Nagybánya, 1908 (6. évfolyam, 27-53. szám)
1908-09-17 / 38. szám
VI. évfolyam. szám. 1903. szeptember la.ó 17. ] Szerkesztőség és kiftfioliivaífil : Er^élyí-ut 22. szám, hova a I lapközlemények., hirdetések s előj^rctési pénzek küldendők. ' Hirdetések felvétetnek Kovács Gyula könyvkereskedő üzletében is. Előfizetési «rak: Egész évre 8 korona, félévre 4 korona negyedévre 2 korona, egy szám ára 20 fillér. Megjelenik minden héten csütörtökön reggel 8—12 oldalon, Felelős szerkesztő i 4* Az ipartörvénytervezet. Szeptember 1(5. Az életük társadalmi termelésében az emberek határozott, szükségszerű, akaratuktól független viszonyokba, termelési viszonyokba mennek bele, melyek anyagi termelési erőik bizonyos fokainak felelnek meg. E szavakkal nyitja meg Marx a történelmi materialismusról szóló philosophiai fejtegetéseit. Ez örökbecsű szavakban van letéve a modern társadalmi kialakulás műfolyamata, mely az osztályérdek-ellentétek kialakulásával két társadalmi rendet teremtett meg, a kizsákmányolókét és kizsákmányoltakét. A társadalmi fejlődés legújabb irányai arra törekedtek, hogy e fentemlitett érdek-ellentétek kiszámíttassanak, a termelők szabadságkörének megszorításával egyrészt s a munkásság individumainak szabad fejlesztésével másrészt. A huszadik század törvényhozásán egy vörös fonál húzódik végig. E vörös fonál a sociális gondolatok kiegészítése által jött létre. Hazánkban is, ha figyelemmel kisérjük az utolsó évek törvényeit, látjuk, hogy ezek között egy újfajta, egy régen ismeretlen áll s gyarapodik, ez a szociális törvény. A munkásbiztositás, a betegsegélyzés, mezőgazdasági cselédtörvény, munkásvédelem, végrehajtási novella, homestad és most végül az ipartörvény revízióját célzó ipartörvénv-javaslat mind e kategóriába tartoznak. A kereskedelemügyi miniszter lázas sietséggel igyekszik felvett programmjá- nak mindenben megfelelni, most is, midőn véleményadás végett közzéteszi a majdan tárgyalandó ipartörvénytervezetet. A „Nagybánya“ tárczája. Temetés. A hangos utczán, néma gyászmenetbe Bas nép közéig, egy if ja lányt temetve; A koporsó körött csuklyás csapat Mormolja halkan a zsoltárokat A szép halottat rózsaszínre festve Fáklyájuk föld felé vagyon eresztve, Mutatva mintegy : ott van az a hely, Hová leszáll az árváit porhüvely. De bár a láng alábocsátva ég is, Mindegyre feltörekszik nyelve mégis — Mint szív, mely — sújtsd le bár a föld jelé — Mégis osak fölfelé tör, fölfelé! Radó Antal. Az önkéntesek. — Irta: Szász József. — Tavasz kezdetén, április elsején, bevonulnak századjaikhoz az önkéntesek. Októbertől áprilisig az önkéntes iskolába jártak s elméletileg is, gyakorlatilag is ott tanulták külön a katonai tudományokat. Az iparlörvénvjavaslat most megjelent második kötetének első része a munkabeszüntetések, kizárások, békéltetés és bíráskodással foglalkozik. A tervezet általában véve elismeri a korlátlan sztrájkjogot, amint azt ma a társadalmi tudományokban követelik, sztrájknak tekintvén a szabad bérmunkások tömeges munkabeszüntetését védelmi vagy támadó czélzattal. Kivétetnek ez alól azon munkabeszüntetések, melyeknek czélja a munkaadói törvénytelen cselekmények megtételére szorítani, avagy a munkás szabad, úgynevezett munkára való jogát akarják megsérteni. Ez utóbbi intézkedéssel a szakszervezeti terrorismust akarják ellensúlyozni s a szervezetlen vagy más alapon szervezett munkásokat megvédeni. Kivétetnek a korlátlan sztrájkjog alól azon munkások, kik elsőrendű élet- szükségletek előállításánál vannak alkalmazva s akiknek önkényes munkaszünetelése a közre ártalmas lenne, valamint a tanonezok. A munkaadó és munkás közt felmerülő vitás kérdésekben választott bíróságok döntenek. A békéltető eljárás kötelező a munkáltatóra, ha legalább húsz alkalmazottat foglalkoztat s azoknak fele követeli a békéltető bíróságot. Az egyik fél a békéltető eljárás megindítására a másik felet 48 óra alatt köteles felszólítani. A békéltető bíróság Ítéletének kötelező volta felett az iparbirósági elnök végzéssel határoz. Az ítélet, illetve annak jogérvényessége ellen felebbezéssel lehet élni. A döntő bíráskodást a törvény- javaslat a következőképen óaajtja megvalósítani. A törvény által taxatíve felsorolt vállalatokban, ha a munkaacó és munkás között vitás kérdés támad, az ügy döntő bíróság elé kerül. E döntő bíróságok a kir. táblák székhelyén szerveztetnek. Elnökét és helyettesét az Ítélőtábla bírái közül az igazságügyminiszter nevezi ki. Két-két tagot választanak az érdekelt felek. A vizsgálat lefolytatása után a bírónak meg kell kisérlenie az egyesiig létrehozását, ha az nem sikerül, úgy kötelesek a felmerült összes vitás kérdésekre szabályszerűen indokolt ítéletet hozni. A kérdéses módon megalkotandó bíróságok mindenesetre oly irányba terelnék a munkásharezokat, mely irányt a komoly tudással megalapozott és sociális érzékkel biró embereknek csak helyeselniük lehet. A javaslat a következő czim alatt az ipari szervezetekkel foglalkozik. Az ipartestületek az iparosok számához mérten, lehetőleg minden városban megalakitan- dók. Kötelezővé teszi a javaslat az ipari nvilvántartást is. •J Az ipartörvénytervezet következő, egyik legérdekesebb pontja, egy nálunk régóta vajúdó s nagy hírlapi polémiát átélt kérdéssel foglalkozik s ez a munkás kamarák megalkotása. A tudományban kétféle munkás- kamarát ismernek s ezek a következők: 1. Mindella-féle kamarák, melyek békéltető bíróságot képeznek s amelyből az ítélettel meg nem elégedett fél a rendes bíróhoz folyamodott. Elnöke a kama- rának felváltva gyáros és munkás. 2. Kettle-féle kamarák választott bíróságot képeznek. Mindkét kamara tagjai felerészben munkások és munkaadók. Ez utóbbiak elnöke választott. A szakirodalomban terjedelmes vita indult meg afelett, melyik helyesebb. A Aki szorgalmasan tanul s akinek szerencséje s kevés büntetése vált a h.t hónap alatt: azt kinevezik káplárnak. Ha pelig ilyen nagy rangot nem érdemelne meg: eg} csillagos fráj- ternek. De ha az iskola tisztjei bban a hitben vannak, hogy még erre se érdems, meghagyják annak, ami volt: csillagtalan önkntesnek. Mi az egyéves önkéntes ? Olyan katona, aki önkénteleül szolgálja le az egy, esetleg két esztendejét. M?t ha két évet szolgál is: csak egyéves önkéntes neve. Éppen úgy besorozzák, éppen úgy vis:k katonának, mint a nem önkéntest, különben oha életében nem katonáskodnék. És mégis önkntes a neve, de erről már nem tehet szegény he. Éppen úgy execziroz, gyakorisokat, szolgálatot csak úgy végez, mint a több katona. Kapitány ur Komorovcsák éppen ugyleszidja, éppen úgy becsukja, mint a századlárom ezigá- nyát, két zsidóját. Ezekre haragszik legjobban aszázadnál és a világért meg nem tűri, hogy ködök valamelyik az első sorban éktelenkedjék. Kettő közülük pedig minderreggel okve- tetlenül odakerül. Az öt ember ejmás mellett áll, mert egyforma magasságúak s igyen alkotnak egy doppelrejt. Most, ha a kapiny ur frontot kommandiroz akár jobbra, akánalra, kettő esetleg három mindig az első sorbikerül közülök. A kapitány ur ezért természesen minden reggel nagy haragra gyulád, kegyen káromkodásra fakad s minden reggel úgy veri hátra a második sorba lovagló-pálezájávai a századcsufi- tókat. A különbség tulajdonképpen az önkéntes és a közönséges katona között, hogy az önkéntes sárga pertlit hord a két karján. Gangot, szobát nem súrol, udvart nem söpör, kapitány ur Komorovcsák meg nem verheti s a szalmazsákját se ő maga tömi meg szalmával. Ezt a legénye végzi el helyette. Az önkéntes századhoz való bevonulásának a kadét örül legjobban. Az önkéntes az ő megváltója. A bűnbak nem ő azután a századnál, hanem az önkéntes. Ezt oktatja, ezt szidja s ezt teszi felelőssé mindezért Komorovcsák kapitány. Mikor berukkol a századhoz, legelőször is azt nézi meg a kapitány ur, hány csillagja van. Ha nincs neki egy se: jobb, ha mindjárt megszökik, olyan rossz világ következik rá. Ezután megnézi ruháit, fölszerelését. A ruhákat azért, hogy előírás szerint készültek-e, a felszerelést azért, hogy jól van-e tisztítva, nincs-e valami hibája, vagy fogyatékossága. Őrmester ur Sólyom czentimétert és ollót tesz elébe. Az önkéntes tudja már, mi következik. A sapkája alacsony, szemellenzője be van szegve: ezért magazinba viteti Komorovcsák kapitány. Fejébe nyom helyette egy rengeteg nagy és zsíros sapkát, melyet csak füle tart meg a fején.
