Nagybánya, 1909 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1909-05-27 / 21. szám
6 NAGYBÁNYA 1909. május 27. E csalfa világot járva, inig arat Más hasznára, néki semmi sem maradt, E világ csak álom, bizony semmi más: Jót, rosszat, mi emberé, a sírba ás! A meglepetés. — Német humoreszk. — Mint a galamb a párjával élhetett volna Péter gazda a feleségével, a piros-pozsgás arczu Lizivel, ha a Lizinek nem lett volna olyan veszedelmes, veszekedő szája és ha Péter gazda olykor-olykor korábban tudott volna hazakerülni a korcsmából. így azonban minden héten néhányszor zivataros napok voltak Péter gazdáéknál, bár Péter nagyon türelmes, hidegvérű ember volt és szót sem válaszolt felesége hangos kifaka- dásaira, amelyek csaknem a szomszéd faluba elhallatszottak. Egyszer azonban a végsőig vitte az asz- szony es Pétert elhagyta türelme. Amint a szitkok egyre jobban hullottak fejére, Péter szép lassan az ágy alá nyúlt, kihúzott alóla egy szöges papucsot és azt az asszonyhoz vágta. Péter gazda épen nem volt gyakarlott a dobásban és egyes ablaktáblákon kívül életében még mit sem talált el, de most épen az orrát találta el feleségének. Lizinek ugyan meglehetős orra volt, de az egy szöges paraszt-papucs részére még sem volt berendezve. Lizi vérezni kezdett és torkasza- kadtából kiabált segítségért, majd pedig az ut- czára futott. Épen csendőrjárat haladt végig az utczán, mely a szomszéd községhez tartozott. Lizi sirva mondta el az esetet az őrsvezetőnek és követelte tőle, hogy férjét megkötözve és megbilincselve azonnal vigyék el, zárják tömlöczbe, mert ő gyilkossal nem marad egy födél alatt. Az asszony kérését ugyan nem teljesítette az őrsvezető, de megígérte, hogy az esetről azonnal jelentést fog tenni és férjét a bíróság majd megidézi. Tényleg, nem telt bele nagy idő és Péter gazda idézést kapott a bíróságtól, mely a szomszéd városban volt. Péter fogta magát és vasárnap átgyalogolt a városba. Szerencsére nehány korcsma is útba esett, a hova Péter sorra bement, hogy egy kis bátorságot szedjen magába. így aztán mire a biró elé jutott, teljesen elázott. A biró alaposan leszidta Pétert, aki kékült-zöldült, görcsösen kapaszkodott bele egy székbe és már előre félt, hogy milyen kemény büntetést fog a biró rásózni. Lizi asszonynak is rossz napja volt odahaza. Most már bánta, hogy urát ilyen meggondolatlanul feljelentette. Egész éjjel a szemét j sem tudta lehunyni és aggódva figyelt, hogy mikor jön haza ura. Péter azonban csak harmadnap délben érkezett meg, szörnyűséges állapotban. Teljesen meg volt törve és szomorúan csüggesztette le fejét. Valóban szánalomra- méltóan nézett ki. Péter lassú, szaggatott, panaszos hangon beszélni kezdett. Őt, szerencsétlen embert, sötét, nyirkos börtönbe vetették, mely kígyókkal, patkányokkal és bőregerekkel volt tele. Negyvennyolcz órát kellett volna ülnie, de minthogy a szenvedésektől már más- j nap félig halott volt, a börtönigazgató megengedte neki, hogy büntetésének hátralévő részét a másik vasárnap tölthesse ki, hogy félelmét j és szenvedéseit addigra kipihenje. Aztán Péter gazda ágyba feküdt és két ; nap, két éjjel folyton feküdt és nyögött, any- nyira megviselte a börtön. Ez e hét minden veszekedés nélkül, csöndesen telt el Péteréknél- Lizi hangtalanul járkált a szobában és nagyon gyakran törölgette szemeit köténye sarkával. Péter gazda egész nap egyébről sem beszélt, mint a börtönbeli szenvedéseiről. Lizit nagyon meghatották urának szenvedései. Es ha elgondolta, hogy Péternek vasárnap ismét el kell menni egy napi áristomba, a j szive összeszorult és elhatározta, hogy véget j vet ennek a kínos állapotnak. Szombaton azt mondta urának, hogy beteg ! testvérét megy meglátogatni a szomszéd faluba, j Igazában azonban a szomszéd városba ment j át, a bíróhoz, hogy férje hátralévő büntetésé- ] nek elengedését kérje. A biró nagy szemeket meresztett, mikor a siró asszony a sötét, nyír- ; kos, patkányokkal és kígyókkal telt börtönről beszélt. De aztán, mintha világos lett volna előtte a helyzet. — Jó asszony — szólt a biró — ha már ilyen szívhez szólóan könyörögsz az uradért, hát teszek valamit az érdekében. A biró elővett, egy iv papirost, irt valamit reá, rányomta a hivatalos pecsétet, majd az írást borítékba téve, igy szól: — Ezt a levelet add át holnap reggel a községi bírónak. Az uradnak azonban egy szót sem szólj a dologról, had legyen szegény meg; lepetve, Elrendeltem, hogy a hátralévő büntetést otthon, a község házán ülje le. Az asszony örömében kezet csókolt a bírónak, ezerszer köszönetét rebegett és boldo- : gan hazament. Mig az asszony odajárt, Péter gazda a kocsmában ült és sörözött. Megelégedett arcz- czal itta a sört és a megelégedésre oka is volt. A múlt vasárnap ugyanis a biró bár alaposan leszidta Péter gazdát, amiért az asszonyt a papucscsal megdobta, más bántódás Pétert azonban nem érte, sőt a biró ur bölcs tanácscsal is ellátta és azonnal hazaengedte. Csakhogy Péter nem az az ember, aki mindjárt hazamegy. Egy korcsmába tért, ahol egy jó barátra tett szert, akivel két éjszakát keresztül mulatott Es minthogy Péter nagyon jól mulatott és a sör is kitűnő volt, még egy jó napot akart magá nak szerezni és ezért találta ki a ravasz mesét a sötét, nyirkos, kígyókkal, patkányokkal tele börtönről és a félbemaradt büntetésről. Vasárnap jókor reggel már talpon volt Péter. Készült a városba és olyan kétségbeesett arczot vágott a felesége előtt, mintha akasz tásra menne. Épen mire elkészült, jön a községi szolga és hívja Pétert a biró elé. Péter nem éppen örömmel ment a községi bíróhoz. — No Péter gazda, — szólt a biró — valóban szerencsés kópé vagy. Épen most írja nekem a szomszéd városból a biró ur, hogy enyhíteni kívánja a te büntetésed. Kegyesen megengedi, hngy a még hátralevő 24 órai büntetést itt, a községházai fogházban ma leülhesd. Eredj tehát szépen haza, vedd fel a hétköznapi ruhád, aztán jöjj be megkezdeni a fogságot. A feleséged is hozhat be neked egyet-mást enni, de inni egész nap nem lehet mást, mint vizet, mert ez szigorúan meg van tiltva. Tehát siess haza, hogy bezárhassunk. Péter azt hitte, hogy rögtön a menykő csap belé. Tiltakozni kezdett a büntetés enyhítése ellen és kézzel-lábbal kívánta, hogy ő büntetését szabályszerűen a városban akarja leülni. A községi birö azonban nem sokat okoskodott; ő és két rendőr lefogták Pétert és szépen becipelték a községházi fogházba. így töltötte Péter a szép, a hosszú vasárnapot a községházi börtönben és törte a fejét rajta, hogyan jutott ő ehhez a büntetéshez. Fordította: Garni Kornél. IRODALOM. A Csák nemzetség. Malonyay Dezső kiváló irói kvalitásai teszik érthetővé azt a ritka körülményt, hogy bár nem kizárólag novellista vagy regényíró, mégis minden beiletrisztikai munkája iránt szokatlan nagy érdeklődés nyilvánul. Most megjelent regényét — Csák nemzetség — amely az Egyetemes regény tár gyűjteményében jelent meg, valószinüleg ugyanilyen érdoklódésse! fogadja majd a magyar olvasóközönség, amelynek nem egy kellemes órát fog szerezni ez a könyv. Meleg, őszinte hangjával a szivekhez szól ez a regény, amely maga is a szivek regénye. Egy fiatal magyar dzsentri szomorú életküzdelme önmagával és a leikével, amelyből gyermekkorában kiölték az örömnek szeretetét és aki egész életében az örömet kergeti, keresi és soha meg nem találja. Az élet örök tragikumát érezni ki ebből a könyvből, amelyből a magyar földek őszies szomorúsága árad ki. Fájdalmas, borongó, de megtisztul benne a lélek. A csinos vászonkötésü könyv, amely Singer és Wolfner kiadásában jelent meg, ára 1 korona 20 fillér. Egy hézagpótló díszmunkáról. Testet edző, lelket üdítő klimatikus gyógyhelyeinket és cső dás hatású ásványvízforrásainkat még mindig nem eléggé ismeri, tehát nem is méltathatja kellőképen a magyar közönség. Ezen a bajon segit a »Magyar Fürdőkalauz*, melyet Erdős József szerkeszt immár harmadik éve éppen olyan szeretettel, mint szakértelemmel. E rendkívül hasznos könyv, melynek nyomdai kiállítása is művészies, most jelent meg harmadik kiadásban, 332 oldal terjedelemben, gyönyörű képekkel illusztrálva. Az ügyesen összeállított, könnyen áttekinthető, hézagpótló munka, magyar és német nyelven ismerteti a magyar fürdőket, gyógyhelyeket, nyaralótelepeket, szanatóriumokat, viz- és magángyógyintézeteket, nemkülönben a hazai ásvány és gyógyvizeket. A gondos leírás nemcsak a fürdőtelepeket ismerteti, hanem a gyógyvizek elemezését, a gyógyjavaliatokat, a lakás, élelmezési és árviszonyokat, a fürdők társadalmi művészeti, szórakozási és sportéletének, közlekedési viszonyainak ismertetését is, szóval mindazt közli, amire a fürdőző közönségnek nélkü- lözhetlen szüksége van. A munka szerkesztője igazán dicséretes és sikeres munkát végzett, amidőn szakavatott tollal vette kezébe a hazai fürdők ügyét, produkálván olyat, aminőt eddig sajnálattal kellett nélkülöznünk irodalmunk ezen ágában. A pompás díszmunka szerkesztője valóban megérdemli a legteljesebb elismerést ezen hazafias vállalkozásáért, mert a munka igazán hivatva van arra, hogy a nagyközönség előtt helyes világításban mutassa be a magyar fürdőket és ezáltal gátat vessen a magyarságtól a külföld fürdőibe és külföldi ásványvizekért kiözönlő sok milliónak. — A diszrnüvet, mely határozott nyeresége irodalmunknak, ajánljuk 1 figyelmébe a fürdőző közönségnek, mert ezen : a maga nemében egyedülálló munka tüzetesen I ismerteti a hazai fürdő- és forrás viszonyokat. A stílszerűen bekötött munka az ország valamennyi vasul i és hajófülkéjében, orvosoknál, szállodákban és kasinókban nyer díjmentes elhelyezést. A díszmunka megrendelhető a »Magyar Fürdőkalauz« kiadóhivatalában, Budapest, Vl., Eötvös utcza 36. 1/9. Pályázati Itirdettnény. i A nagybányai gyümölosértéke- sitő részvénytársaság a Sipos-féle kertben a vasút mentén felépítendő pincze és raktárhelyiségek elkészítése végett pályázatot hirdet. Ajánlatok kőmives, ács, asztalos, lakatos munkára és vasgerendákra külön- : külön kéretnek. A tervek a részvénytakarékpénztárban a délelőtti órákban megtekinthetők, ahová az ajánlatok is legkésőbb 8 nap alatt nyújtandók be. Nyilttér .*) Nyílt levél tek. dr. Ajtai Nagy Gábor urnák Helyben. Abból az alkalomból, hogy családunkban már két év óta végtelen kínos állapot van és mint meghatalmazott méltányos utón nem tudtál egy kérdést mindezideig elrendezni, ne csu- dálkozz akkor azon, hogy a nyilvánosság előtt hívlak fel számadásra és megkérlek, világosíts fel engem arra, hogy az 1908. év szeptember 2-ára kitűzött birósági tárgyalás meg- larthatását, mi oknál fogva akadályoztad meg? Ki kénvszeritette családunk egyik tagját arra, hogy jogtalanul kamatokat fizessen ? Kinek az eszméje volt az, hogy emiatt ellenem sommás per lett indítva ? És mivel igazolod azt, hogy a fenti kamat visszafizetésére felszólítva lettem ? Nekem a jog, törvény és igazság teljes szabadságot ad arra, hogy vitás ügyekben méltányos jogaimat megvédhessen! vagy bármi cselszövés ellen igaz és nemes fegyverrel harczol- jak. Ajánlom tehát, hogy a kamatpert azonnal vond vissza és tessék a junius 5-iki tárgyalást megszüntetni, mert a kir. bíróság előtt tett minden nyilatkozatotokra esküt fogok követelni. Nagybányán, 1909. május hó 25-én. Beregszászi/ Kálmán. *) E rovat alatt közlőitekért felelősséget nem vállal a szeikesztő. Kiadó laplulajdonos: ÉGLY MIHÁLY.
