Nagybánya, 1907 (5. évfolyam, 27-52. szám)
1907-10-31 / 44. szám
1907. október 31. NAGYBANYA 3 A hol oly szellemes az urhölgy És szellemesebb annyi ur . . . Oh többet ér sok tudománynál Egy sikerült bányai zsur ! Hódit a smoking és a selyem, S hódit a sikk, modern a konty. . . . S úszkálunk az üdv tengerében Akár a harcsa, vagy a ponty. Arany füst lengi át a termet S egy váltó újra lángra gyűl.. . . S a takarékban nyert finálét A sikerült bányai zsur ! S megindul im a pletyka árja. . . . N. urhölgy uj kalapba jár. . . . Valódi angol kelme födte, És közbegágog egy gunár: Ónagysága ügyes kiválóit És mondhatom, hogy rémerényes És ajkbigyesztve szól egy úrnő : No persze, hisz már — ötvenéves ! Hallotta kérem szól az egyik, Mi történt ép a tegnap éjjel, Künt a ligetben ült Katinka, Egy roppant halovány legénynyel! Sopánkodás — szörnyülködés dúl, Idéznek ördögöt, pokolt: Pedig az ifjú Katinkának, Szigorló ügyvéd bátyja voltl És szól egy néni : drága lelkem A lányod ma egy égi angyal. . .. A második: kár érte lelkem, Hogy egy kicsit mogorva, kancsal! A harmadik : magába súgja: Oroszlán talpszerü a lába. . . . S a negyedik: hogy csupa festék, És hogy szegényke, hülye-kába ! A nagymosás kiváló — hő És mondhatom., hogy sikerül. . . . Az egyik szidja azt a hölgyet, A másik puklcadozva ül ! A harmadik legédesebben A házi asszonyt fenn dicséri.. . . És zsebkendőjét — a bajisztot Az irigységtől összetépi. Megnyugtattam szegényt. Pepi várja őt ; nagyon szeretné látni. Jól esett neki a vigasztalás. Megígérte, hogy mihelyt felgyógyul, visszamegy a falujába s kezébe veszi újból régi furulyáját. * Ősz felé járt már az idő, mire haza kerültem a Kriván tövébe. De azért verőfényes, szép nyári napok jártak. A marha, juhállomány még kint volt a havasi legelőkön s csak vasárnap vetődött be egyik-másik pásztor, hogy a heti elemózsiát beszállítsa társainak. Alig fújtam ki az ut fáradalmait, kimentem az erdőbe s szinte megdöbbentem, mikor meghallottam a szomorú, bágyadt nótát: „Lassacskán juhocskák Az utas mesgyéjén . . .“ Nem tudtam tovább menni egy lépést sem. Megbűvölt egészen a rég nem hallott juhásznóta. Egy kis csend s utána újból egy másik, régi szerelmi dal zokog fel a furulyán: „Mond meg édes lelkem, Szerettél-e engem ? Ha szerettél engem, Mért hagytál él engem ?“ Nem bírtam ki tovább. Megragadtam Dezső karját: — Barátom, ki ez a furulyás ? Dezső szomorúan legyintett a kezével:- Egy fiatal, beteg juhász. Beleszeretett egy zsidó lányba, aki férjhez ment az orra előtt. Elbujdokolt a szerelmes legény s most visszajött betegen, meghalni. Oh mennyi nyájas, édes óra, — Oly boldogság a pillanat ............... A sz ív miként a rózsabimbó Az üdvösségtől felhasad . . . Nem vágyom én a Pantheonba, Mást áhit ez az ócska húr. . . . Amíg élek, te lész az álmom Te bűbájos bányai zsur! Rikkants. HÍREK. Október 30. Csak egy virágszálat.- Felhívás a jó szivekhez. — Virágokkal ékesedik nemsokára a temető. Kegyeletes szivek viszik el kedveseik sírjára koszorúikat s odakint a temetőben megtisztult szép emlékek szállanak az elköltözött felé, a kinek sírjában nyugalmat, az élőknek sajgó bánatukra enyhülést kérnek az ég Urától. A József Kir. Herczeg Szanatórium Egyesület a halottakra való méla emlékezés e tiszta, fenkölt hangulatából egy kis részt kér juttatni a halál jegyeseinek, a tüdőbetegeknek. A halott nevében, akinek sírja koszorúval ékesedik majd, — csak egy virágszálat kér a halál pitvarában lévők élete megmentésére. Közel 80.000 ember hal meg évente hazánkban tüdővészben, ebben a borzalmas pusztító betegségben. Legalább a felének az^ életét megmentheti a társadalom részvéte. És maga az egyesület is ezreknek Ígéri visszaadni az életét, ha mindenki, a ki e napokban koszorút vesz, csak egy virágszállal kevesebbet kőt koszorújába s ezt az egy virágszál árát az egyesületnek felküldi. Morituri vos salutant. A haldoklók szólítanak. Legyen a sírok koszorúja egy virágszállal egyszerűbb; égjen egy mécscsel a sírokon kevesebb és ennek árából ki fog gyűlni egy pislogó élet. Esdve kér az egyesület minden jó szivet, váltsa meg mindenki ezt a szent vámot nemzete dicsőségére, özvegyeknek, ügyefogyottaknak könnyei fölszáritására. A ki ezt megteszi, a kinek szivében az irgalom érzete fölfakad: annak halottja tudni fog arról. Kegyeletünk szent, megtisztult, nemes tanúsítása lesz, a ki egy ujonan létesítendő szegénysorsu tüdőbetegeket gyógyító népszanatóriumának építési tőkéje gyarapítására halottak napja alkalmából adományát eljuttatja. Ezt kéri az egyesület bizó hittel és reménységgel. A József Kir. Herczeg Szanatórium Egyesület. — Hisz ez akkor a Zaskvara Misó ? — Ő szegény ! Lágyan, álmadozón, elhalóan szólt a furulyaszó s egyszerre, hirtelen, minden átmenet nélkül éles füttyentésbe fűlt. Egy fájdalmas, sóhajtásszerü fütty s aztán csend. Mindkettőnkben elállt a lélegzet. A legelésző juhok felvetik fejüket s valami bánatos, gyermekes bégetéssel szaladnak egy málnabokor felé. Oda törtet a két bojtárlegény is. Oda ér az egyik, keresztet vet magára s térdre borult a bokor mellett. A másik is azt teszi. Aztán hirtelen felállanak, kezükbe veszik baltájukat s mennek az erdőségnek. A tövises galagonya, ragadós szederbokor nem akadály ilyenkor. Lihegve törtetünk a bokor felé .... . . . Ott fekszik előttünk szegény Misó. Be van hunyva a szeme, le van eresztve fáradtan a karja. A málnabokor sűrű lombja árnyékba borítja arczát. Csendesen alszik, csak a szája szélén játszadozik keserű mosoly. Hosz- szan kinyujtózva a puha pázsiton s mellette egyetlen vigasztalója, furulyája. Még a halál sem választotta el őket. Jöttek a juhászgyerekek. Fiatal ágakat, lombos galyakat hoztak magukkal. Szépen megcsinálták az ágyat s ráfektették a szegény halottat. Tüszőjébe dugták furulyáját, letakarták szépen zöld gallyal, aztán letérdeltek két oldalt a lába mellé s elimádkozták a Miatyánkat. A juhok meg ott bégettek körülöttük. Ilyen volt a halvány Misó temetése ......... La punk hátralékos előfizetőit mély tisztelettel kérjük hátralékaik szives beküldésére. Személyi hírek. Almer Béla mátészalkai gyógy- ; szerész, rokonai látogatására városunkba érkezett. Uj vármegyei tb. főjegyző. Dr. Falussy Árpád főispán Égly Mihály városi főjegyzőt, lapunk szerkesztőjét Szatmárvármegye tb. főjegyzővé nevezte ki. Kinevezés. A m. kir. földmivelésügyi miniszter Janovszky Imre nagybányai kincstári erdészeti társpénztári kezelőtisztet az országos munkás és cseléd-segélypénztár igazgatósági megbízottjává nevezte ki. A munkás segélypénztár tagjaiul, mint „Az Erdő“ ez. szaklap Írja, Molcsány Gábor, Ocsárd Károly erdőíanácsosok és Janovszky Imre fáradozásai folytán a nagybányai kincstári erdőhivatal területéről oly sokan jelentkeztek, hogy ily eredményt még egy helyen sem értek el. Vármegyei bizottsági tagválasztás. Városunkban november hó 4-én, hétfőn fogják megejteni a vármegyei bizottsági tagválasztást. A nagybányai kerületben két hely üresedett meg Égly Mihály és Révész János mandátumainak lejárása folytán. A törvényhatósági bizottság a választás elnökéül Farkas Sándor nyug. ezredest, h. elnökéül pedig Moldován László bankigazgatót küldte ki. Jegyző lesz Smaregla János v. aljegyző. Jelöltekül a régi bizottsági tagokat: Égly Mihályt és Révész Jánost, továbbá Gsepey Ferenczet emlegetik. A választás reggel 9 órakor veszi kezdetét s délután 4 óráig tart bezárólag. Halottak napja. Mindszentek ünnepén, nov. 1-én délután hat órakor tartják a r. kath. templomban az istentiszteletet. November 2-án, halottak napján délután öt órakor lesz az isten- tisztelet a temető kápolnájában. Ugyanakkor lesz a sírok kivilágítása is öt órától hét óráig bezárólag. Hét órakor a temetőt bezárják. — Az ev. ref. temetőben november 1-én világítanak. Kolozsvár város köszöneté. Kolozsvári levelezőnk írja: Kolozsvár város Kabalapatak erdejében talált barna szén leihelyének geológiai megvizsgálására s bányászati szempontból véleményadásra a városi tanács Mikó Béla bányafőmérnököt, a nagybányai bányaigazgatóság vegyelemző hivatalának főnökét, a jeles szaktudóst kérte fel. Mikó több napi helyszíni szemle után nemcsak a barnaszénre, de a város erdejében található egyéb ásványokra is kiterjesztette a vizsgálatot s a város birtokán levő értékekről gondosan elkészített véleményt adott. Kolozsvár október 21 -diki közgyűlése köszönetét szavazott az értékes munkáért a jeles szaktudósnak. Megjegyezzük, hogy Mikó kiváló szaktudása fedezte föl, hogy a Királyhágó közelében egész hegységek ásványa a franczia Beauxit-hoz hasonlít, timföldben gazdag és aluminium kiválasztására kiválóan alkalmas. Fölfedezése rövid időn belül a villamos erővel való olvasztás egy uj módjának s uj iparágak meghonosulásának veti meg az alapját az erdélyi részekben. Grünwald Iványi Béla képjdállitása. Grün- ivald Iványi Béla festőművészünk az idén sem szakított azon valóban lekötelező s nagy előzékenységet tanúsító szokásával, hogy mielőtt elindítaná képeit a különböző tárlatokra, bemutatja azt a nagybányai közönségnek is. Ezek a fióka-képkiállitások arról tesznek tanúságot, hogy Iványi Béla egyike nemcsak legszorgalmasabb, hanem legkiválóbb művészeinknek is, kinek nevét méltán vette a hir szárnyaira s akit nem túlzással emlegetnek a legelsők között. Az idén az állandó műteremben mintegy húsz darab kisebb-nagyobb vásznat álllitott ki, melyek a legelső pillanatokban szinte frappirozó hatással vannak a szemlélőre. Uj színek, uj hangulatok minden képen. Grümvald Iványi Béla, ki a naturalizmusnak volt eddigi képein bravúros mestere, legújabb képeivel mintha a legmodernebb irányzathoz csatlakoznék. De ez irányzat szolgálatában is nagy diszkreczióval és öntudatos művészi törekvésekkel kezeli ecsetét s egy pillanatra sem tagadja meg azt az előkelőséget, mely művészetét eddig is annyira karakterizálta.
