Nagybánya, 1908 (6. évfolyam, 27-53. szám)
1908-09-10 / 37. szám
2 NAGYBÁNYA 1908. szeptember 10. részére biztosított összes kedvezményeket és még ezenfelül a magasabb kamatlábat. A zárttá nyilvánító nemcsak betevő és jogi személy lehet, hanem a befizető is, pl. az apa, ki mint befizető, gyermeke javára nyilvánítja zárttá a betétkönyvet. */ A reform előnyét egy példa világítja meg a legjobban. Öt koronát havonta minden hivatalnok ember félre tehet anélkül, hogy megérezné. Tegyük fel, hogy gyermek születik a családban. A szülő máris a jövőre gondol s melyiknek nem jut keserűen az eszébe, ha szerény viszonyok között él, hogy gyermekének, felnőtt korára, leányának férj- hezmenés esetére nem tud egy krajczárt sem biztosítani? A zárttá nyilvánított betétkönyv erre könnyű módot ád. Ha húsz éven át havonta csak 5 korona kerül betétre, a húsz év alatt maga a befizetett összeg 1200 korona, mihez még a Kamatok járulnak, úgy, hogy 1600—1700 koronát a gyermek részére játszva, észrevétlen biztosított. A reform előnyei úgy pénzgazdasági, mint szocziális szempontból igen kiválóak. A pénzgazdaság szempontjából hasznos volt a reform megalkotása a tőkeképzés előmozdítására. Növekvő tőkeösszegek, szaporodó tőkeszámok lehetővé teszik az ipari és gazdasági konjunktúrák kiterjesztését. A tervszerű iparfel- jesztést az alkalmas vidékeken. A föld tehermentesítése, a kisgazda reorganizá- cziója, felesleges tőkék keletkezése, köny- nvü kölcsönnyújtás lehetősége, mint a kereskedelmi és ipari világ segítői. A takarékosság által keletkezett tőkék nem engedik meg, hogy idegen másbeli tőkék jöjjenek be, s képesek még a már bennlevőket is kiűzni, Szocziális szempontból a reform hasznos volt, mert az állami beavatkozással lehetővé tette a takarékossági szellem erőteljesebb ápolását. A takarékosság a gazdagság alapja, helyes takarékossági szisztémia mellett, a legszegényebb országok is rövid idő alatt gazdagok s azáltal nagyok és hatalmasak lesznek. A reformot tehát, mely most lépett életbe, úgy az állami pénzgazdálkodás, mint a családok vagyoni jólétének emelőjét üdvözölhetjük. B. i. Nagybánya monográfiája. — Irta: <lr. Scliönherr Gyula. — ELSŐ FEJEZET. A nagybányai terület őstörténete. (Folytatás.) Látjuk ekként, hogy az a nagy terület, melyet az a két erdőség elfoglal, természetes határok által körülzárva, önálló test gyanánt ékelődik be abba a hegyvidékbe, a melybe Szatmár, Máramaros és a már Szolnok-Doboka vármegye határai egybeolvadnak. Magát a területet a Lápos vize osztja két részre; a Kékes erdőség a folyó jobb partján terül el s északon, mint kimutattuk, a hegyek vízválasztó gerincze, délkelet fele a Kékes-patak vize szabja meg természetes határait; a Szamos két partján elterülő Fentős erdőség ellenben csak keletről bir a Lápos vizében természetes határt, nyugat felől, a Szamos balpartján már nem a természetes viszonyok, hanem a megállapodott társadalmi élet jogviszonyai irányadók a határ vonalának megszabásánál. S megállapíthatjuk azt is, hogy mig a szomszédos területeken már rendezett életviszonyok uralkodnak, a Guttin havasának tövében — az eladományozás és birtokbavétel most leírt lénye az első kezdet arra, hogy ez a nagy kiterjedésű föld a polgárosodott országterület kötelékébe felvétessék. Határjáró oklevelünk a mellett, hogy pontos és részletes leírást ad a Hont-Pázmán nemzetségbelieknek adományozott területről, a szomszédos vidék birtokviszonyaira, a társadalmi szervezkedés ez alapvető tényezőire vonatkozó adataival lehetővé teszi, hogy a területünket környező élet felől hű képet alkothassunk magunknak. Szatmár vármegye területének közepét két óriási királyi birtok foglalja el: a szatmári vár birodalma és a' rdődi uradalom, melynek erdőségei odáig nj\ .iák el, a hol a Szamos kijön az erdélyi hegyek közül és mintegy ut- menetet képeznek a Szilágyság neve alatt ismert nagy erdős hegyvidékhez, mely az anyaországot Erdélytől elválasztja. Ez a két korona- uradalom derékba vágja ketté a vármegyét. Az annak nyugati szélén elterülő nagy lapály, a nyírbe és a bihari lankás vidékbe beolvadva, teljesen önállóan fejlődik és semmi befolyást nem gyakorol a vetési részek történetére. A Szamos bal partján a királyi uradalmak mellett, mint láttuk, két hatalmas, történelmünkben nagy szerepet játszó nemzetség osztozik egymással az uralomban. A kaplony nemzetségnek e vidéken birt jószágai annak a nagy birodalomnak a függelékei, a mely a Szatmárral szomszédos Udvarinál és Batiznál kezdődik és Misztótfaluuál ér véget. Ennek a jószágtestnek a középpontja Jákóvár, a mai Aranyosmeggyes, melynek alapítójától, Jákótól, aki ÍV. Béla idejében élt, vették eredetüket a kaplony nemzetségnek a Nagy- mihályi ághoz tartozó családai. A kaplony nemzetséggel a Szamos hajlásánál a gutkeled nemzetség Dorog ága határos. Ennek a nemzetségnek Szatmármegyében birt uradalmai nyugat fele, Szatmár szomszédságában, az ecsedi láp vidékén íeküsznek; itt erősbödtek a vidék és az országrész leghatalmasabb dinasztiájává a Báthoryak, e nemzetség legnevezetesebb ivadékai. A vármegye keleti részében fekvő birtokok nem őket uralják, hanem az egyedmonostori ághoz tartozó Dorog ivadékait, kinek nevével a XIII. század elején találkozunk az oklevelekben s kinek utódait a XIV. század közepén is e vidék birtokosai között találjuk. Az itt felsorolt birtokosok nyugat felől határolják a két erdőség területét és itt kellett feküdnie a szénacsinálók telkének s a herepi erdőőrök földjének, melylyel II. András király, ez erdők őrzése felől gondoskodni kívánna, adományát kiegészítette.1) A többi oldalról csak a koronajavak rengeteg erdőségeit találjuk szomszédokul, melyek ez idő szerint vadászatnál egyébre alig kínálkoztak alkalmas területnek, A nyugati határ szomszédságához csatlakozik észak felől Mike ispán Hegyes erdője is, a melyet az Avasság Mike nevű hegyében véltünk felismerhetni. S talán nem vagyunk nagyon merészek feltevésünkben, ha annak birtokosát egynek vesszük a váradi regestrumban szereplő Mikával, aki e nemzetes történelmi kutforrás tanúsága szerint az 121 .. években a bihari ispáni tisztet viselte. Adataink összessége annak bizonyítékául szolgál, hogy a szervezett élet a nagy magyar alföld felől jutott el erre a területre s megmagyarázza azt a feltűnő jelenséget, hogy a határjárás nem az emberek által lakott, a polgárosodás kötelékébe belépő nyugati szélek felől kezdődött, hanem fent a magas északon, a lakatlan terület legelhagyottabb részén, a Gutin tövében, hova Máramaros felől is sürü erdők ren- getegein át vezet az ut és hogy a határjárók ama földek leírását, amelyeken a terület nyugati határán az erdőségek őrzésére rendelt népek laktak, feleslegesnek tartják felvenni oklevelükbe. Ennek a nyugati határszéli területnek sze- mély-és helynevei mind magyarok s e föld lakóinak magyarsága felől tesznek tanúságot. *) *) Ez a hely, melynek neve az 1216-iki oklevélben Herep, az 1231-ikiben Czerep, nem lehet azonos a mai: Hirippel, miután az több, mint 20 kilométernyi távolságra van a kékesi erdő nyugati határától s közben a kaplony nemzetség birtokai íeküsznek. Helyének meghatározása közelebbi adatok hiányában nem lehetséges. vállaim a munka terhét már alig-alig bírják. Nyugalom után vágyódom. Ezt a nyugalmat nagyon megédesítené, ha a te boldogságodban gyönyörködhetném. Szeretném, ha férjhez mennél. A világért sem sürgetlek, csak azt kérem tőled, nézz körül egy kissé. Á választást teljesen reád bízom. Ahhoz mehetsz, akihez akarsz, akár gazdag akár szegény, Nem akarok egyebet, csak hogy boldognak, megelégedettnek lássalak. Ezzel homlokon csókolta a leányát és kiment. A sok fiatal ember közül, akik a Wynford palotában megfordultak, Lucynak kettőn akadt meg a szeme. Mr. James volt az egyik, mr. Harry a másik. Mindakettőhöz erős rokonszenv vonzotta, de az érzései analízisében nem jutott el odáig, hogy választhatott volna közülük. Ha mr. James-szel beszélgetett, azt hitte, őt szereti. Ha mr. Harry jelent meg, ennek a modora bilincselte le. — A kettő közül egyik a férjem lesz, mondotta Lucy magában, amikor apja távozott, de hogy melyik, azt e pillanatban még magam sem tudom. A csöndesen szétterülő alkony még gondolatokba merülve találta őt. Egyszerre felugrott és csöngetett Bettynek. Az öregedő kisasszony arcza megjelent az ajtóban. — Kérlek, Betty, mondá Lucy, jer ide az íróasztalomhoz, fogj tollat és írjad, a mit diktálok : Mélyen tisztelt uram ! Egy szerencsétlen ember, aki önt távoli rokonának nevezheti, összekulcsolt kézzel könyörög, mentse meg attól, hogy öngyilkossá legyen. Itt fekszem a Lincoln-kór- házban, s betegségem egészen elgyöngitett, Szerdán már el akarnak innét küldeni, de oly nyomorúságban vagyok, hogy egy falat kenyeret sem vehetnék magamnak. Könyörgök, látogasson meg engem holnap, kedden délután 5 órakor és segítsen rajtam. Bocsásson meg, hogy megszabom az órát is, de látogatókat csak pont öt órakor bocsátanak be, szerdán pedig már nem találna itt. Számítva az ön nagylelkűségére, vagyok M. Hastings — Úgy! mondá Lucy, köszönöm. Most ugyanezt a levelet másold le, mind a kettőt tedd borítékba s az egyiket mr. Jamesnek, a másikat mr. Harrynak fogod megczimezni. A leveleket tüstént postára is adhatod. — De mit jelentsen ez? — nyugtalankodott Betty. — Bizd csak rám, kedves Betty. Alighogy Betty a levelekkel eltávozott, Lucy az Íróasztalához ült és szintén két egyforma levelet irt. Az egyiket mr. Jamesnek, a másikat mr. Harrynak. A levél igy hangzott: >Holnap kedden délután pont 5 órakor várom önt teára és egy kis bizalmas beszélgetésre. Lucy Wynford. A leveleket megcímezte és az inassal nyomban postára adatta. Másnap délután, kevéssel öt óra előtt Lucy izgatottan sétált fel és alá a szobájában. — Melyik? Melyik? sóhajtozta. Majd hozzátette : hátha mindakettő ?! „BITUMINA u tiszta bitumonból készített valódi aszfalt-tetőlemez, tartós, tűzbiztos, szagtalan, kátrányozást vagy egyób mázolást nem igénylő „Bitumíná“-val fedett tető bemeszelve szép fehér marad és kitűnő védelmet nyújt a nap melege ellen. — „BIIÜNIHA“ [Éli zsindelylei éllelésére is kivilsn nuinlnins. Csakis védjegygyei ellátott tekercseket fogadjunk el. Gyári főraktár Nagybánya és vidéke részére: Harácsek Vilmos Utódai nagykereskedésében Nagybányán.
