Nagybánya, 1908 (6. évfolyam, 27-53. szám)
1908-09-17 / 38. szám
2 NAGYBÁNYA lemmel kiséri a müveit nyugat alkotásait, azonban nem úgy veszi át őket, hanem nemzeti sajátosságaink és speciális helyi viszonyainknak megfelelően átalakítva s ragaszkodva a történelmi eszme hagyományaihoz, az egyes intézményeket eredeti, magyaros szellemmel igyekszik átitatni. Az egész javaslat Szterényi József államtitkárnak korszakalkotó munkája, ki már évtizedek óta áll a magyar ipar és kereskedelem élén s kinek megbízhatóságában és jóhiszeműségében kételkedni okunk nincsen. A javaslat van hivatva egykoron, ha törvényerővel ruházkodik fel, a magyar ipart rekonstruálni, a magyar nagy termelést életre teremteni s az áldatlan munkásviszonyokat a megfelelő szociális haladás medrében terelve, előre vinni. A törvényjavaslat minden része oly fontos, hogy azoknak életbelépése par excellence fontosságú. A törvény életbe lépésével Optimismus nélkül remélhetjük, hogy a nemzeti termelés a legfokozottabb, a jövedelem eloszlás a legáltalánosabb s a fogyasztás a legegyenletesebb lesz. Köszönettel kell tehát adóznunk azon fórumnak, mely magáévá tette a magyar iparosok régi kívánságát s előterjesztette a reformált ipartörvénytervezetet. Nagybánya monográfiája. — Irta: dr. Sckönherr Oyula. — ELSŐ FEJEZET. A nagybányai terület őstörténete. (Folytatás.) A magyar nevek azonban az erdőségek határain betűi eltűnnek s abban a néhány rejtélyesen hangzó elnevetésben, melyek e terület északi részéről mrradtak reánk, egy rég letűnt, tőlünk idegen nép emléke van megörökítve. Gutin, Zazar, Míszt, Kaszó, mind szláv eredetű szavak. Gutin havasa, másként Giistun havasa, egy 1390-iii határjárási oklevélben Gutinkő, 1492-ben Gutcnkő, 1505-ben Gutunkü, a Godin vagy Hodin ősrégi szláv személynévből magyarázható meg, melynek jelentősége: derült, kedveskedő, valakinek kedvébe járó, megfelelne a latin Gratianusnak.1) E névnek mai Gutin alakja ') V. ö. Ariklorich, die Bildung der Ortsnamen aus Perszonen Namen im Slavischen. Schriften der k. k. Akademie fir udirseaschaften, XiV. k. 26. 1. 1908. szeptember 17. a helyes régi alakot őrizte meg; a Guton ez alaknak a hangtani törvényekkel ellenkező oly alakulása, minő a Martinnak Marton, Balatinnak Balaton alakja, s feltűnő itt az, hogy a változás folyamata éppen ellenkezője annak, ami rendesen történni szokott, hogy tudni illik a név ősi alakját a rontott alak szorítja ki a hasznáat- ból.1) Zazar, az oklevél helyesírása szerint Slza- szor (Nogzszor-Nagyszaszor) az ozora szláv szó változata s annyit tesz, mint fénylő, fehéren csillogó, latinul alleus. Míszt, az oklevélben Mi- szot, a Vlszti szláv személynév kicsinyitője a szláv nyelvben bosszuáliást jelent. Kaszó eredeti alakja a Ksz, mely szó a szlávban annyi mint késedelmező. Mindezek a magyarázatok e vidék legrégibb helyneveinek természetes és elfogadható megfejtéséül kínálkoznak. Mig a vidék legmagasabb hegyének nevében az őslakók egy hatalmas alakjának emléke nyerhetett megörökítést, a vizek neveinek jelentősége szemléltetően és jellemző erővel adja vissza azok jellegzetes tulajdonságait. Honnan került ide, mikor élt, mikor pusztult el az őslakosság, melytől e nevek származnak, ma már nem lehet megmondani, Kevesen leheltek s a kultúra alacsonyabb fokán állhatták, mert e neveken kívül semmi nyom nem maradt utánuk. Az erdőségekről szóló adománylevelek, mint a maga helyén már említettük, beszélnek egy kékend nevű népről, mely egykor a kékesi erdőt bírta.2) Az okleveleknek ezt a rejtélyes adatát mindeddig nem sikerült teljesen megmagyarázni, ügy az 1216-iki adomány- levél, mint az 1231-iki uj adományról és beiktatásról szóló uj oklevél kiemeli, hogy a király a kékesi erdőt azokkal a határokkal adományozta el, amelyekkel ezek a népek azt egykor bírták. Itt tehát az együttes birtokosok egy csoportjáról van szó, akik tulajdonjog alapján, megállapított határok között, közösen bírták ezt a területei. Nevük a kék szóból ered, mely a magyarság török eredetű szókincséhez tartozik s ama tény is, hogy színnel nevezik meg ma^ gukat, mutatja, hogy ősmagyarokkal van dolgunk, azoknak is a törökséghez tartozó csoportjával, mert ezeknél találjuk meg a sokféle színekről való elnevezés szokását.3) A kend szintén török szó és hadat, csapatot jelent. A szláv őslakók utódai: ekként semmi esetre sem kereshetjük ezekben a népekben s a török eredet, melyre nevük vall, arra enged következtetni, hogy ama rokonfajtáju népek egyikének ivadé‘) E fejtegetéseknél, valamint a többi szláv név jelentőségének magyarázatánál Melica János t. barátom szives útbaigazítására támaszkodom. J) Az 1216-iki oklevélben: populi keyekend; az 1231- ikiben populi keyguend; Fejérnél az előbbi hibásan key- ekerza, Ulenzelnél az utóbbi keyleusuend alakban van közölve. Karácsonyi János kékkouend-nek olvassa, (A honfoglalás és Erdély 7. 1.) de erre az oklevelek semmi alapot nem nyújtanak. 3) A turáni fajok török népeinél vannak fehér, kék, fekete, sárga stb. szintől elnevezett törzsek, mig az északi csoporthoz tartozó népek megelégednek a fehér és fekete szinjelzéssel. V. ö. többség véleménye a Kettle-féle kamarák mellett foglal állást, némi módosításokkal. A törvényjavaslat nem indult el az itt fent említett angol minták után, hanem mellőzve a mnnkakamarák intézményének megalkotását, azoknak feladatát a választott bíróságra ruházva, munkáskamarák szervezését tervezi, hasonlatosan az 1868. VI. t.-czikkben megalkotott ipari és kereskedelmi kamarákhoz. A felállítandó munkáskamarák kötelessége, hogy kerületében az ipari és kereskedelmi munkásviszonvokat figve- lemmel kisérje, azokról pontos jelentéseket, statisztikai jegyzékeket készítsen, javaslatokat tegyen és közbelépjen. Minden kamara két osztályból áll, kereskedelmi és ipari alkalmazottakéból, mindkettő egyenlő számú kül- és beltaggal. A passiv és activ választási jogosultság magyar honossághoz, egy esztendei állandó tartózkodási helvhez van kötve. A kezelési költségek fedezésére illetéket szed s a kereskedelmi kormánytól szubvencziót. A kamarák, kik közvetlenül a kereskedelmi minisztérium fenható- sága alatt állanak, kötelesek szervezeti szabályokat alkotni. A tervezet következő 37-ik fejezete az ipari szövetkezetekről szól s azoknak alkotását az iparfelügyelőségek hatáskörébe sorozza. E szövetkezetek a kisiparosok nyersanyag beszerzési, termelési és árusító raktárainak felállítására alakítandók. A javaslat utolsó része az ipari bíráskodást foglalja magába. Az ipari bíráskodás körébe tartoznak azon vitás magánjogi kérdések, melyek a munkaadó és alkalmazottjai között a munkaviszonyból kifolyólag keletkeznek. Ezekben foglalhatjuk össze e nagy- fontosságú s a magyar industriális és merkantilista világra nagy kihatással bírandó törvényjavaslat lényegét. Végig tekintva rajta, mindenek előtt köszönettel kell adóznunk a kereskedelmi kormány vezetőjének, hogy a javaslat kinyomtatásával módot és alkalmat nyújtott annak megbirálásához. A nagy tudással és széles látókörrel megkonstruált tervezet mindenütt figveA sapka után a blúz, a waffenrokk vándorol a magazinba. Mindkettőnek magas a gallérja, nem elég bő az ujja és nagyon feszes a dereka. Ilyen ruhát nem szabad hordani, kapitány ur Komorovcsák századánál az önkéntesnek. Nagyon feltűnne a többi közül, a feltűnést pedig kerüli a kapitány ur. De elszedi tőle nadrágját és czipőjét is. A nadrág nagyon szűk és rendesnél világosabban zsinórozták ; a czipő pedig hegyesorru s össze-vissza csak hét lyuk van rajta a fűzőnek. Ez pedig olyan nagy hiba, hogy okvetlen lakat alá kell tenni a czipőt is, nadrágot is. De ne búsuljon az önkéntes: amint sapkát adott neki a kapitány ur, ad neki blúzt, waffen- rokott, nadrágot és bakkancsot is. Mindenből ad jó nagyot, bővet, csak a bakkancsból szűkét, keményet, hogy majd eltörik a lába benne. Mikor igy felöltöztette ujjonan az önkéntest s köpönyegéből is levágott öt ujjnyit, megvizsgázza, mit tud, mit tanult? Leviszi a: udvarra, ahol a század éppen árkot ugrik, ruiat mászik. Útközben dkérdi: kicsoda, micsoda a foglalkozása és mi a vallasa. Az Isten őrizze, hogy zsidó legyen. Beállítja s többiek közé, hadd lássa : tud-e jól futni, mászti, árkot és akadályt ugrani? A bakkans nehéz, szokatlan, töri is a lábot s igy bizonyos, hogy nem sikerül az az ugrás, se a mászás, kapitány ur Komorovcsák akkor mindjárt kimodja a szentencziát: — Hallaan dolog! Ön intelligens embernek tartja mait. még talán valamilyen diplomája is van < nem tud átugrani egy árkot ? Hogyan lehetet önből önkéntes? Ilyenforrán megy végbe a vizsga praktikus része. A theorákus része pedig igy: Kikérdezi a reglamából. E. úgy kell tudni, mint a Miatyánkot. Ha nem tud ilyen jól, mindjárt becsukatja kaszárnyaárismba és ezzel vége a vizsgának. De ha tudja, úgy példákat ad fel megfejtés végett. Mit csinálna háborúban, abban vagy abban az esetben ilyen és olyan körülmények között ? Jót mondasz: nem használ; ostobaságot beszélsz: nem árt. A következmény mindig csak az, hogy ostoba tökfilkó vagy, aki csak kaszár- nya-áristomba való. Kedvencz feladata a következő : — Ön századparancsnok és századával egy hegyszorosban áll. A hegyek megszállva két ellenséges brigáddal, tüzérséggel, háta mögött és előtte egy ellenséges divízió. Mit csinálna ön ebben az esetben, mint századparancsnok ? Az önkéntes előszedi minden taktikai tudását s úgy fejtegeti a rettenetes kérdést. Kapitány ur Komorovcsák pedig csak nézi, csak hallgatja. Mikor pedig ezt is, azt is megunja, igy szól hozzá: — Kedves tanár ur, — ha valakit nagy szamárnak tart, azt mindig tanár urnák szólítja — látom, hogy önnek semmi katonai talentuma „BITUM1NÁ tista bitumonból készített valódi aszíalt-tetőlemez, tartós, tüz- bitos, szagtalan, kátrányozást vagy egyéb mázolást nem igénylő fedett tető bemeszelve szép fehér marad Plt!UUflliyíij[. és kitűnő védelmet nyújt a nap melege ellen. =s iS lil lUm. Csakis védjegygyei ellátott tekercseket fogadjunk el. Gyári öraktár Nagybánya és vidéke részére: Harácsek VilmosUtódai nagykereskedésében iNíagybányán.
