a sah úgy fényeskedett.

Mint kéthetes hold karcsú ciprus felett. Szelíd és vadállat, akármennyi volt, Mindenfelől trónjához zarándokolt. Fenségét, hatalmát ez növelte meg;

Rendre bókolának néki mindezek. Tisztességtudással oda mentenek.

Életmódra törvényt onnan vettenek.

Volt a sálnak egy szép, erényes fia,

Mint ő: dicsőségre vágyó dalia.

A neve Szijámek. Boldog egy gyerek!

Apja szive láttán, örömtől remeg.

E sok, sok gyümölcscsel biztató faág, Láttán csupa vigság néki a világ.

Fakad ám szivében siró gyötrelem,

Talán elveszíti: bántja félelem.

Darab idő eltelt emigy. Ez alatt A sáh szerencséje ragyogón haladt. Ellensége nem volt, de mégis talán Akadt egy, titokban: a bősz Arimán.

Rossz szándékú volt ez és irigy. Eszét Azon jártatá: hogy tegye rá kezét ?

Volt egy kölyke, mint a vad farkas, kaja i. Hatalommal biró tenger csapatán,

Hogy ezzel a sáhhoz juthasson: utat. Trónra, koronára vágyódván, kutat.

Látva, mily szerencsés a sáh s Szijámek: A világot látja sötét színűnek.

De honnan tudhatta meg Gajumerz király, Hogy ellene immár az ajtóban áll? Párducbőrbe öltözötten, périkép Dicső Szerus angyal, ina. elébe lép.

Nagy titokban ő mondotta néki el;

Mit kovácsol Árimán a kölykivel?

Szijámek, amikor meghallotta volt,

Hogy ellene a gonosz div mit koholt: Harag tölti szivét és tanácsot ül,

Szavára az egész sereg összegyűl.

Azután testére párducbört övez —

Nem készült még akkor vasból harczimez. A div ellen harezra vágyva síkra száll . . . Mikor a két sereg immár szemben áll, Szijámek mezetlen előre szalad S az Árimán fiával összeakad.

Fekete, gonosz div harezba kezd legott S Szijámek gerinezét ketté törte ott.

A sáh-fiu testét földre dobta le.

Belevágta körmét s kiömlött bele.

Szijámek a bősz div karja közt veszett S parancsoló nélkül maradt a sereg.

Hogy megtudta fia halálát a sáh,

Elsötédett előtte a világ,

S leszállván trónjáról sirt és jajgatott, Körmével a testéről húst szaggatott,

Két orczája egy vér s szive csupa kin, Gyász ömlött el immár az ő napjain. Valamennyi ember jajgatott, szegény! Verzselődtek ők a fájdalom tüzén.

Sorban a sáh elé vonul a sereg; Valamennyi vitéz sírván kesereg.

Szemök véres, arezuk sárga mint a bor, Gyászruhát öltött az egész harczi sor. Madár, háziállat, valamennyi vad Összegyűlt s nyögve a hegy felé halad. Mentek fájdalommal, panaszszal tele —

A sáhi tanyáról por szállt felfele,

Kerek esztendeig ültek sírva ott,

S végre attól, aki mindent alkotott, Parancs jött, a dicső Szerus adta át:

»Ne sírj, térj eszedre!« — igy inté a sáht, »Sereget szerezz, menj és a diveket Tedd porrá 1 Ezt parancsolom én neked!

E gaz fajt a földről ki kell irtanod.

Szived- bosszúvágytól szabadítanod!«

A nagy sáh az égre emelvén szemét, Megátkozta gonosztevő ellenét,

S mig Isten dicső nevét kiáltva szól, Letörli a könnyet szempilláiról.

Más gondja mint az, hogy bosszút állna, nincs; Sem éjjel, sem nappal nyugta, álma nincs.

A dicső Szijámek hagyott egy fiat,

Ki nagyapja mellett vezérnek maradt.

Neve e leventének Huseng vala —

Azt mondanád-: ő az ész, erény maga! Kebelén nevelte őt a vén apó,

Mert emléke volt ő, fiától való,

Fia helyett fia volt ez a gyerek.

Rajta kívül másra ügyet sem vetett.

S hogy bosszúra, harezra szánta rá magát, Elszólitotta a szép unokát,

Mindent, ami történt elbeszél neki,

S ami még titok volt, azt is felfedi: »Sereget toborzok, csatára valót S megharsantom én a harczi riadót!

A sereg vezére te legyél, nem én!

Mert öreg vagyok már s te ifjú legény.« Parancsára péri s a vadak közül:

Oroszlán meg farkas, párduez összegyűl. Háziállat és vad, péri és madár A bátor vezérrel a csatára vár. Sereghajtókép a sáh hátul halad,

Mert Huseng vezette az egész hadat.

Fekete div félve jött a sáh elé,

Porfelhő repült nyomban az ég felé. Ordított a sok vad félt a div ezér’

S karma gyöngül. Látja ezt a hős vezér. Azután egymásra tört a két sereg . . .

A sok div a vadak alatt hempereg.

Huseng, mint oroszlán most előre nyúl S gonosz div-kölyöknek napja alkonyul. Aztán guzsbakötve lábát és kezét,

Nyakáról lenyeste borzasztó fejét.

S földre dobva testét, rája taposott. Kihasadt a bőre, holtan nyúlt el ott.

Amikor kilölté bosszúját a sáh,

Napjait az Isten megszámláltatá —

S ment a világból, mit örökül hagyott Vigyázz! Találsz-e még embert ily nagyot?

y.

köhögés, skrofulozis. Influenza

elten számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva.

Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Rache“ eredeti csotnuffclást.

F. SBafifsiRsa-lLa H-aeSi* & tCo. Has el (Svájc)

Kapható orvosi rendelet» a gyógyszertár**» ban. — Art Qvegenklal kamu.

£irse& az ilví»ynt és a testsúlyt, -megszüli*

teti a köhSg&st, váladékot, éjjeli Irzadást.