Nagybánya, 1908 (6. évfolyam, 27-53. szám)
1908-10-15 / 42. szám
VI. évfolyam. 1908. ©IstóToer lió 15. *£2-115: szám. TÁB-SADAIjMI Í1S SZÉPIRODALMI HETILAP. Előfizetési árak : Egész évre 8 korona, félévre 4 korona, Felelős szerkesztő: negyedévre 2 korona, egy szám ára 20 fillér. , Megjelenik minden liéten csütörtökön reggel 8—12 oldalon. ' EGLY MIHÁLY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Erdélyi-ut 22. szám, hova a lapközlemények, hirdetések s előfizetési pénzek küldendők. Hirdetések felvétetnek Kovács Gyula könyvkereskedő üzletében is. A családi otthonról. A tizenkilenczedik század ipari forradalmát, melyet Toynbee oly klassikusan irt meg The Revolusion Industrial czimü munkájában, követte a huszadik században a föld forradalma. A földbirtokosok, a földjáradék élvezői az ipari túltermelés, a változó árhullámzások folytán teljesen a tönk szélére jutottak. Az államfentartó osztálynak a megmentésére szövetkezett a végrehajtó hatalom s gyors egymásutánban iparkodik őket érdeklő szocziális törvényeket alkotni. Hazánkban e mozgalom eredménve- képen tekinthetjük az uj végrehajtási novellát s ennek pendantját képező, a családi otthonról szoló törvényjavaslatot. A múlt évszázad utolsó negyedétől kezdve nyomasztó mezőgazdasági válság nehezedett egész Közép-Európára. A gabonaárak csökkenése s a termelés kiterjesztésével előálló Malthus-féle csökkenő hozadék törvénye alapjában renditette meg a földmivelő osztályokat s oly súlyos terheket rótt rájuk, hogy csak tömeges jelzálog-kölcsönök felvételével tudlak magukon segíteni. Ám ennek következménye az lett, hogy a hitelező hatalmába kerültek s a birtokok horribilisán nagy száma cserélt rövid időn belől gazdát kényszer-árveréseken. Ez általános földválság egyedül Amerikát hagyta érintetlenül. Vizsgálva ennek okát azt találták, hogy Amerika hatalmas kisbirtokos osztálylval rendelkezik, amelyet a homaestad, családi otthon alapításával teremtett meg. A homaestad, melyet most hazánkban is megakarnak alapítani a következő védelmi intézkedéseket tarlalmazza. Mindenekelőtt kimondja, hogy az a mezei tulajdon, melyen a család ollhona van, a kényszer-végrehajtás és kényszerárverés alól is ki van véve. A törvényjavaslat szerint otthont alapíthat minden magyar honos, kinek házastársa van vagy anyátlan törvényes gyermekeit illetve unokáit neveli. Az otthon-terület maximális nagyságát 8000 K értékben jelöli ki. Részei lehetnek egy lakóház, és hozzátartozó esetleg több területrész is, amelyeken • azonban lakóház nincsen. Az otthon alapját képező földterület nem kell feltétlen magántulajdon tárgya legyen, megvan engedve a földbérlet, örökbérlet, és örök haszonbérlet is. Jelzáloggal terhelt fekvőségekből otthon nem alapítható. Kivétetnek ez alól azon jelzálog követelések, melyek a kamatot és tőketörlesztést egyenlő fizetési részletek által, előre meghatározott, de harmincznál semmi esetre sem csekélyebb számú évek során törlesztendők és amely követeléseknek még kifizetet- len tőke-összege a feKVŐség megállapított tőke értékének 75%-át meg nem haladja. Az otthon alapításának eljárási módja a következő: Ha valaki, a fenti feltételeknek megfelel s otthont akar alapítani, elmegy a telekkönyvbe, hol erről a szándékáról nyilatkozatot ad s felmutatja a feltételeknek való megfelelését igazoló Írásait. Ha a telekkönyvi hatóság meggyőződött, hogy a jelentkező minden tekintetben megfelel, a feljegyzést a telekkönyv birtoklási B. lapján megteszi s erről hirdetményt ad ki. Az otthon jogi következményei össze- toldva röviden ezek. Készpénzbeli követelésnél csak az esedékes részlet vonható végrehajtás alá. Személyi követelés csak akkor végrehajtható, ha az alapítás előtti időből való. Az otthon tulajdona csak a házastárs beleegyezésével ruházható át s jogügyleti megterhelése csak a fentebbi korlátok mellett engedhető meg. Ha az otthon értéke alapítása után meghaladja a megengedett maximális értéket, nem szűnik meg, emelkedhetik 12000 korona értékig. Az otthonok számáról minden telekkönyvi hatóság köteles jegyzéket vezetni. Hogy nálunk e vázlatosan itt ismertetett törvényre mennyire szükségünk %j J o van, azt pár szóval az alábbiakban bizonyítjuk. Hazánkban a kisgazdaságok az utolsó években rohamos hanyatlásnak indultak, úgy, hogy ma már az ország földterületének alig 355%-át képezik. Rácz Gyula: A magyar földbirtokosság anyagi pusztulása czimü tanulmányában kiszámítja, hogy Magyarországon az utolsó tiz év alatt az önálló gazdák száma 76.650-nel csökkent s ezzel szemben a birtoktalan mezőgazdasági munkásság száma, 450.833-al emelkedett. Csak a Tiszavidéken, hisz bennünket ez érdekel legjobban, az apadás 15.082 önálló gazda s 137.374 a munkásproletár szaporodása. A hanyatlás képét mutatja az is, hogy hazánkban a 100 holdan aluli gazdaságokra átlag jut 8.1 hold, az Egyesült Államok 31 holdjával szemben. Ehhez kommentár nem kell! Itt csak ilyen irányú, hasznos és céltudatos birtok- politika segít! A „Nagybánya“ tárczája. Az aradi Tizenhárom. Minden évben Arad felöl Sírva száll a méla szellő . . . Verőfényes őszi napkor Fel felborong annyi felhő . . . Panaszos szó búg a csendben, Temetés van. Sir az Eszmény . . . Tizenhárom tőrdöfés ég Örökre a haza testén. Megdöbben a zsarnokságnak Vérben fürdött birodalma . . . Nagyobb minden hatalomnál Porló hőseink nyugalma. Dicsőséges bitófákra Tűz a napfény lágyan, enyhén . , . Tizenhárom tör döf és ég Örökre a haza testén! Meg, megborzong gyászos lelkünk, Ha az a múlt rája lebben . . . Sápadtabb a napnak arcza, Megreszket a fellegekben. Minden évben könnye omlik Az Urnák a hon elestén . . . S felsajog a tizenhárom, Tördöfés a haza testén. Diadalmas harsonával Fojtották el zokogásunk . . . Sírba sülyedt Magyarország. Elhervadt a legszebb álmunk. S kaczagott a léha ellen A szabadság rekviemjén. S tizenhárom tördöfés ég, Örökre a haza testén. De kinőtt a szabadságnak, Égbe nő már büszke fája . . . Oda-oda györekezik, Tizenhármak sirhalmára . . . Csillag ragyog, fényes csillag Arad halmán, Arad mentén . . . Tizenhárom tördöfés ég, Örökre a haza testén 1 Temetés van minden évben, Könnyüs átok, tompa bánat . . . Körül dilijük és megáldjuk Tiszta, magyar Golgothánkat . . . Oh, de egy hit halhatatlan Széles, nagy Magyarországon Feltámad most minden perczben Az a dicső Tizenhárom . . . Fliesr. Ilonrik, Amorette. Egy lovat hívtak Amorette-nek. Egy karcsú, világos-barna, selyemszőrü lovat, amely csupa ideg volt. Egy pillanatig sem maradt nyugton. Hol a lábait emelgette, hol a nyakát forgatta, hol a farkát csóválta. Amorettenek Csorbay báró keresztelte el, mert a mikor a ló a kastélyába került, a legelső dolga az volt, hogy kiszakította magát a lovászfiu kezéből és szilajon nekirugta- tott egy kerti gipsz Amorette-nek, mely ezer darabra törve hullott a virágágyak közé. — Az amorette! — kiáltotta ijedten a bárónő. Mire a báró csettintett egyet a nyelvével. — Az amorette meghalt, éljen Amorette ! Ez volt a szilajvérü paripa keresztelője. A lovászfiu két héten keresztül minden reggel másfélóra hosszat ülte meg Amorettet, hogy kissé ránczba szedje. A tizenötödik napon a bárónak kedve kerekedett kilovagolni rajta. És egy léi óraval később összezúzott koponyával hozták haza. Amorette úgy odavágta egy éles szikla tövébe, hogy az agyveleje kiloncscsant. Harmadnapra temették. A báróné, aki mindössze huszonhárom éves volt, amikor özvegyen maradt, a tragikus eset után mintegy félesztendeig utazott külföldön. Egy nő rokonával bebarangolta Itáliát, bánatosan merengett a szicziliai partokon, egy két könnyet
