Nagybánya, 1908 (6. évfolyam, 27-53. szám)
1908-10-08 / 41. szám
1908. október 8. NAGYBÁNYA 3 anyja parancsa folytán Boszniába kéri áthelyezését. Itt megérkezése után a tisztikar nőtlen tagjainak nagy bankettet ad. A bankett alatt annyira megfeledkeznek magukról s arról, hogy felettük lakik Kindermann kapitány (Ungvári M.), hogy végre ez utóbbi megunva zajongásaikat, közéjük megy s rendreutasitja őket, mit a kadelt kikér magának s ebből szóváltás, majd kölcsönös sértés keletkezik. A kapitány párbajra hívja a tiszthelyettest s a párbajt nem tudja megakadályozni az őrnagy (Vidor I.). Ám közben megérkezett a kadelt anyja s ebben az őrnagy felismeri első szerelmét s az asszony megvallja, hogy a kadett a fia, a gyermeke. Az anya kérésére a kapitány eláll a párbajtól, de oly kifejezéseket használ, hogy az őrnagy tettleges sértéssel torolja meg. A párbajban az őrnagy súlyosan megsebesül s halála előtt megvallja a kadettnak, hogy ő neki természetes fia. A darab drámának felelte gyenge. Hiányzik a drámaiság első előfeltétele: az események szigorú motiválása. Abonyi a novellista biztos kezével nyúl érdekes tárgyához, azonban teljesen mellőzi a logikus egymásbalánczolódást. De hisz megmondotta Lukács György, a Kis- faiudy-társaság koszoruzott dramaturgja: »Sokszor csodálkozom azon, hogy miért van olyan kevés jó dráma, de még többször azon, hogy egyáltalán van.« A színészek mindvégig jól és kedvvel játszottak. Sziklai kellemes hangjával és minden izében átgondolt alakításával hamar kedveltté tette magát. Csak egy hibájára kell figyelmeztetnünk, hogy ne siessen annyira. Vidor J. gondosan áttanulmányozta szerepét s ügyesen megtartotta a határt, hogy az összjáték érvényesüljön. A hölgyek közül tíárodi Kató tűnt fel szépségével, kedvességével s értelmes beszédével. Benes Hona jó anya volt, nemkülönben pompás kabinet alakítást nyújtott Deák Kornél egy vendéglős szerepében. Lengyel Irén csinos vendéglős kisasz- szony volt. A közönség eléggé megtöltötte a termet s néhányszor lelkesen tapsolt a szereplőknek. Szombaton este az operette személyzete mutatkozott be a Varázskeringő-hen. Strausz bájos muzsikáját s az azóta híressé vált fülbemászó keringőt, a hires Valczerlraumot ismeri közönségünk jól. A könnyű tónusu darab több közönséget vonzott a terembe, mint előző este Abonyi drámája. Az operette személyzet közül ki kell emelnünk Jakabffy Jolánt, a soubrelte énekesnőt s Galgóczy Emmát, a társulat koloratur énekesnőjét. Jakabffyt jól ismeri e sorok Írója Sopronból, hol Nádasynál volt primadonna, olt is ünnepellje volt a közönségnek csinos hangjával s elragadó tánczával. Sajnos, hogy e téren a mi kis színpadunkon nem mutathatja be képességeit. Franczi szerepében oly bájos s minden ízében kedves alakítást nyújtott, hogy többször nyílt színen megtapsolták. Galgóczy Emma Helena szerepében jeleskedett. üt sokszor volt alkalmunk a múlt szezonban Pécsett látni a Kövesy társulatánál, kitől azért jött el, mert nem foglalkoztatta kellőleg s távozását a pécsi közönség őszintén sajnálta. Szépen iskolázott, nagy terjedelmű hangja van s játéka mindenkor elfogadható s discrét. — Friederika kamarásnő szerepében Csányi J. csillogtatta hangját s játékát. A férfiak közül Sziklai J. uj oldaláról mint kellemes hangú teno- trista mutatkozott be. Halmos ügyes baritonista s kis szerepébén jó alakítást nyújtott. Deák Kornél komikai képességével szórakoztatta a közönséget. Szabadkai az uralkodó szerepében jeleskedett. A kisebb szereplők közül kitűnt Orbán Mariska. Mindkét előadáson feltűnt nekünk a szereplők csinos és mindig stilszerii öltözködése, amit vidéki színpadon ritkán láthatunk. Vasárnap délután a Próbaházasság-ot adták félhelyárakkal, este ismét a Varázskeringő ment. Hétfőn este a Bíborost, Louis Napoleon Parker nagy sikert ért klasszikus színművét adták. A darab, mely a Mediciek és Strozzik har- czát s ezzel egy keretben a keresztény középkort és Rómát mutatja be, nagy sikert ért el. A legnagyobb sikert kétségkívül Ungvári Mór aratta, kinek ez alkalommal jutott először egyéniségének megfelelő szerepkör. Pompásan játszott Vidors jók voltak mint rendesen Sziklai, Benes Ilona és Bárodi Kata. Jót nyújtott kis epizód szerepében Deák Kornél is. Kedden, e hó 6-áu Offenbach örökszép zenéjü operettje, Szép Heléna[ vonzott gyér- számú közönséget a színházba. Őszinték leszünk. Az előadás meglehetősen lanyha volt. A közönség is hűvösen fogadta a gyér szellemességü, régi, nagyon is ismert darabot. Egy pár be- toldott viccz tudott csak közepes derülséget kelteni. A szereplők igyekeztek ugyan a közönséget közömbösségéből felrázni, de ez vajmi nehezen ment. Paris szerepében Ladányi M. szép volt, bájos volt. Hangja is kitünően érvényesült. Jakábffy J Orestes szerepében aranyosan pajzán- kodott. Ez a kiváló művésznő minden szerepében újat és érdekeset mutat be. Már is a közönség kedvencze. Galgóczy Emma is megszokott kedvességével és finom hangjával megérdemelt tapsokat aratott. A férfiak közül Sziklai, ez a sokoldalú tehetség, Tihanyi, ez a mindenki szivébe derűt árasztó komikus játszottak hévvel és kiváló diszpozícióval. Szabadkai is tetszett Agamemnon szerepében. A kar néha hamiskodott. A súgó is tapsokat érdemelt. Ma, szerdán, e hó 7-én Molnár Ferencz világhírű darabja »Az Ördög« kerül színre. E hét műsora a következő: Csütörtökön: »Baba« operette. Pénteken: »Raffless, az úri betörő.« Szombaton: »Tatárjárás.« Vasárnap: »Tatárjárás.« Rakéták. — Evőé Bacchus. — Evőé Bacchus ! Tied ez a hó, A bánat ma az éjbe hamvadó. Köszönt az a kószáló, éji lény, Kit a czimtárban igy hívnak : bohém. Az a duhaj, az a léha csapat, A kire eddig annyi vád tapad, — Evőé Bacchus! Tied ez a hó, Itt van a vágy, itt az illúzió ! A hegyre finom áldás permetez, Az ég is minden üdvöt megfelez, De egy köny tolul a pillám elé; Hogy túlságosan savanyu a lél Megyünk az éjbe, hej de régen át, Kincs huri benne, nincs már egy najád, Csupán a szörnyű, a sivár való, Van-e bor még és nem lány — eladó. Kufár világ! Kincs már romantikája, Kern szól a puska a hegy oldalába . . . Adás-vevés a költészet csupán Madárdalos, szüreti délután. De apropos. Olimpus, Istenek, E rímeimen könyörüljetek. A halandóságnak miatta kérem, Mert újra fürdünk annyi annyi vérben. A béke gyászol. Harczi zaj a lét, Enyészet surran halkan szerteszét . .. A vér, a vér bús leikeinkre szárad, Megint pusztítják a derék kutyákat. Pedig — szavamra — nem czélzás e sor, Több ott a düh, a hol ember honol, Aki csak mar, de a farkát bevonja, Ha a korbács pattog, akár a bomba 1 Rikkancs. szeretet. Zsuzsikának csudálatosképpen mindig akadt ilyenkor valami sürgetős dolga. Bercsényi örökké zsémbelődött vendége előtt. Hogy már senkiben sem lehet bizni. Ezek a cselédek is mind megromlottak. Ha az ember mindig a sarkukban nincs, kipusztitják, tönkre teszik. Ö maga is rokkant, nyavalyás már. Valóságos istenáldás házán a kis Zsuzsika. — Ami terajtad áldás, átok lészen az én rajtam — forgott Mikes elméjében a szomorú sejtelem, amig csüggedten elgondolkozva haza felé ballagott. Az egész rodostói kolónia csudálkozott már azon a nagy változáson, amely Mikes Kelement egyszerre meglepte. Az eleven kedvű, társaságot szerető ember hirtelen komor, zárkozott, mogorva lön. Órák hosszát elbarangolt egyedül a tenger partján s az erdők járatlan mélyén. Sőt — horribile! — jóságos fejedelem ura egy Ízben, amikor váratlanul benyitott hozzá, azon kapta, hogy verset ir ... epekedő, borongó, sötét hangú szerelmi rigmusokat . . , Meg is dorgálta szelíden. No nem a Múzsával való társalkodásért, hanem azért, hogy már napok óta feléje sem nézett. Bezzeg a más háza táját egyre kerülgeti — mondá finom gúnnyal a fejedelem — pedig úgy vélem, nem lészen sok foganatja. Fülig pirulva dugta a fiókba Mikes a rigmusokat és nagy elhatározás érlelődött meg lelkében. Amire már hónapok óta készült, végre neki vágott. Beállított újra Bercsényiékhez. De most már nemcsak jómagát vitte, hanem egy pompás rózsabokrétát is szorongatott kezében. Ha szava elakadna, folytassák majd a virágok, hisz a szerelem nyelvén ők is tudnak beszélni. Bercsényi szerencsére nem volt otthon. Zsuzsika a régi édes kacagással sietett megint elébe. Csüggedező bátorságát ez uj lángra szitá és minden tovább való czifra ceremónia nélkül megkérte a kis Zsuzsika kezét. A leány derűs kedve hirtelen elborult. Szemét a földre sütötte s keze, amint a bokrétát visszanyujtá, megreszketett s elcsuklott a hangja, ahogy szólni kezdett. Mi vett erőt rajta, az elhatározás e nehéz perczében: szánalom-e, szerelem-e, ki tudja? — Már késő Mikes uram — mondá — már késő ... Mi is lenne itt mi kettőnkből? Nekem senkim sincs e kerek ég alatt, csak az én kegyelmes jó uramban vagyon minden bizalmam . . . Egyedül való szegény árva leány vagyok,lássa... — Persze, persze ... én meg szegény árva legény, szólt Mikes Kelemen búval és elindult csendesen a morajló tenger felé. A habokba szórta ott illatos rózsáit és velük szive édes álmait. .. Otthon bánatos rezignációval irá leveles könyvébe: .. . Úgy látom, már addig-addig nevetett rám a kis csalfa Zsuzsika, mig belé nevette magát a Bercsényi uram szivébe. Ha énnékem is annyi volna a ládámban, talán a madár is megmaradt volna. De rendszerint a szegény fogja a madarat és a gazdag eszi meg ... S a csalódott szív bús sejtése valóságra is vált. Rövid idő múltán vidám lakodalmi alkalmatosságra gyülekeztek Rodostó magyarjai a Bercsényi-palotába. A kis Kőszeghy Zzuzsikából Bercsényi grófné lett. »A szívnek semmi része nem lesz ebben a házasságban . . .« vélekedők a szegény Mikes Kelemen, de ennek a bizonyossága Zsuzsika titka maradt örökre. Larapérth Géza. Sirolin Emeli- az étvágyat és a testsúlyt, -megszüli* tett a köhögést, váladékot, éjjeli Izzadást Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofuiozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „ítcehe11 eredeti csomagolást. F. Hoffsstftna-La R*ebe Sc C«. BSaseí (M]e) „Roche“ Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárat»» ban. — Ara Qvegeokict 4.— korona.
