Nagybánya, 1908 (6. évfolyam, 27-53. szám)
1908-09-10 / 37. szám
"VI. évfolyam.. 37-Í3S: szám. ISOS. szeptemToex Hó IO. tAb.SAI>AIjMX ÉIS ©ZÉJPIJIODALMI HE Előfizetési árak: Egész évre 8 korona, félévre 4 korona, negyedévre 2 korona, egy szám ára 20 fillér. Megjelenik minden héten csütörtökön reggel 8—12 oldalon. Felelős szerkesztő: ÉGLY MIHÁLY. Szerkesztősé vatajl: ek's elő Hirdetések felvétetnek Kovács'Gyula kffnyvkeres yuüt 22. szám, hova a lapközleménflk, hirdetések"S előfizetési pénzek, küldendők. kedd üzletében is. SS Sociális újítások a postatakarékpénztárnál. Szeptember 9. A nemzeti vagyonosodás alapját a hetyes és okszerű gazdálkodás képezi. A gazdasági struktúra célszerű berendezése, a kedvező konjunktúrák kiválasztása képezi a legfontosabb teendőket. A növekvő ipari kultúra, a gyáripar és nagylermelés tultengése, mely a kereső existencziákat, a kis embereket fojtogatja, sociális reformot von maga után. Ez természetes is. Az állam, mely kezét állandóan a gazdasági harcz ütőerén kell tartsa, éber figyelemmel kiséri a küzdelmet s a szükséghez képest közbelép. Közbelépései különféle alakban jelentkeznek, mint sociális reformok. Az utóbbi évek első fontosságú jelensége volt a drágaság. A pénzpiac szilárd helyzete hirtelen megrendült. A pénz drága lett, a hitel megszorult s a káros reakció minden vonalon megindult. E bajon segíteni a takarékosság állami előmozdításával lehetett csak. Ennek köszönhetjük a postatakarékpénztárak szervezéséről szóló 1885. IX. t.-czikket. A magyar társadalom a legmelegebb szimpátiával fogadta az uj intézményt s ma már nincsen hely, hol a kékesszürke betétkönyvecskét ne ismernék. A legszegényebb embernek is módot nyújtottak arra, hogy megtakarított filléreit elhelyezhesse, gyümölcsöztethesse, amennyiben a betétösszeg minimumát alig pár fillérben állapították meg. Ez apró összegekből együttesen hatalmas gyümölcsöző tőkék keletkeztek s ma már a postatakarékpénztárak betétösszege számottevő summát von be a hazai pénzforgalomba. Sociális szempontból minta intézmény a postatakarékpénztár. A takarékosság előmozdítója, a nemzeti vagyon gyarapítója s a józan erkölcsös élet segítője. Ám a mai nehéz gazdasági viszonyok s különösen az emberiség standard of liftjének átalakulásával ez is reformra szorult. A mai kor dédelgetett kedvencze a divat. Az utánzás, az erőn felüli nagyra- vágvás, a feltűnési viszketegség, társadalmunk rákfenéje nem hagyják nyugodni az embert. Biztatják, izgatják, hogy megtakarított pénzét vegye ki, költse el reájuk s más inproduktiv dolgokra. Az ember gyönge, hiúsági érzetében könnyen megközelíthető s elejthető. Ennek következménye, hogy a betétkönyvecskék egymásután redukálják értéküket. A betevők száma gyérül, a betétesek száma apad. Ezen segíteni - 'ít az államnak kellett, még pedig o ., módon, hogy a postatakarékpénztár ne csak befogadója és megőrzője legyen a tőkének, hanem biztosítsa is a jövőre nézve. A reform végre most megérkezett a zárt betétek meghonosításával. A zárt jelleg azt jelenti, hogy a betevő előre meghatározott feltétel bekö- vetkezéseig lemond betétje fölötti rendelkezési szabadságáról, minek ellenértéke fejében magasabb kamatélvezetben részesül. Ez a magasabb kamat a rendes 3%-nál 7s%-al okvetlen több, jelenleg ép 3.6 7o. Tehát a reform a tőkegyüjtés mellett egyúttal a tőke 4)iztoslífást is garantálja. A zárttá nyilvánítás előnyeit az egyes kiköthető feltétel világosan igazűipu öt ily feltétel van: 1. Nagykoriiság esetére. Á betétkönyv tulajdonosa nagykorúsága, esetleg ilyenné nyilvánítása esetén kapja meg a tőkét. Tekintve, hogy a fiatalság^ rendszerint ezen életkorban lesz önáLjp; anyagi helyzetét az igy kapott tőjprelőnyösen befolyásolja. jr 2. Férjhczmeneleljsetére. A házasság alkalmával járó^irfagy kiadásokat a szülők minden gond nélkül fedezhetik. Ha a leány 30 éves koráig férjhez nem megy, az összeg ezen időpontban esedékes. 3. Katonai szolgálat esetére. Mikor a katonasor kezdődik, esetleg a katonai szolgálatra alkalmatlanság végérvényesen eldől, a betétkönyv vinkulálása megszűnik s az ifjú családja megterhelése nélkül teljesítheti az e korban jelentős kiadásokat. 4. Meghatározott időre. A betevő bizonyos időt köt ki, a mely 3 évnél rövidebb 25 évnél hosszabb nem lehet, hogy azalatt betéte fölött nem óhajt rendelkezni. 5. Határozott összegre, vagyis a betét felmondási joga csak akkor lesz hatályos, ha az pí. az 1000 koronát eléri. Ez az öt feltétel köthető ki, melv körül a jogi személyek csak a két utóbbit, a magánszemélyek mind az ötöt választhatják, de természetesen a kettő, illetve öt közül csak egvet-egyet. Ami a betétkönyvek zárttá nyilvánítására vonatkozik, ugyanaz áll a járadékkönyvekre is és mindkettő élvezi a takarékforgalom A „Nagybánya“ tárczája. Hazug vagy nyár. . *J Hazug vagy nyár . . Hazug a lombod, fényed, illatod . . . Elnémítod a lázadó nyomort is És megcsalod . . . Hazug vagy nyár . . . Kéjed, bübájod szédít, részegít. S kit tőrbe csalsz, mit hagysz meg Őszre Csak könyeit. annak? Hazug vagy nyár . . . Virágos fáid: oltár mindegyik — Felettük dal és holdsugár, alattuk Bűn rejtezik. dl tél, a tél, . , Ő az igazság, ö a hű való. Az élet tükrét tisztán mutogatja, Tükre a hő. *) A pozsonyi virágjátékok pályázatán dicsérettel kitüntetett költemény. A tél, a tél . . . A bűn, nyomor előtted öl, rabol, Szörnyű dala: a végső, rémes hörgés A hó alól. A tél, a tél . . . Ő az igaz, mint társa a halál . . . Mégis utánad sóhajt a haldokló: Te hazug nyár . . . Sárosi Árpád, A próba. Miss Lucy Wynford a plajbász-király egyetlen leánya volt. Atyja, a plajbász-trust vezére, valóságos egyeduralmat gyakorolt a világ összes plajbászainak ára fölött. Mert ő gyártotta a legjobbakat. Az ő gyártmánya fekete volt, mint a szén, puha, mint a vaj és könnyű mint a pehely. Szinte lebegett a papiros fölött és lágy, göin- bölyded betűk kerültek ki alóla. Nem csoda, ha nehány esztendő alatt meghódította a világpiacot. Mindenki csak Wynford czeruzát kért, a yankee éppúgy, mint a hottentotta, a franczia éppúgy, mint a mandulaszemü japán. Ennek előrebocsátása után az olvasó természetesnek fogja találni, hogy mr. Wynford még amerikai fogalmak szerint is óriási vagyont gyűjtött s a plajbászok árát úgy dirigálta az egész földgömbön, mint magunkfajta igénytelen halandó az órája mutatóját. Ha mr. Wynford rosszul aludt, a plajbászok ára másnap óriási ingadozást mutatott, ha ellenben jól töltötte az éjszakát, vagy a kis Lucy rámo- solygotf az édesapjára, a ceruza ára szilárd volt, mint a sziklatömb. A plajbászkirály felesége korán elhalt. Lucy alig alig emlékezett az édesanyjára. Négy éves volt mindössze, mikor anyja koporsóját kivitték a Wynford-palota hatalmas díszes kapuján. Mr. Wynford őszintén megsiratta hitvesét, aki hü társa volt akkor is, amikor még heti húsz dollárért naponta le kellett szállni a bányaüreg fekete torkába, akkor is, amikor milliók urává lett s a munkások ezreinek parancsolt. Hogy a gyöngéd anyai szeretet melegét némiképpen pótolja, Lucyje mellé vette egyik távoli rokonát, miss Bettyt, aki az élénk eszű, gyönyörűen fejlődő leányra úgy vigyázott, mint a szemefényére. Ö maga ismét a munka lázas förgetegébe vetette magát s egyre gyarapította mérhetetlen vagyonát. Így szállottak tova az esztendők. Lucy húsz éves lett, s az imádók egész raja iparkodott megközelíteni a dúsgazdag plajbászkirály egyetlen, gyönyörű leányát. Egy napon m. Wynford felkereste Lucyt a szobájában. Lucy az ablaknál állott és merengve nézte, mint siklanak át a kerti fákon a leáldozó nap utolsó sugarai. — Édes leányom, kezdé a szokottnál komolyabb hangon az apa, érzem, hogy öregedő
