Nagybánya, 1907 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1907-03-07 / 10. szám
2 NAGYBANYA 1907. márczius 7. felcsigázásában maguk elé tűztek, más- \ részről a munkásság mai szervezete és hangulata biztossá teszi, hogy a munkabérek a közeli jövőben ismét emelkedni fognak. Hiszen csak figyelemmel kell olvasni a napilapok idevágó híreit, hogy ezzel az ember tisztába jöjjön. Mindebből mi következik? Az, hogy a városnak eminens érdeke, hogy az építkezés mielőbb megvalósittassék, mert félő, hogy egy esetleges habozást vagy az építés megvalósulásának kitolását a közönség keserűen fizetné meg a további biztos és fenyegető drágulás folytán. Egyébként nem szabad az elfogulatlan bírálónak az előirányzott költség ilyetén túllépését tisztán a számszerüség szempontjából megítélni. Mert mig egyrészről j annak idején az 500.000 korona minden | terv vagy műszaki alap hiján, szinte ötletszerüleg állapíttatott meg, másrészről egy épület létesítésénél annak czélszerüségét sohasem szabad a költségösszeg nagyságából, megítélni, mert ha a jövedelmezőség a várakozásokat kielégíti, úgy az épület nem drága. Lássuk tehát, hogy jelen esetben mit mutat egy alaposan felállított jövedelmezőségi táblázat. Az épület építési költsége 662.660 K 05 f A beépített telek értéke . 30.000 K — f A tervező építőművészek tiszteletdija .... 26.506 K 40 f A költségek egy évi időközi kamatja 5%-kal . . . 16.566 K 50 f Összes költség 735.732 K 95 f Ezzel szemben a következő jövedelmet lehet előirányozni egyrészt a szálló, étterem és kávéház bérletéből, másrészt a földszinti üzlethelyiségek bérletéből, megjegyezvén, hogy a hasonló szatmári Pannonia szálló bérlete csak névleg 26.000 korona, de voltaképen az albérlő által a főbérlőnek fizetett külön bérlettel a bérleti ; dij összesen 50.000 koronát tesz ki. A szálló, étterem és kávéház bérlete ........................................ 26.000 K Terem jövedelme mulatságokból, színházból .................... 2.000 K Szégy ellem ezt Írni, mert nincs a világon férfi, aki ne mosolyogna rajtam, hogy nem mentem, mikor egy szép asszony hiva-hivott. Eltelt egy kis idő. Untam magam. (Ön azt mondja, nem annyira unta magát, hanem imá- ! dottja kiadta az útját. Legyen igaza). Unalmamban szórakozást kerestem. Ismét találkoztam Önnel. Adta az elhidegültet, a megközelithetet- lent, a márványkeblü hölgyet s én megnyugodva, hogy már a veszély elmúlt, régi módon tréfát- tréfára, bohóságot-bohóságra halmozva szórakoztattam Kegyedet. Egyszer csak megint sírni kezdett. Tehát színlelt, szerelme nem aludt ki, sőt még hevesebb volt, mint azelőtt. Könnyes szemmel kicsikarta belőlem a vallomást, hogy szeretem. Boldog volt. . . Asszonyom, ha a kis gyerek eltör valamit, megijed, mert apja haragszik, sírni kezd; s az apának bosszúsága daczára is azt kell mondania : a papa nem haragszik, - csakhogy elcsittitsa siró gyermekét. Én is igy jártam Önnel akkor. Hogy elhallgattassam és boldogtalanságát feledtessem, mondtam, hogy szeretem. Velem azóta nem beszélt; láttam, hogy nem lett elég erős, én voltam az. S most lángpallóssal kezében mondott ítéletet fölöttem, kikergetett a paradicsomból, leszedett rólam minden emberi becsületet. Asszonyom, hogy én Önnel egy leány kedvéért igy bántam, becsületemen csorba nem esett ; - de ha figyelmesebben kezdek tűnődni a dolgon, nem kisebb baj ért, mint az, hogy önönmagam itélőszéke is ezt olvassa rám: ember, mégis csak nagy bolond voltál te. Dejtéri B G. Főtéri két nagy sarokűzlet á 2300 K.................. 4.600 K Egy Kossuth-utczai nagy sarokűzlet .......................................2.100 K Ké t főtéri bolt á 1440 K . . 2.800 K Egy Kossuth-utczai nagy bolt 1.400 K Négy Kossuth-utczai közép bolt á 1300 K............. 5.200 K Két Kossuth-utczai kis bolt á 900 K....................... 1.800 K Egy Szent Miklós-téri nagy bolt 1.000 K Négy Szent Miklós-téri közép bolt á 700 K............. 2.800 K Három Szent Miklós-téri kis bolt á 400 K.................. 1.200 K Egy Timár-közi nagy bolt . . 600 K Nyers jövedelem összesen 51.500 K Öt százalékot számítva a fentartási és egyéb költségekre 2.575 K Marad tiszta jövedelem 48.925 K, ami 735.732 K 95 fillér befektetés mellett 6.66% kamatozásnak felel meg. Már most ha a 735.732 K 95 f összes költségből a telekre felvett 30.000 koronát levonjuk, marad mint készpénz szükséglet 705.732 K 95 f. Ennek az összegnek törlesztéses kölcsön utján való beszerzését feltételezve és a mai pénzviszonyokat tekintve, a tőketörlesztésre és kamatra 5.25%-ot kell számítani, a mi körülbelül évi 37.000 korona összegű annuitásnak felel meg az összes költség után. E szerint a város jövedelme akkor, midőn egyéb befektetése a puszta telken kívül nincsen, az építkezés után tisztán 11.450 K volna az adómentesség tiz éve j alatt. Tiz év után ugyan házosztályadó alá esik ez a jövedelem, de viszont biztos az, hogy tiz év alatt a város fejlődése a bérösszegek emelkedésében meg fogja hozni azt az összeget, amelyet a házosztályadó kitesz. Ez a jövedelmezőség, amely pesszi- misztikus alapon van felállítva, oly kiváló színben tünteti föl az építkezés jogosultságát, hogy a város érdekei ellen tör az, a mi felfogásunk szerint, aki, daczára a közgazdasági viszonyok által okozott költségemelkedésnek, azt ellenzi. Még csak egyet jegyzünk meg. A város főtere már hosszú idők óta egy tatárjárás pusztításának képét viseli. A város közönsége és az itt megfordult idegenek nagyon is súlyosan érzik egy mo- j dern szálló, vendéglő s egy megfelelő | terem hiányát. Ez az állapot tarthatatlan is, szégyenletes is. Kitűnő, elsőrangú művészek által készített tervek állanak a város rendelkezésére. Az építkezés fényes jövedelmezőségét is minden kétségen felül bebizonyítottuk. A város minden hű fiának kötelessége az j építkezés sürgős keresztülvitelét követelni. ; Aki ellenzi vagy közömbös az ügy iránt, bár tisztelettel hajiunk meg az ellenvélemények előtt is, a városnak nem tesz jó szolgálatot. Szabad lyceum. Márczius 6. Ezen és hasonló czimen tartanak a kontinens minden államában ismeretterjesztő előadásokat felnőttek részére. Felöleli a tudomány és művészet minden ágát, hogy a nagyközönség, mely az izzadságos kenyérkereset fárasztó munkájában nem szakíthat magának időt az óriási lépésben haladó tudomány vívmányainak megismerésére, mely szellemi szükségleteinek kielégítésére elégségesnek tartja a napilapok izgalmas politikai szenzáczióit, — rövid egy-két órában az előretörtető tudomány és művészet újabb eredményeiről tájékozást szerezzen. Nem uj dolog ez már hazánkban, sőt városunkban sem. Belátták hasznosságát, fontosságát. Tanulni, művelődni, hozzá fáradság nélkül, minden embernek czélja, mi több kötelessége. Hisz láthatni, hogy a megélhetés nehéz küzdelmében a minden irányban többé-kevésbé képzett elmék jutnak előnybe, - s ha a műveltség forgácsait különösebb megerőltetés nélkül szedegethetjük, botorság volna azt elmulasztani. Ilyen ismeretterjesztő előadások szervezésére és tartására vállalkozott a kultuszminiszter kezdeményezése folytán a főgimnázium igazgatója. Természetes, nem mulatságos, hanem komoly, amellett érdekes tárgyak kerülnek megbeszélésre. A kiadott programm kefelenyomatából azt vesszük ki, hogy az első három előadás a lehető legszorosabb összefüggésben van. Az elsőn dr. Winkler Jenő, városunk kitűnő orvosa, az érzékek fiziológiai működéséről fog beszélni. Ki ne szeretné tudni, hogy mikép működik a szem, a fűi stb.; ezek a dolgok oly közelről érdekelnek mindenkit, talán sokan sejtik is s ha tudományos alapon fejtegetve megértik, úgy tanulságos ismereteket szereznek. A második előadás, melyet dr. Rencz János íőgimnáziumi igazgató tart, az elsőhöz csatlakozva az érzékszervek pszikhológiai működésének megvilágítását czélozza. Ezzel kapcsolatosan magasabb lélektani problémák magyarázatát adja, megismertet érzelmi és lelki világunk egész valójával. Aki figyelmesen végighallgatja a két előadást, fogalmat szerezhet testünk és lelkünk működéséről, működésünknek kölcsönös hatásáról, amelylyel különben sok-sok szemrontó könyv végigolvasása után, vagy sokan egyáltalában sohasem ismerkedhetnek meg. A harmadik felolvasás az előző két előadásra lerakott alapokra épit. Ncuberc/er István főgimnáziumi tanár, az akaratról, a lelki élet egyik legfontosabb tényezőjéről szóland. Közérdekű, különösen a gyermekes szülőknek, hogy az akarat, mely a gyermeknevelésnél igen-igen fontos szerepet tölt be, minő pszikhológiai és fiziológiai momentumokon alapszik. Mig tehát az első kettő élettani és lélektani fejtegetéseket tartalmaz, a harmadik iparkodik az igy nyert eredménj'eket didaktikai czélokra érvényesíteni és az előbbieket alapul véve a köznapi munkás életben is nagyon megkívánt akaraterő kimerítő magyarázatát nyújtja. Amint a tárgyak mutatják, ezek nem mulattató előadások, hanem komoly ismeretterjesztések s akik mulatnivágyásból kívánnák meghallani, unatkozni fognak, de aki megfontolással valami czélszerüt, hasznosat akar tanulni, unalom és fáradság nélkül elérheti.^ A negyedik előadást Égly Mihály, városunk főjegyzője tartja a legendás kuruczvilágról és annak csodás hőséről: a nagy Rákócziról. Ennek érdekességét nem kell hangsúlyozni, hisz magyar embernek rögtön csillog a szeme, hacsak nevét hallja említeni a fejedelemnek. Most pedig különösen aktuális ez a tárgy: a bujdosók annyi évi számkivetés után végre édes hazai földjükben pihennek. A felolvasó, ki a Rákóczi-kor alapos ismerője, vetített képekkel teszi élvezetesebbé az előadást. Ez a tárgysorozata a szabad lyceumnak. Kevés ugyan az előadás, de ha majd közönségünk pártolása folytán többen vállalkoznak erre a feladatra, ha a város szakképzett emberei szintén csatlakoznak az eszméhez, úgy a vállalkozás megizmosodik s idővel megérjük, hogy a magyarság hasznára bő gyümölcsöt terem. Az előadásokra a meghívó, részletes programmal, tudomásunk szerint, a napokban kerül postára. A Nőegylet kézimunka- kiállitása. A Nőegylet folyó hó 2-án és 3-án a polgáriiskola rajztermében kézimunka kiállítást rendezett. Száz, meg száz érdekes és kedves dolgot láthatott ott a szemlélő. Első sorban azokról a munkákról emlékezünk meg, melyek általános bámulat tárgyául szolgáltak. így Kiss Béláné égetett és festett
