Nagybánya, 1908 (6. évfolyam, 27-53. szám)
1908-10-08 / 41. szám
‘2 NAGYBÁNYA 1908. október 8. 9. A ligába való belépés sajátkezű névaláírással történik. A liga vezetését választott intéző-bizottság végzi. 10. Mindezen pontok megtartását a liga tagjai becsületszavukra fogadják. Hogy milyen eszközökkel dolgozik a Sorompó lelkes csoportja, azt megláthatjuk a következőkből: A Sorompó tagjai kötelezik magukat, hogy ha dohányosok, csak >Sorompó« czigaretta hüvelyt használnak, s ezt mindenütt ajánlják ismerőseik körében. Levelezés czéljaira Sorompó levélpapírt használnak, amelynek minden egyes darabján rajta áll a következő kérelem: Kérem szíveskedjék becses válaszát magyar gyártmányú papirosra írni. Rendez a Sorompó liga úgynevezett Honi bálokat, ezek oly tánczmulatságok, melyeken a rendező-bizottság kiköti, hogy a hölgyek hazai szövetből készült ruhában jelenjenek meg. Hogy e bálok mily pompásan sikerülnek, csak a kolozsvári és budapesti ily irányú mulatságokat kell felemlitenünk. Ha a Sorompó liga tagja eljegyzésről értesül, azonnal gratulál a menyasz- szonynak és kéri, ne feledkezzék meg honleányi kötelességéről s kelengyéjéhez magyar ipartermékeket szerezzen be. Ezeken kivül taggyüjtéssel, sajtó agi- táczióval, felhivások és röpiratok kiadásával, felolvasások és népgyülések rendezésével agitál a Sorompó nagy missziója mellett. E nagy fontosságú gazdasági és társadalmi munkát kicsinyelni, tudomásul venni nem lehet. A Sorompó ma már csaknem az ország minden számbavehe- tőbb helyén kiterjedt szervezettel s fiók- egyesületek egész tömegével rendelkezik. S hogy az a sokat emlegetett 72. millió korona, amelyet Magyarország egy év alatt kiad a külföldnek iparczikkekért, hogy alaposan megapadt, csakis nekik köszönheti. Ezért tehát, csak buzditani tudunk mindenkit arra, hogy lépjen a Sorompó liga tagjai közé, tegye meg honfiúi vagy honleányi kötelességét, melyet röviden e szavakban fejezhetünk ki: állítsuk fel a vámsorompót minden magyar ház küszöbén. A nagybányai gyümölcs győzelme. Már hirt adtunk lapunkban egyszer arról, hogy a Budapesten megtartandó gyümölcskiál- litáson részt vesz a Gazdasági Egyesület gyü- mölcsértékesitő szövetkezete s több magán személy is. Most, hogy véget ért a kiállítás, örömmel konstatáljuk, hogy a nagybányai gyümölcs jó hírnevéhez fűződő várakozásunkban nem csalódtunk, amennyiben akik városunkból vagy a közel vidékről részt vettek a kiállításon, mind kitüntetéssel megrakodva tértek vissza. A nagybányai gyümölcs tehát, hogy úgy mondjuk, az egész vonalon győzelemmel szerepelt. Versenyen kivül állított ki a nagybányai Gazdasági Egyesület s elismerő oklevelet kapott. A gyümölcscsomagolásért állami aranyérmet nyert K. Korponay Kornél Feketefalu. Ezüstérmet: Szász József Nagybánya és a Gyü- mölcsértékesitő Részvénytársaság. Gyűjteményes gyiimölcskiállitásért állami aranyérem jutott K. korponay Kornélnak, Gerber Ödönnek Sziuérváralja, Szász Jánosnak Nagybánya, Vásárhelyi Gyulának Nagybánya. Ezüstérmet kapott Szász József és GÍaviczky Károly. Feldolgozott gyümölcsért állami ezüstéremmel tüntették ki Lakos Imrénél, kinek szakácskönyvei messzeföldön híresek. Ezüstérmet kapott a Gyiimölcsértékesitő Részvénytársaság is aszalt beszterczei szilváért és hajastól aszalt almáért. Összesen kapott Nagybánya és környéke gyümölcsészetének elismeréséül 6 arany, 5 ezüst érmet és egy díszoklevelet. A győzelem nagyfontosságu minden tekintetben városunkra. Hivatva van a kiállításon megjelent nagyrészt külföldi czégekkel megismertetni városunkat s gyümölcsészeíét s ez által termelvényeinknek biztos elhelyezési és állandó piaczot szerezni. A városunkba üzletek kötése végett megjelenő nagykereskedők mig egyrészt emelik idegenforgalmunkat, addig másrészt jóhirnevét viszik el a nagybányai s ezzel a magyar gyümölcsnek. A mai gazdasági helyzet mellett pedig, amely nyomasztólag hat a fejlődésre, módot és alkalmat nyújt a vállalkozóknak arra, hogy egy igen jövedelmező kereseti forrásra tegyenek szert. A gyümölcstermelés, mely egyrészt intenzív belterjes gazdálkodást és megmunkálást s a gazdának éber figyelmét követeli, addig másrészt az ipari foglalkozástól nem vonja el azt, ki vele bíbelődik s a munkáért bőven kárpótol. Hogy a gyümölcskereskedéssel, illetve termeléssel okszerű és czéltudatos eljárás mellett milyen eredményre lehet jutni, csak egy példára utalunk. Dél Krajnában és Karinthiában a kisgazdák állal alakitolt gyümölcsértékesitő szövetkezet, mely csupán egyféle fajt termeszt s ennek befogadására hatalmas pinczét építtetett, alma- terméseért horribilis árt kap. Az összes készletét Orosz- és Francziaországba exportálja. Ezenkívül számos példa áll rendelkezésünkre annak bizonyítására, hogy a gyümölcsészet ma egy fontos s felette jövedelmező kereseti ágat képez. Hisszük, hogy gazdaközönségünk okulva és felbuzdulva az elért sikereken, intenzív módon fog hozzá a nagybányai gyümölcstermelés fellendítéséhez, melyhez az első nagy lépést már megtette a Gyümölcsértékesitő Szövetkezet megalapításával. Színház. Krémer igazgató megérkezett. A mosolygó, nyájas Krémer direktor. És gondoskodott hangulatról, jó kedvről, szép primadonnákról, kitűnő repertoárról, egy szóval mindenről, ami ebben a sivár világban az elcsigázott lelkeket uj életre csábítja. Nem ütötte a nagy dobot. Eget döngető reklámok nem előzték meg hírét. Ez a czég fedezi az árut. Kitűnő minőséget szállít úgy a darabokban, mint a szereplőkben. Nem riadt vissza semmi áldozattól és az elfogultság, valljuk be őszintén, ma már szeretetbe megy át azzal a kis színpaddal szemben, mely igen édes, igazán verőfényes. Uj díszleteket látunk nap-nap után. Igazán kár, hogy a közönség már a színpad megtekintéséért nem látogat kellő számmal a színházba. A színpad kérdése geniálisan meg lévén oldva, csupán a nagyobb támogatás van hátra. Hisszük, hogy meg lesz. Mi csak kösszönettel és kellő mennyiségű tapsokkal, meg minél több bérlettel adózhatunk ennek a müvészdirektornak és valóban kitűnő tagjainak. Pénteken este gördült fel először a függöny a Polgári Körben készített színpadon s ezzel megkezdte Krémer Sándor, az agilis és vállakozó kedvű igazgató lelkes müvészcsapatával előadásainak sorozatát. Az első előadáson Abonyi Árpád pályadij- koszoruzott darabjában : A gyermek-ben mutatkozott be a drámai személyzet. A gyermek (Sziklai J.) tüzértiszthelyettes zsák illatára, hol a vér, mely fel nem pezsdül ? Hol a szív, mely meg nem dobban ? . . . Jó Mikes Kelemen uram is csak arra ébredt egy szép május reggelén, hogy szivében lopva, titkon fészket vert egy zengő madár, a szerelem. Abban a nemes, nagy szívben, amelyet eleddig egészen a fejedelem iránt való eszményi rajongás töltött be, most hirtelen valami sohasem érzett melegség és végtelenül édes bizsergés támadt ... És az imádott hős félisteni alakja mellett ott ringadozott már szelíden, annak a rajongó szívnek kristálytiszta mélységein egy harmatos gyönge virágszálnak képe is: a kis Kőszeghy Zsuzsikáé. Ha volt vendégség, ha nem volt, híva és hívatlanul is mindennapos látogató lön ezentúl a Bercsényi portán Mikes uram. A reggeli ájta- toskodás után, az udvari kápolnából egyenesen odavezetett útja. — Hozta Isten, édes, aranyos Kelemen bácsi — szaladt fogadására Zsuzsika — mi jót hozott énnékem ? — Semmit, picziny kis madaram, vagy még annál is kevesebbet: csak jó magamat la,.. . volt a rendes válasz. De Zsuzsika ezzel a semmivel is megelége- j dett volt, mert egyszeriben olyan hangos jókedve kerekedett mindig Mikes uram jöttén, hogy csak úgy zengett belé a palota. Ki nem fogyott a pajkos, bohó kérdezősködésből, kaczagásból, nótá- zásból. Csengő édes hangon csak rá-rákezdett arra a bájos virágénekre, a Mikes kedves nótájára: Ne menj élj galambom, Ne repülj el tőlem, Rakok puha fészket Rózsafa — erdőben . . . És mig a ház ura, labanczok hijjában, jobb sorsra méltó virtussal Rodostó erdeinek vadjait üldözé künn a halmos-völgyes határban, odahaza az asszonynép, Bercsényiné, meghitt barátnője Kajdacsyné asszony, meg a kis Zsuzsika Mikes urammal szellemes tercierével enyhitgeti a hosz- szu napok egyhangú unalmát. Az ifjonta világszép Bercsényiné bájait bizony kegyetlenül tépe- getni kezdé az elmúlás fuvalma. Gyöngült, fogyott, senyvedt a nagy asszony napról-napra. És olyan édes megnyugvással töltötte el az a gondolat, hogy szive kis Zsuzsikáját, ha már távoznia kell ama más világok felé, a Mikes Kelemen nemes, hű szivére hagyja itt. Rajta is volt, asszonyi apró kedves furfanggal elő is segité, hogy a két egymáshoz vonzódó szív valósággal egybe is forrjon. Mikes éles szeme észre is vette ezt, hálás is volt érte. Órák hosszát mulattatá a kegyes matrónát az elvirágzott szép idők illatos, emlékeivel . .. Amikor Zsuzsika belefáradt az olvasásba, ő vette át a szerepet és könyv nélkül szavalta tovább a Vépi Vénus lágyan folyó, hízelgő verseit. Szívesen, édes örömest tért vissza napról-napra a már neki szörnyen unalmas, százszor agyondicsért, agyonkoptatott múltba.— Bercsényi elvirult múltjába — ezért a bimbózó igézetteljes, édesen sejtelmes jövőért, ami a Zzuzsika bogár szeméből, édes gerle kaczagásából nevetett feléje. Ah, különösen az a beszédes, meleg kacagás, ahogyan senki más nem tudott kaczagni, az babonázta meg végképpen a szegény borongó Mikes bizalmas, jó szivét. Dehogy gondolt ő arra, hogy abban hamisság, tettetés lehetne. És ki tudja, akkor nem is volt még talán . .. De kései szerelmének imigy szépen lombosodé bokrát egyszerre csak fonnyasztó vihar tépte meg. Ugyanaz, amelyik Bercsényiné élete fáját ketté törte. A nagyasszony halála után vége lett az idillikus, édes pásztoróráknak. A társaság előtt bezárult a Bercsényi-ház kapuja és Mikes is, ha be-be nyitott, nem fogadta már a régi sugaras DTTTTMTM A tiszta kitumonból készített valódi aszfalt-tetőlemez, tartós, tüz- MI I I 11VI IIM A 4 biztos> szagtalan, kátrányozást vagy egyéb mázolást nem igénylő „Bituminá“-val fedett tető bemeszelve szép fehér marad és kitűnő védelmet nyújt a nap melege ellen. = Csakis védjegygyei ellátott tekercseket fogadjunk el. [éli ésiÉlglei iliélsiie is Ma« állatai Gyári főraktár Nagybánya és vidéke részére: Harácsek Vilmos Utódai nagykereskedésében Nagybányán. 1
