Nagybánya, 1907 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1907-02-07 / 6. szám

V. évfolyam. 1007. fotoruAr Hö ’7. 0-d.llsL szá-m. TÁRSADALMI Z33SS S2SÉSFI£tOSAIiMZ X3CE3TIXji-A.I». EUtüetíei árak: Egész évre 8 korona, félévre 4 korona, negyedévre 2 korona, egy szám éra 20 fillér. Megj • Isnik minden héten csütörtökön reggel 8 —12 oldalon. Felelős szerkesztő: ÉGLY MIHÁLY. Szerkesztősig és kladőblvatal: Erdélyi-ut 22. szám, hova a lap- közlemények, hirdetések s előfizetési pénzek küldendők. Hirdetések 'cfvétetaek Morvay Gyals kSayvayomdáJábaa Is: Pitár lé. A városok teendői. Február 6. Most, amikor hosszas tárgyalások után végre odajutottunk, hogy a rende­zett tanácsú városok idei kongresszusa kész emlékiratot és törvénytervezeteket mutathat be a kormányhoz, okvetlen szük­séges gondoskodni arról, hogy a városok ügye iránt azoknak országgyűlési kép­viselői folytonosan érdeklődjenek és abban az irányban, hogy a városok általános érdekei végre-valahára a törvényhozás gondoskodásába kerülve, kielégittessenek, valamennyien együtt működjenek. A rendezett tanácsú városok ügye a napirendről nem kerülhet le többé, kell tehát, hogy a városok országgyűlési kép­viselői egyenként és együttesen azon le­gyenek, hogy a kormány a mozgalmat állandó figyelmében tartsa és hogy a képviselőhazban minden alkalom felhasz- náltassék arra, hogy a rendezett tanácsú városok nagy bajainak orvoslása a tör­vényhozó testületet foglalkoztassa. Hogy ezen czél elérhető legyen, szük­séges volna, hogy minden egyes város vagy képviselőtestülete utján, vagy nép­gyűlési határozattal hívja fel országgyű­lési képviselője figyelmét arra, hogy a városok mozgalmát a képviselőházban állandóan portálja. Utasításokat egyetlen választókerület sem adhat ugyan a képviselőjének, azon­ban egészen természetes, hogy amit annak gondjaiba ajánl, az a közakarat kívánsága, mely több az utasításnál. A közakarat megnyilvánulásáról tehát tájékoztatni kell a városok országgyűlési képviselőit és egyúttal meg is kell ismer­tetni azokat mindazon bajokkal, amelyek a városok életerejét sorvasztják és mind­azon jogos követelményekkel, amelyeknek megadásától a városok jobb jelene és jövője függ^ Ez ok'cól igen helyes volna, hogyha a rendezett tanácsú városok idei kon­gresszusának a kormányhoz előterjesztendő emlékiratát a városok országgyűlési kép­viselőinek maga a kongresszus olyan értelmű körlevél mellett küldené meg, amelyben az a felkérés foglaltatnék, hogy az illető képviselő ne csak azt tegye meg, hogy egymagában portálja a városok ügyét, hanem igyekezzék arra is, hogy azon társaival, akik szintén a városokat képviselik, a városok általános érdekeinek folytonos támogatása végett minden lehe­tőt kövessen el. így azután elérhető lesz, hogy a I városok mozgalma úgy a kormány, mint í a törvényhozás előtt folyton napirenden marad és mielőbb megérdemelt megoldás­ban részesül. Erősen hisszük, hogy 1(37 rendezett tanácsú város 113 országgyűlési képvise­lője, olyan hatalmas agitációt fejthet ki, melynél hatalmasabbat tálán a legerősebb párt képes csak kifejteni. A párt szem­pont természetesen teljesen félreteendő, mert a közös akció csakis úgy lehet eredményes, hogyha politikai elvkülönb­ség ennél a kérdésnél nem szerepel. A másik teendő a törvényhatósági A „Nagybanya“ tánczája. Régiség! ásatások Szaímármegyében. — Irta: Vende Aladár. — A Szatmárvármegyében és Szatmár váro­sában megjelenő hírlapok egynémelyike már több ízben hírt adott azoknak a régészeti ása­tásoknak egyikéről vagy másikáról, melyeket a vármegye területén végeztem, azzal a czéllal, hogy a most munkában levő monográfia szá­mára, a vármegyének ez ideig még felderítet­len őstörténetébe bevilágítsak és lehetőleg meg­állapítsam, hogy a történeti kort megelőző idő­ben a vármegyének mely területein lakott az ősember? Czélom jelenleg, számot adni a vármegyé­ben végzett összes ásatásaimról, melyek teljes ereménynyel jártak, a mennyiben ezek alapján megállapíthattam a vármegye praehistorikus vonulatát és azt is, hogy e nagy területen túl­nyomóan van képviselve a kő- és bronzkorszak, sok helyütt a népvándorlás kora, elvétve a La Taine franczia tudós után elnevezett korszak, sőt nyoma van az Erdélylyel határos felsőbá­nyái hegyekben a rómaiak korának is, csak a honfoglalás korának nem találtam még nyomát sem. A kor tehát, melyet felölelek, 6000 - 8000 évre megy vissza. Az általam végzett ásatásoknál nem he­lyezhettem súlyt a leletekre, mert ehhez sem elég idő, sem megfelelő munkaerő nem állott rendelkezésemre, hanem kénytelen voltam be­érni azzal az eredménynyeí, hogy a vármegye archaeologiai viszonyait sikerült megállapítanom és az egyes vidékeken a régészet és régiségek iránt való érdeklődést felkeltenem. Az első kísérletet Ér-Körív ély esen tet­tem, abból a szempontból indulva ki, hogy Bihar és különösen Szabolcsvármegye területe fel lévén kutatva, ha az ősvonulat Szatmár- vármegyébe is átnyúlik - ezen a vidéken kell, hogy folytatódjék. A nem is ásatásnak, hanem csak piszkálásnak nevezhető munkálat igazolta feltevésemet, mert csakhamar egy teljesen ép, szép alakú bronzkori cserépcsupor került elő. A föld, a hol ásattam, tele van beiszapolt cse­réptörmelékkel és mint azután megtudtam, a közeli szőlőben, rigolirozás alkalmával, egy 18 gr. súlyú, nagyon értékes és tipikus alakú, nép- vándorláskorabeili aranylánczszem került elő. Tudjuk, hogy a kő- és bronzkorszak em­bere, nagy előszeretettel tanyázott patakok, folyók, tavak és mocsarak mentén, oly helye­ken, melyeket a viz már nem önthetett el, de azért nem voltak tulmagasak, mert ily helyeken, a hol a vizivad bőségben lévén, legkönnyeb­ben megtalálta az életfentartásához szükséges feltételeket, nem tekintve azt, hogy a viz bizo­nyé s mértékig, legalább az egyik oldalról, meg­védte tanyáját a támadások ellen. Biztosan számítottam tehát arra, hogy e jogú városoké ugyanoly értelemben. Buda­pest és Fiume kivételével 23 thj. város­nak összesen 40 országgyűlési képviselője van. Elgondolni is kellemes tehát, hogy mily hatalmas értékképviselet szervezhető 113 r. t. és 40 thj. városi országgyűlési képviselő együttes közrehatása által a hazai városoknak ! Ezen két feltétel nélkül lehetetlen helyes megoldást várni, már azon tanul­ságnál fogva is, hogy pl. a vármegyei tisztviselők fizetésrendezéséről szóló tör­vény tisztán annak köszönheti gyors meg­alkotását, hogy országgyűlési képviselők vitték a mozgalomban a vezérszerepet és a Ház összes tagjai nemcsak abban ér­tettek egyet, hogy a mozgalmat támogas­sák, hanem abban is, hogy az akkori kormányt folyton sürgessék. A ezé! érdekében az sem volna utolsó dolog, hogyha a városok egyesülete meg­alakul és Budapesten pl. állandó közpon­tot nyer, a központ folytonos látogatására I a városok országgyűlési képviselői felké­retnének azzal, hogy a városok általános érdekében történő felszólalásuk előtt tájé­koztató adatokért oda forduljanak! Szükséges volt ezen tenni valókra a közös czél érdekében rámutatni és már itt ki kell jelenteni, hogy nagy hiba volna, hogyha a városok vezetői az országgyű­lési képviselőkben épen a leghatalmasabb támogató eszközt megragadni elmulasz­tanák ! terület őslakói az Ecsedi láp felé gravitáltak, mert nem hittem abban a hagyományban, hogy a lápot a Báthoriak mesterségesen állították elő, hogy ecsedi várukat megvédjek. Ebből csak annyi igaz, hogy mivel a vár kissé magasan fe­küdt és a viz nem mindenkor volt elég, hogy a várat megvédje, ennek következtében, a Kraszna vizének bevezetésével, csak nagyobbi- tották a viz területét. Hogy erről meggyőződést szerezzek, nem is ásattam a láp partján Ecsednél, hanem be­mentem messze, majdnem a közepére, az u. n. Sárvár dombig s ott, kb. oly magasságban, melyet számításom szerint a láp vize hajdan már einem ért, de azért közzel az általam oda­képzelt víztükörhöz, ásatni kezdtem. Nem téved­tem, mert az általam húzott árok-vonalban, egymástól mintegy két méternyi távolságban, öt kőkori tüzelőpadra bukkantunk, melyeknek a környéke tele volt kő- bronz- és népvándorlás­korabeli cseréptöredékekkel és a kőkorszakból való, agyagból készült és nyílt tűzön égetett, otromba hálónehezékekkel, a mely leletek tehát minden kétséget kizáróan azt bizonyítják, hogy ott már kb. 6000 évvel ezelőtt is viz volt. Az ecsedi lápot megkerülve, Csenger vi­dékén akartam folytatni kutatásaimat, de úgy látszik, hogy ezt a területet, a Szamostól egész a lápig az őskorban folyton a viz járta, azért itt nem találtam oly nyomokat, melyek ered­ménynyel biztattak volna. Csak Tyúkod hatá­rában találtam meg a kőkorszak nyomait és hiszem, hogy Csengerbagos vidékén és lejjebb

Next

/
Thumbnails
Contents