Nagybánya, 1909 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1909-01-21 / 3. szám
1909. január 21. NAG YBÁNYA 5 minő nyelven éneklik, a felolvasás milyen nyelven történik, a parlamentben milyen nyelven tanácskoznak : azt nem mondja meg. Szándékosan elhallgatja. Szándékosan hallgatja el a kérdést regé- génvében, mivel nehezebbnek ítéli, semhogy ezen csalogató regényben jónak látná feszegetni. Cionista [irataiban (Judenstadt) ugyanis szóvá teszi a nyelv kérdését a leendő zsidó államban. Herzl bevallja itten, hogy a héber nyelv feltámasztására gondolni sem lehet. A leendő zsidó köztársaság — Herzl véleménye szerint — po- liglott ország lesz, államnyelv nélkül. Hogy ez nem olyan nagy baj. erre nézve Judenstadt ez. legfőbb cionista munkájában igyekszik megnyugtatni a kételkedőket a mai Svájcz példájával, hol szintén nincs államnyelv, s hol francziák, németek és olaszok békésen megférnek egymás mellett. Azt hiszem, nem szorul bővebb bizonyításra, hogy ez a kérdés sokkal nehezebb, semhogy ilyen könnyű szerrel el lehetne ütni, mint Herzl teszi. Először is a Svájcz példájára való hivatkozás nagyon gyenge bizonyíték, mely ellen száz és egy okot lehelne felhozni. Aztán nagyon jól tudjuk, hogy a mai európai államokban a nemzetiségi ellentéteknek oka mindig és mindenütt csak a nyelvkülönbség. Faj, származás, műveltség, váltás mind semmi; fődolog a nyelv. S ha a történelmi alakulás folytán összekerült különböző nyelvű népek meg is élhetnek addig-ameddig egymás mellett egy államban, az már mégis csak alig képzelhető el, hogy egy uj állam alakulásának kiindulása ne legyen a nyelvközösség. Ámde Herzl azt mondja összegyűjtött cionista irataiban (regényében ezt a kérdést szándékosan elhallgatja), hogy az uj zsidó állam megalakulásának alapja, összekötő kapcsa nem a közös nyelv lesz, hanem a közös vallás. • Hát hiszen a vallás nagy erő, ameddig erő. De csak addig erő, mig ereje van a lelkeken. Az ilyen vallás lehet államalakulásnak is alapja; de egy erejét vesztett vallás soha. Az európai népek vallása pedig manapság már erejéből nagyon kiesett. S e tekintetben a zsidók sem kivételek, sőt az ő vallásuk patinája még inkább lerepedezett. Két bizonyítékot hozok föl erre. Az egyiket Herztöl, a másikat Herzről veszem. Herzl regényében olyannak rajzolja elénk a maga zsidó államát, hogy olt igen nagy felekezeti türelmesség lakozik; vallási meggyőződéséért senkit sem bántanak, hitének elhagyására bírni senkit sem akarnak. Herzl zsidóországában nincs államvallás. Kérdem már mostan, lehet-e egy állam kiindulásának alapja egy olyan vailás, mely már hódítani sem akar, mely még csak államvallássá sem akar lenni? Az ilyen vallás már nem az az erő többé, amelyre államot lehetne fölépíteni. Szinte fölösleges felhoznom a magáról Herzről vett bizonyítékot, de jóízű volta miatt már csak elmondom azt a kis történetet, melyet egy müveit, pozsonyi lelkes zsidó ismerősömtől hallottam. Nevezett ismerősöm pár évvel ezelőtt lseidben volt, hol Herzl élete utolsó éveiben nyaralni szokott. Ismerősöm egy buzgó zsidóval beszélgetett az ablaknál egy szombati napon, mikor elment az ablak előtt szivarozva Herzl Tivadar. A buzgó zsidó odaszólt ismerősünknek : »Nézze, ott megy a mi messiásunk szivarozva, szombaton /« Az a vallás, melyet apostola sem akar terjeszteni, melyet apostola is könnyen vesz, sőt azt akarja, hogy hívei se vegyék valami nagyon szigorúan — ez a vallás nem lehet államalakulásnak alapja, Egy erejét vesztett vallásnak régi alakjában való felújítása pedig szinte ép olyan lehetetlenség, mint egy kihalt nyelvnek föltámasztása. Egy holt nyelvnek föltámasztásához egy emberi sokadalomnak kevés az esze; egy erejét vesztett vallásnak a feltámasztásához pedig egy huszadik századbeli európai népnek, nevezetesen a mai zsidóságnak túlságosan sok az esze. Nem, a Herzl zsidó államának alapja nem lehet sem a nyelv, sem a vallás; alapja csak egy lehetne, mely azonban államalakulás alapjául bizony nem szolgálhat: a közös gyűlölet, \ mely Herzl szerint a zsidóknak ma mindenütt osztályrészük. bőt még ha az itt érintett okok nem is tennék szinte kizárttá a Herzl-féle zsidó állam előállásának lehetőségét; ha ez az állam létrejöhetne is: akkor sem állana fenn sokáig. Meg kellene dűlnie a zsidóságon kívül eső okok miatt: hamarosan áldozatul esnék a közeli vagy távoli nyersebb népek hatalom — és kincsvágyának s a zsidók rövidesen mai sorsukra jutnának. Én reám az Altneuland ez. regény azt a benyomást lelte, hogy érezte ezt maga Herzl is, de megkerülte a kérdést. Én sem akarom hosszabban feszegetni. Azon álláspont után, melyet a Herzl államának keletkezhetőségével szemben az imént kifejtettem, ez részemről fölösleges volna. Ezért csupán egy kitűnő franczia tudósnak erre vonatkozó nézetéi hozom itten fel. De Candolle, hírneves franczia tudós jóval Herzl előtt kifejtette azt a kérdést: minő lenne egy zsidóktól alkotott állam? A kép, melyet ezen képzelt államról a szellemes franczia tudós fest, annyira hasonlít ahhoz, amelyet Herzl lerajzol a maga regényében, mint egyik tojás a másikhoz. Ezt mondja Candolle: »Ebben az államban az irodalom, a tudomány, a művészetek, de különösen a zene művelése nagyon előre haladna; az ipar és kereskedelem virágoznék. A gazdagság — a takarékossággal egyesült értelmes munka következtében — óriási mértékben gyarapodnék.« Nem tudom, olvasta-e Herzl regényének megírása előtt ezen franczia tudósnak elmeful- tatását. Ha nem olvasta, ez erős bizonyíték amellett, hogy a maga képzelt államának állapotait biztos kalkulusok alapján festette meg. De Candolle azonban hozzáteszi a maga okoskodásához, hogy ez a képzelt zsidó társadalom nem lenne eletreképes. »Föltéve — úgymond — hogy Európában vagy a szomszéd országokban a régi görögök vagy rómaiak, a kelták, germánok, szlávoFvagy hunok utódainak bármi kis töredéke megmaradna, a föltételezett roppant zsidóság nem sokára meg volna hódítva, leigázva és kizsarolva. Mennél gazdagabbak lennének, annál hamarább kifosztanák őket.« Azt hiszem, nem kell hozzá nagy képzelet, belátói azt, amit én bizonyítgattam a Harzt képzeleti zsidó államáról, hogy ez az állam — a kifejtettem okok miatt — létre nem jöhet; sem azt, amit De Candolle jósol, hogy ez a képzelt állam nem lenne életre való. De azt is el kell ismerni, hogy Herzl képzelődése nem a levegőből táplálkozott, hanem való tényekből épített. Mindazonáltal az ő országa mégis csak képzelet; minden tiltakozása ellenére sem egyéb, mint mese. Rakéták. — A Vörös-kereszt jelmezestélye. — Minden mosoly egy konyát szárit, Mit a nyomornak átka sajtol, És megreszket a nagyterem majd A hálaadó sok sóhajtól. A mig a párok tovaszállnak, Tündért módon, önfeledten, Valami áldó, enyhe dallam Csendül az álmatag szivekben . . . És Karneval — a léha, dévaj — Egy csöndes, bús sarokba’ nézi, Amint sok bájos lány és asszony A könnyeket is megigézi . . . S olvassa majd, amit a lap hoz, Hogy van még érző szív, mely eszmél, Hogy valóság az irgalom még — Kern csak kaczagó jelmez-estély l Rikkancs, HÍREK. Január 20. Személyi hírek. Sziklay Emil kir. erdőfelügyelő hivatalos ügyekben pár napra városunkba érkezett. — Dr. Kosutka Emil m. kir. honvéd főtörzsorvos rövid ideig városunkban időzött. — Békássy István m. kir. honvéd főhadnagy, sógora, Wiessner Richard látogatására pár napot városunkban töltött. — Jámbor Lajos budapesti műépítész rövid ideig városunkban tartózkodott. Kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter Weisz Lajos, Malenszky Károly, Qálffy Pál és Nyirő Béla VIII. fizetési osztálybeli főbánya- biztosokat jelenlegi állomáshelyükön való meghagyásuk mellett a VII. fizetési osztályba sorozott főbányabiztosokká nevezte ki. Áthelyezés. A vallás és közoktatásügyi miniszter Eltesz Henrikné állami elemi iskolai tanítónőt Husztról a nagybánya-borpataki állami iskolához helyezte át. Uj tartalékos hadnagy. Őfelsége a király dr. Moldován Ferenczet, Felsőbánya sz. kir. város jegyzőjét a cs. kir. 5. gyalogezredhez tartalékos hadnagygyá nevezte ki. Kiküldetés. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a nagybányai gyümölcsértékesitő részvénytársaság épületeinek kijelölése végett János- házy László mérnököt küldte ki Nagybányára, ki e czélból f. hó 18-án városunkba érkezett. Miniszteri megbízás. A m. kir. belügyminiszter Szentgyörgyi Károly belügyminiszteri segédfogalmazót Szatmár város és Szatmárvármegye anyakönyveinek felügyeletével bízta meg. Eljegyzés. Acs Ferencz vendéglős Szinér- váralján a napokban váltott jegyet özv. Szincsán Lászlóné szül. Nagy Etelkával. Országgyűlési képviselőnk kitüntetése. Nagy kitüntetés érte nagynevű országgyűlési képviselőnket: dr. Földes Béla egyetemi tanárt, az európai hirü tudóst, kinek irodalmi munkái immár a legtöbb kulturnemzet nyelvén közkézen forognak. A Párisban székelő Nemzetközi Társadalomtudományi: Intézet ugyanis dr. Földes Bélát ^elnökévé választotta. Az intézet a választásról kiadott kommünikében e választást azzal motiválja, hogy azzal a társulat dr. Földes Bélának a tudomány terén szerzett nagy és kiváló érdemeit akarta méltatni. A szatmárvármegyei gazdasági egyesület uj elnöke. A szatmárvármegyei gazdasági egyesület a napokban tartott közgyűlésén elnökének nagy lelkesedéssel gróf Teleki Géza volt belügyminisztert, v. b. t. tanácsost választotta meg. Teleki Géza gróffal f. hó 24-én egy monstre küldöttség fogja Szatmáron a választás eredményét közölni. A Teleki-Társaság matinéja. A Teleki-Társaság folyó hó 17 én, vasárnap délelőtt ll órakor tartotta második matinéját a városház tanácstermében előkelő, nagyszámú közönség jelenlétében az elnöki megnyitót Neuberger István alelnök tartotta, mire Takács Ilus r. tag lépett a felolvasó asztalhoz és nagy tetszés között néhány bájos költeményét olvasta föl. Dr. Rencz János r. tag Herzl, a hires német Írónak * Altneuland* ez. cionista regényét ismertette és méltatta széles kritikai látókörrel, kiváló érdekességgel fűzött okfejtéssel mutatva ki, hogy a neves Író munkája nem a reális, a való élet talajából fakadt, hanem egy meseország illúzióiból szövődött. Dr. Rencz kiváló kritikai essayját hatalmasan megéljenezték.^ Incze Lajos r. tag szintén egypár szép költeményét olvasta Sirolin Eaieü- sz élvágya! és a testsúly!, -megszül!« teti a köhögést, váladékot, éjjeli izzadást. ^Tiidobaiegségsk, tioriitek, szamárköhögés, skrofulozis. influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Boche** eredeti csomagolást. F. Hoffmann-fta i&oefe© A €0. Hasel (Svájc) „Roche“ Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárak» ban. — Ara üvegenklal 4.— korona.
