Nagybánya, 1907 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1907-02-07 / 6. szám
V. évfolyam. 1007. fotoruAr Hö ’7. 0-d.llsL szá-m. TÁRSADALMI Z33SS S2SÉSFI£tOSAIiMZ X3CE3TIXji-A.I». EUtüetíei árak: Egész évre 8 korona, félévre 4 korona, negyedévre 2 korona, egy szám éra 20 fillér. Megj • Isnik minden héten csütörtökön reggel 8 —12 oldalon. Felelős szerkesztő: ÉGLY MIHÁLY. Szerkesztősig és kladőblvatal: Erdélyi-ut 22. szám, hova a lap- közlemények, hirdetések s előfizetési pénzek küldendők. Hirdetések 'cfvétetaek Morvay Gyals kSayvayomdáJábaa Is: Pitár lé. A városok teendői. Február 6. Most, amikor hosszas tárgyalások után végre odajutottunk, hogy a rendezett tanácsú városok idei kongresszusa kész emlékiratot és törvénytervezeteket mutathat be a kormányhoz, okvetlen szükséges gondoskodni arról, hogy a városok ügye iránt azoknak országgyűlési képviselői folytonosan érdeklődjenek és abban az irányban, hogy a városok általános érdekei végre-valahára a törvényhozás gondoskodásába kerülve, kielégittessenek, valamennyien együtt működjenek. A rendezett tanácsú városok ügye a napirendről nem kerülhet le többé, kell tehát, hogy a városok országgyűlési képviselői egyenként és együttesen azon legyenek, hogy a kormány a mozgalmat állandó figyelmében tartsa és hogy a képviselőhazban minden alkalom felhasz- náltassék arra, hogy a rendezett tanácsú városok nagy bajainak orvoslása a törvényhozó testületet foglalkoztassa. Hogy ezen czél elérhető legyen, szükséges volna, hogy minden egyes város vagy képviselőtestülete utján, vagy népgyűlési határozattal hívja fel országgyűlési képviselője figyelmét arra, hogy a városok mozgalmát a képviselőházban állandóan portálja. Utasításokat egyetlen választókerület sem adhat ugyan a képviselőjének, azonban egészen természetes, hogy amit annak gondjaiba ajánl, az a közakarat kívánsága, mely több az utasításnál. A közakarat megnyilvánulásáról tehát tájékoztatni kell a városok országgyűlési képviselőit és egyúttal meg is kell ismertetni azokat mindazon bajokkal, amelyek a városok életerejét sorvasztják és mindazon jogos követelményekkel, amelyeknek megadásától a városok jobb jelene és jövője függ^ Ez ok'cól igen helyes volna, hogyha a rendezett tanácsú városok idei kongresszusának a kormányhoz előterjesztendő emlékiratát a városok országgyűlési képviselőinek maga a kongresszus olyan értelmű körlevél mellett küldené meg, amelyben az a felkérés foglaltatnék, hogy az illető képviselő ne csak azt tegye meg, hogy egymagában portálja a városok ügyét, hanem igyekezzék arra is, hogy azon társaival, akik szintén a városokat képviselik, a városok általános érdekeinek folytonos támogatása végett minden lehetőt kövessen el. így azután elérhető lesz, hogy a I városok mozgalma úgy a kormány, mint í a törvényhozás előtt folyton napirenden marad és mielőbb megérdemelt megoldásban részesül. Erősen hisszük, hogy 1(37 rendezett tanácsú város 113 országgyűlési képviselője, olyan hatalmas agitációt fejthet ki, melynél hatalmasabbat tálán a legerősebb párt képes csak kifejteni. A párt szempont természetesen teljesen félreteendő, mert a közös akció csakis úgy lehet eredményes, hogyha politikai elvkülönbség ennél a kérdésnél nem szerepel. A másik teendő a törvényhatósági A „Nagybanya“ tánczája. Régiség! ásatások Szaímármegyében. — Irta: Vende Aladár. — A Szatmárvármegyében és Szatmár városában megjelenő hírlapok egynémelyike már több ízben hírt adott azoknak a régészeti ásatásoknak egyikéről vagy másikáról, melyeket a vármegye területén végeztem, azzal a czéllal, hogy a most munkában levő monográfia számára, a vármegyének ez ideig még felderítetlen őstörténetébe bevilágítsak és lehetőleg megállapítsam, hogy a történeti kort megelőző időben a vármegyének mely területein lakott az ősember? Czélom jelenleg, számot adni a vármegyében végzett összes ásatásaimról, melyek teljes ereménynyel jártak, a mennyiben ezek alapján megállapíthattam a vármegye praehistorikus vonulatát és azt is, hogy e nagy területen túlnyomóan van képviselve a kő- és bronzkorszak, sok helyütt a népvándorlás kora, elvétve a La Taine franczia tudós után elnevezett korszak, sőt nyoma van az Erdélylyel határos felsőbányái hegyekben a rómaiak korának is, csak a honfoglalás korának nem találtam még nyomát sem. A kor tehát, melyet felölelek, 6000 - 8000 évre megy vissza. Az általam végzett ásatásoknál nem helyezhettem súlyt a leletekre, mert ehhez sem elég idő, sem megfelelő munkaerő nem állott rendelkezésemre, hanem kénytelen voltam beérni azzal az eredménynyeí, hogy a vármegye archaeologiai viszonyait sikerült megállapítanom és az egyes vidékeken a régészet és régiségek iránt való érdeklődést felkeltenem. Az első kísérletet Ér-Körív ély esen tettem, abból a szempontból indulva ki, hogy Bihar és különösen Szabolcsvármegye területe fel lévén kutatva, ha az ősvonulat Szatmár- vármegyébe is átnyúlik - ezen a vidéken kell, hogy folytatódjék. A nem is ásatásnak, hanem csak piszkálásnak nevezhető munkálat igazolta feltevésemet, mert csakhamar egy teljesen ép, szép alakú bronzkori cserépcsupor került elő. A föld, a hol ásattam, tele van beiszapolt cseréptörmelékkel és mint azután megtudtam, a közeli szőlőben, rigolirozás alkalmával, egy 18 gr. súlyú, nagyon értékes és tipikus alakú, nép- vándorláskorabeili aranylánczszem került elő. Tudjuk, hogy a kő- és bronzkorszak embere, nagy előszeretettel tanyázott patakok, folyók, tavak és mocsarak mentén, oly helyeken, melyeket a viz már nem önthetett el, de azért nem voltak tulmagasak, mert ily helyeken, a hol a vizivad bőségben lévén, legkönnyebben megtalálta az életfentartásához szükséges feltételeket, nem tekintve azt, hogy a viz bizonyé s mértékig, legalább az egyik oldalról, megvédte tanyáját a támadások ellen. Biztosan számítottam tehát arra, hogy e jogú városoké ugyanoly értelemben. Budapest és Fiume kivételével 23 thj. városnak összesen 40 országgyűlési képviselője van. Elgondolni is kellemes tehát, hogy mily hatalmas értékképviselet szervezhető 113 r. t. és 40 thj. városi országgyűlési képviselő együttes közrehatása által a hazai városoknak ! Ezen két feltétel nélkül lehetetlen helyes megoldást várni, már azon tanulságnál fogva is, hogy pl. a vármegyei tisztviselők fizetésrendezéséről szóló törvény tisztán annak köszönheti gyors megalkotását, hogy országgyűlési képviselők vitték a mozgalomban a vezérszerepet és a Ház összes tagjai nemcsak abban értettek egyet, hogy a mozgalmat támogassák, hanem abban is, hogy az akkori kormányt folyton sürgessék. A ezé! érdekében az sem volna utolsó dolog, hogyha a városok egyesülete megalakul és Budapesten pl. állandó központot nyer, a központ folytonos látogatására I a városok országgyűlési képviselői felkéretnének azzal, hogy a városok általános érdekében történő felszólalásuk előtt tájékoztató adatokért oda forduljanak! Szükséges volt ezen tenni valókra a közös czél érdekében rámutatni és már itt ki kell jelenteni, hogy nagy hiba volna, hogyha a városok vezetői az országgyűlési képviselőkben épen a leghatalmasabb támogató eszközt megragadni elmulasztanák ! terület őslakói az Ecsedi láp felé gravitáltak, mert nem hittem abban a hagyományban, hogy a lápot a Báthoriak mesterségesen állították elő, hogy ecsedi várukat megvédjek. Ebből csak annyi igaz, hogy mivel a vár kissé magasan feküdt és a viz nem mindenkor volt elég, hogy a várat megvédje, ennek következtében, a Kraszna vizének bevezetésével, csak nagyobbi- tották a viz területét. Hogy erről meggyőződést szerezzek, nem is ásattam a láp partján Ecsednél, hanem bementem messze, majdnem a közepére, az u. n. Sárvár dombig s ott, kb. oly magasságban, melyet számításom szerint a láp vize hajdan már einem ért, de azért közzel az általam odaképzelt víztükörhöz, ásatni kezdtem. Nem tévedtem, mert az általam húzott árok-vonalban, egymástól mintegy két méternyi távolságban, öt kőkori tüzelőpadra bukkantunk, melyeknek a környéke tele volt kő- bronz- és népvándorláskorabeli cseréptöredékekkel és a kőkorszakból való, agyagból készült és nyílt tűzön égetett, otromba hálónehezékekkel, a mely leletek tehát minden kétséget kizáróan azt bizonyítják, hogy ott már kb. 6000 évvel ezelőtt is viz volt. Az ecsedi lápot megkerülve, Csenger vidékén akartam folytatni kutatásaimat, de úgy látszik, hogy ezt a területet, a Szamostól egész a lápig az őskorban folyton a viz járta, azért itt nem találtam oly nyomokat, melyek eredménynyel biztattak volna. Csak Tyúkod határában találtam meg a kőkorszak nyomait és hiszem, hogy Csengerbagos vidékén és lejjebb
