Nagybánya, 1906 (3. évfolyam, 27-52. szám)

1906-07-26 / 30. szám

NAGYBÁNYA 1906. julius 26, 2 I akarattal és méltányossággal fogunk talál­kozni, de lehetetlent senkitől sem várhatunk. E pont említésénél kezdődik az ipar­testület szerepe. Jóelőre tömörítse az egyes szakbeli iparosokat, hogy teljes és összhangzatos egyetértésben, mint szer­vezett egész lépjen sorompóba, nyújtson feltétlen garanciát szakbeli képzettségéről és szállítási képességéről, adjon e tekin­tetben a meggyőződésre alkalmas tám­pontokat és vesse alá magát a szakszerű felülvizsgálatnak, valamint mindezek meg­léte tekintetében szolgáltasson kellő va­gyoni biztosítékot, mert az egyéni vállal­kozás számára nem tartjuk alkalmasnak a helyzetet. Merjük remélni, hogy kellő és meg­fontolt előkészület mellett a város közön­ségének teljes megelégedésére lesz meg­oldva a gordiusi csomó. Csak ne vágjuk kíméletlenül keresztül! A. Magyarországon eddig talált aluminium érczekről.- Miki» Béla m. kir. főmérnök felolvasása. ­Egyetlen ipari használatba vett fém sincs vegyületeiben az egész föld kerekségén és igy Magyarországon is annyira elterjedve, mint az aluminium. Ezen vegyületek mennyisége után tudó­saink az egész föld-kéreg alumínium-tartalmát mintegy 8-9°/0-ra becsülték. Az aluminium fémalakban nem fordult elő még eddig és fémalakban előállítása is nem oly régi keletű, ezért nem csoda, hogy parlagon heverő érczeit oly kevéssé ismerjük. Legdusabb aluminium érez, maga a ko­rund és csoportja, melyhez a rubin, smaragd és zaphir ékkövek is tartoznak, csakhogy a korund, mely hazánk délvidékén is található, mégis ritkábban fordul elő, hogy sem azt az aluminium kohók, mint érczet előnyösen meg­fizetni tudnák. A korund és csoportja 90-99'4'Vo aluminiumoxyd-tartalmu aluminium éreznek tekinthető. Ezután jön a Diaspor 85% timfölddel és a Chrysoberil-csoport 78% timfölddel. Mind­kettő ritkább ásvány. A Diasport ismerjük Selmeczről, mig a Chrysoberil hazánk délvidé­kén hasonlag előfordul. A Dilnit vagy Bélabányit, melyet a béla- bányai Györgytáróból, minden volt selmeczi akadémikus jól ismer, 53% timföldet tartalmaz. Az aluminit (Webstreit vagy Hallit) tim- hydrosulphát, mintegy 30% timföld tartalom­mal előfordul Verespatakon, Déván. Az alunit (timsókő) timkalihydrosulphát 37% timföld és 10% kali tartalommal előfordul Muzsalyon, Kovaszón, Dédán, Párádon, az Avasban, Sárospatakon, Feltorjánál, ugyancsak a löwigittel (timkali hydrosulphát), mely 33% timföldet és 10% kálit tartalmaz mindenütt trachit-féle sziklákban. Ez utóbbi két ásványt tartalmazó kő­nemek, hazánkban egykor hasznot hajtó timsó- gyártás nyers anyagát képezték, de mióta Németországban elkezdették volt gyártani az olcsó kénsavat, e timsógyártás az olcsó kénsav segélyével való timsógyártással a versenyt nem bírván el, megszűnt. Bátor vagyok ezúttal bemutatni a Kolly- ritnak, mely különben Selmeczen is előfordul, egy uj lelő helyét a firizai János-tárnában. Ez ott, mint legfiatalabb telérásvány, felülről be­hatolt vizes oldatokból csapódott ki, a még egészen ki nem töltődött telérüregekben; tar­talmaz 45% timföldet. Azon ásvány, melyből még jelenleg is a legtöbb alumíniumot állítják elő, a kryolit, ha­zánkban nem található, de feltalálható a bauxit, wocheinit, melyből külföldön hasonlókép igen sok aluminium-fémet állitnak elő. Ez 52 — 78% timföldet is tartalmaz. Dr. Szadeczky Gyula egyetemi tanár, a földtani közlöny 1905. évi folyamában, e czim alatt „A Bihar hegység aluminium-érczeiröl“ ter­jedelmes ismertetést ad a Remecz környéki aluminium-érczekről is, melyeknek felfedezésé­hez impulzust adni engemet a véletlen annyiban segített, hogy egy onnan beküldött vasércz- minta vastartalmának meghatározását kívánták a vegyelemző hivataltól. Én aránylag szegény vastartalmat, de a munkaközben annál több timföldet találtam benne, melynek alapján utasítást és figyelmez­tetést adtam arra, hogy inkább bauxitnak, mint vaséreznek minő módon keresésére és feltárá­sára fordítsák figyelmüket. Ezután értesültem arról, hogy a kolozs­vári egyetem vegyműhelyében végzett sok vegybontás alapján fokozatosan dusabb és dusabb bauxitot találtak, sőt a felett nyilvá­nított kíváncsiságomat is, hogy szeretném a lelő helyeket megismerni, a már aluminium- bányatársulattá alakult vállalat szives meghi­Lajos: A bíróság Ítélt, ez a része a do­lognak rendben van. Kende fi: (Küzd önmagával) Nem, nem! Ebben nem értünk egyet; én egészen másként fogom föl. Az eféle malőr véletlen. Fiatal em­berrel megeshetik. De mindenesetre gondos- j kodni kell arról, hogy a leány békén legyen. Ha az ilyen^ ügy fölszinre jut, az rendszerint j bajt okoz. És nekem úgy rémlik, hogy ön nem járt el korrektül. Sőt attól tartok, hogy . . . Lajos: (leverten) Megmondom, kedves ! papa, az igazat. Kende fi:. Ah, az igazat . . . Lajos: Én nem riadtam volna vissza semmi \ pénzáldozattól... Kendefi: (Földerülten) Akart neki pénzt j adni? Lajos: Többet, mint amennyit ily körül- j mények közt szoktak . . v Kendefi: Nos . . . És? Lajos: Visszautasította. Nagyon gőgös, nagyon dacos. Tele van a feje regényes gon­dolatokkal. Kendefi: Akkor nem értem . . . Lajos: Nevelőnő . . . Azt hiszi, hogy bosz- szút kell neki állania rajtam; azt hiszi, hogy meggátolja házasságomat ... s ha sikerül, talán i kényszerűségből el fogom venni. . . Kendefi: Hm! Hm! Már most mit tegyünk? Én nem vagyok vaskalapos. Én ellensége va- 1 gyök minden ósdi copfnak. Önből derék férj válhatik. Ez s amaz nem tartozik egymásra. Talán egyetlen vőlegény sincs a kerek világon, aki tisztábban állana a menyasszonya előtt. Nem mondom, hogy valamennyiről ilyen levelet kéne vagy lehetne Írni. Ez puszta véletlen. Bi­zonyos csak az, hogy mindegyik ki volt téve eféle veszélynek. Erkölcsösebbé nem teszi az, ha a véletlen kezére járt . . . Lajos: Jól mondja, kedves papa. Dobja azt a levelet a többivel együtt a tűzbe s ne beszéljünk többé róla. Kendefi: (a fejét vakarva) Ah, nem, La­jos .. . Ezt nem tehetem . . . Érzem, hogy ez igy nem megy. Itt valamit tenni kell. De mit? Mit? Lajos: (elmerül gondolataiba) Igazán nem tudom . . . Halvány sejtelmem sincs . . . Kendefi: Mindjárt, mindjárt . . . Világos előttem, hogy Szerén utoljára is megfogja tudni. Ezek a nevelőnők nagyon furfangosak. Fülébe fog jutni. Lehet, hogy élőbbedé az sem lehe­tetlen, hogy csak azután ... Én nem tudhatom, hogy Szerén hogy gondolkodik az eféléről? Lajos: (lesújtva) Ez igaz! Kendefi: Ez a leány zárdában töltött nyolez évet, ott pedig nagyon sajátszerü élet­igazságokat prédikálnak. Semmiért se állok jót! Szerén ábrándos teremtés ... es én félek . .. Lajos, Lajos! ebből baj származhatik. Tanácsol­jon, mit tegyünk? Lajos: (elszántan) Tudja mit papa? Kendefi: (várkozásteljesen) Nos? Lajos: Hivassa ide Szerént. Adja oda neki ezt a levelet. Mondja meg, hogy némely rész­ben való . . . Talán azután Szerén elfordul tő­lem akkor . . . nos, akkor . . . Kendefi: Látja, ebben van valami. Ez a kötelességem. Csakhogy ez nem olyan könnyű. Ha Szerén fölbontja az eljegyzést . . . Hiszen már az egész világ gratulált. . . Berlinből, Ham­burgból, sőt még Chicagóból és Buenos-Ayresből is jött telegramm. Ez igen kellemetlen dolog, nem is szólva az igen tisztelt atyjával már fél­század óta fennálló üzleti összeköttetésről . . . I vásával kielégítette egyszer és az innen hozott, személyesen vett kis zsebmintákat bátor vagyok a t. osztálygyülésnek bemutatni. Mellesleg megjegyzem, hogy több kül­földi tekintélyes ezég pályázik már a remeczi bauxit bányák átvételére, hogy az ott levő tekintélyes vizerők felhasználása mellett alu- minium-kohót építsen. Ha valósul, ez leend hazánkban az első aluminium-kohó. Nem akarom mindazon többi még tekin­télyes timföldtartalmu ásványnak tudományos elsorolásával fárasztani a t. osztálygyülést, annyival inkább, mivel azok Magyarországon található valamennyi lelő helyének elősorolását sem bírnám kimeríteni; uj feladatnak tekint- I hetjük ugyanis még majdnem egészen a bányá- ; szatilag értékesítésre érdemesnek Ítélhető lelő j helyek felkutatását és csak általánosan bátor ' vagyok megjegyezni, miszerint nem csupán ásvány, hanem felbomlott ásványok származéka- képen sok oly földnem is van, mely elég tekintélyes mennyiségű timföldet tartalmaz I arra, hogy aluminium éreznek tekintsük. — Ilyen a caolin föld, agalmatolith, vagy képlelő. ! sőt ilyenek némely egyes közetek is. Caolin-földet ismernek Kapnikbányán, a j rótai telér legfelső kibúvása körül, képlekövet j ugyanazon környéken a Rotundán, továbbá Fi- I rizán és Ravaszpatakon (a nagybányai határban.) Láposbányán a faedények és padló suro- í lására szánt caolin-karika gyártás egész kis ! iparágat képez, olcsón vesztegetik, pedig mint I aluminium érez jobban volna értékesíthető. Ilyenek továbbá Selmeczen a kisiblyei i trachit, valamint egyébütt a trachitok fiatalabb, I némely Rhyolit fajtája. A nagybányai kir. vegyelemző hivatalhoz, ; fennállása óta vegybontás végett beküldött timföld-tartalmú minták, melyeket elősorolni fogok, érdekes tanúságot szolgáltatnak arról, ! hogy a keresés és kutatás tovább folytatása egészen indokolt. Például 1874. évben a Kiss Ferencz néhai kir. kohótiszt által küldött firiziai agyag tartott 12’04% timföldet; Schwarcz Márton néhai kir. ! kohótiszt által 1-ször beküldött firizai képlekő tartott 18'62% timföldet; 2-od Ízben beküldött firizai agyag tartott 25 64% timföldet. A kohó­hivatal által 1899. évben beküldött firizai I-ső ! sz. képlekő tartott 52% timföldet, II. sz. tartott 24% timföldet. Oláhláposbányáról először be- 1 küldött képlekő tartott 12'02% timföldet. Kap- ! niki Izvorából beküldött agyag tartott 3437% timföldet. A kapniki Nyikitából küldött agyag tar­tott 25‘89% timföldet. Lajos: Az én egész jövőmről! Kendefi: (hirtelen elhatározással) Meg keli lenni (Csenget) Nem marad más hátra. . . (Szolga jő) Kéretem Szerén kisasszonyt! Mondja, hogy a dolog sürgős. (Szolga el) Szerén ebből sejteni fogja, hogy komoly ügyről van szó. (Nehány pereznyi kínos pauza. Kendefi még mindig le-följár s szürkés szakállát simogatja. Lajos idegesen pödri kis szőke bajuszát. Mind­ketten váltig az ajtót nézegetik, melyen nem­sokára Szerén fog belépni. Csakugyan jön. Nagyon jókedvű, nagyon rózsás, nagyon szép. A zongora mellől kelt fel, ahol operette-áriákat játszott. Halkan most is dudol egyet) Szerén: (körültekint, megpillantja Lajost, elpirul) Papa, te hivattál? Kendefi: (ügyetlenül, akadozva) Hivatta­lak . . . Valami ostobaság miatt . . . Nézd csak! (átadja a levelet) Szerén: (komolyra váló arczczal veszi át a levelet s átfutja. Ä szivébe nyilai, amit olvas, szinte elakad a lélekzete s csak annyit tud mondani: „Oh, papa!“. Visszaadja a levelet, az­után Lajost kémleli. Annak kétségbeesett áb­rázata eleget mond. Szerén mindent átért s mindent tud.) Istenem, papa . . . Lajos előtt! (könnyek tolulnak szemébe, de hirtelen letörli s Lajos felé fordul ünnepélyes pózzal) Én meg­tiltom magának, hogy erről a dologról valaha is szóljon! Érti? Semmi közöm a maga affair- jeihez ... és cseppet se vagyok azokra ki­váncsi! (Atyja felé fordul egy mártír lemondá­sával) Kérlek, papa, ne szólj ezekről a mamá­nak. Jöjjön, Lajos! . . .

Next

/
Thumbnails
Contents