Nagybánya, 1906 (3. évfolyam, 27-52. szám)
1906-10-18 / 42. szám
1906. október 18. NAGYBANYA 3 Szent hamvai idegen földben nyugodtak eddig. Gyáva kornak törpe, ud- varoncz lelkei hontalannak, hazaárulónak bélyegezték; de megdicsőült szelleme itt élt közöttünk s élni fog, mig az erdőkoszo- ruzta hegyek, virágos völgyek magyar daltól visszhangzanak; mig magyar szó zeng a délibábos alföldi rónákon; mig magyar lesz a magyar, méltó utódai lesznek a századokon át tartó, sokszor vértengerbe fuló nemzeti nagy küzdelmek hőseinek ! S most, hogy majdnem kétszázados hontalanság után visszatér az édes hazai földbe pihenni, ünnepet ül az ország fényeset, ragyogót, legendába, meseországba illőt! Az ünneplésben a nemzet szive dobban össze! A temetésen a nemzet imája száll az Egek felé ! Vájjon az ünnepléstől távol maradhatnánk-e mi, kiknek kétszeres okunk van az ünneplésre? Hiszen a nagy idők e mithikus alakja a mi szűkebb hazánkból, Szatmárvármegyéből indult el hősi diadalutjára; itt, a mi földünkön aratta legszebb győzelmeit s midőn majdnem évtizedes titáni küzdelmek után vér és könytengerbe fúlt az ország, midőn minden elveszett, csak a magyarok Istenébe vetett hit s a jobb jövőben bizó reménység élt már csak a szivekben, a bujdo- sásra induló nagy hontalannak itt, a mi földünkön hangzottak el utolsó búcsúszavai a letiport nemzethez ! Lelkesülő örömmel jelentjük, hogy a temetés napja, október 29-e városunk felett sem fog nyomtalanul elsuhanni. Nagybánya részt kér az országos ünneplésből s ez ősi bányaváros falai között kegyeletes ünnepélylyel fogunk adózni a megdicsőült fejedelem emlékezetének, ki a városhoz küldött statútumaiban nem egyszer nyilvánította rokon- szenvét, jóindulatát városunk iránt! Az ünnepély rendezését Virág Lajos indítványára a legutóbb tartott közgyűlés határozta el nagy lelkesedéssel s az ünneUrhölgy: Mennyi nemesség! Ennél is több: - hősiesség! Ur: Ah, ön boldog együttlétünk édes emlékeit idézi föl . . . Ne tegye azt! Túlságosan meghatna! Ur hölgy: (Elkeseredéssel) íme, az ön kiváltsága . . . csípni, marni, harapni . . . s emellett úgy tűnni fel, mintha mártír volna. Ur: Mártír . . . már többé nem . . . leg- fölebb még 6 — 8 órán keresztül. Urhölgy: (Nem türtőztetheti tovább dühét) Szemtelen ! Ur: Asszonyom, ön túlságos hasznot húz a jó alkalomból, mely bennünket összehozott. Urhölgy: S ön uzsorakamatokat húz belőle. Ur: Nem igazságos. Hisz én átengedem belőle mindazt, a mi önnek jól esik s magamba fojtom azt, a mi kellemetlen. Urhölgy: Önnel együtt lenni, egy léget szívni be, lehet-e ebben valami, a mi jól esik? Ur: Már az igaz ! Nem születtünk egymás számára. Vérmérsékletre és gondolkodásmódra teljesen ellentétesek vagyunk. Hogy úgy mondjam : dinamitikus lelkek, akik egymás közelében felrobbannak. Urhölgy: Őh, nincs lelkének egyetlen atomja se, mely az enyémmel rokon lenne. Ur: Adjunk hálát a Gondviselésnek, hogy megszabadultunk egymástól. Urhölgy: Szemtelen! Ur: Úgy tetszik, mintha ezt már mondta volna egyszer. Urhölgy: Bizonyos vagyok benne, hogy többször is rászolgált. Ur: (Kiveszi óráját) Igazán kiváncsi vagyok, hogy egy elvált asszony, ha éjnek idején véletpély rendezésére teljes meghatalmazással a bizottságot meg is választotta. Az ünneprendező bizottság elnöke Gellért Endre polgármester, alelnöke Bálint Imre tanácsos; tagjai pedig a város tanácsán kívül: Neubauer Ferencz, Oblatek Béla, Révész János, Szőke Béla, Brebán Sándor, Soltész Elemér, Madán Ferencz, Szűcs Károly adótárnok, Glaviczky Károly, Stoll Béla, dr. Vass Gyula, dr. ajtai Nagy Gábor, Bonis István, dr. Mak- ray Mihály, Csepeg Ferencz, Szerenesy József, Kupás Mihály, Janesovics József, Székely Árpád, Incze Lajos, Fábián Lajos, Molesány Gábor, Moldován László, Almer Károly és Virág Lajos. Jegyző: Smaregla János aljegyző. Gellért polgármester a bizottságot f. hó 20-ára, szombaton délután 3 órára hívta össze gyűlésre. HÍREK. Október 17. nély tisztelettel felkérjük lapunk hátralékos előfizetőit, hogy hátralékaikat beküldeni szíveskedjenek. Személyi hírek. Neubauer Ferencz bányaigazgató Budapestről, hol szabadságidejét töltötte, hazaérkezett. - Harácsek László pénzügyi főtanácsos pár napot városunkban töltött. - Bányay István pénzügy- miniszteri fogalmazó Budapestre visszautazott. — Tóth József debreczeni állategészségügyi felügyelő az állat- egészségügy megvizsgálására városunkba érkezett. — Holéczy Gyula, a nagykárolyi államépitészeti hivatal mérnöke a kereszthegyi állami iskola elhelyezésének tanulmányozása végett városunkban időzött. Ügyészségi megbízott. Az igazságügyi miniszter Jég Károly nagybányai járásbirósági gyakornokot ezen járásbíróság mellett ügyészségi megbízott állandó helyettesül rendelte ki. Bányagyakornoki kinevezések. Kellner Béla, Nagy Mihály, Stransz Samu, Hupka Károly végzett bányászati főiskolai hallgatók a nagybányai bányaigazgatóság kerületébe segélydijas bányagyakornokokká, Persztik György felsőbányái napidijas bányagyakornok szintén segélydijas bányagyakornokká neveztetett ki. Gazdasági tudósitó. A földmivelésügyi miniszter Szatmár-vármegye szinérváraljai járásának területére a gazdasági tudósítói tiszttel Béla földbirtokost, borhidi lakost bízta meg. Egyháztanács választás. A r. kath. egyháztanács tagjait a szombaton d. u. tartott választó közgyűlésen választották meg titkos szavazással. A választás iránt igen élénk érdeklődés mutatkozott. Megválasztattak: Bálint Imre, lenül összekerül az urával — óránként hányszor szemtelenezi le ? Urhölgy: (Köpenyét tépdesve) Ingerkedik velem . . . boszantani akar . . . Visszaél a helyzettel . . . Ur: Ellenkezőleg. Attól tartok, hogy fölfal. Urhölgy: Fölfalni önt ? . . . Fenevadak se harapnának belé . . . Ah, hála az égnek . . . Állomás ! Itt legalább kiszállhatok! Ur: Kérem . . . Kész vagyok én is megtenni, hogy ön maradhasson . . . Urhölgy: Mert tudja, hogy nem fogadok el szívességet öntől . . . Ur: Ebben is szerencsém van. A vonat állomáshoz ér; az urhölgy összekapkodja holmiát és rohan az ajtó felé. E pillanatban nyit be a kalauz. Kalauz: Uram, van már az ön számára is üres fülkém, tessék csak utánam jönni. Urhölgy: (Tágra nyílt szemekkel) Lehetséges ? Űr: (Veszi utipodgyászát, meghajol a hölgy felé) A viszont nem látásra ! Úr hölgy: (Egyedül marad. A kezében levő bőröndöt három négyszer odavágja az üléshez. Úgy érzi, mintha mázsás kődarab gördült volna le a kebléről. Hanyatt fekszik, jól beburkolózik köpenyébe s lehunyja szemeit. Egynéhányszor még fölriad s ijedten az ajtóra tekint, de nemsokára erőt vesz rajta a kimerülés. Kezei még ökölbe vannak szorítva, de lassankint szabályossá válik lélekzete s az arczára kiülő rózsapir jelzi, hogy mély álomba merült.) Molnár Gyula. Lovag Berks Leo, Bertalan Miklós, Bonis István, Csausz Gyula, Csüdör Lajos, Égly Mihály, Fábián Lajos, Flalmay József, dr. Kádár Antal, Konczvald Károly, Moldován László, Nagy György, Neubauer Ferencz, Stoll Béla, Sürger Mihály, Szentmiklóssy József és Újhelyi Hugó. Az egyháztanács vá- I lasztása főpásztori jóváhagyás alá kerül. Áthelyezett joggyakornok. A debreczeni kir. tábla elnöke dr. Moldován Ferencz nagybányai járásbirósági joggyakornokot díjas joggyakornokká nevezte ki s a szatmári kir. törvényszékhez áthelyezte. A Miksa-bánya névünnepe. A borpataki Miksa-bánya névünnepét vasárnap tartották meg a bánya bérlői és munkásai Láposbányán szép ünnepély keretében. Az ünnepélyre városunkból is többen kirándultak Láposbányára, hogy egyrészt az ünnepély fényét emeljék, másrészt pedig, hogy elismerésüket fejezzék ki a bánya sikeres művelőinek és jövő munkálkodásukhoz kitartást és szerencsét kívánjanak. A hagyományokhoz híven az ünnepély hálaadó istentisztelettel vette kezdetét, melyet a r. kath és gör. kath. templomokban tartottak meg. A. ünneplő közönség innen vonult Straka Antal vendégszerető házához, hova a község minden lakosa hivatalos volt. Igazi népmulatságot lehetett ott látni, melyet zene, táncz, dalolás, ado- mázás s a felköszöntők hosszú sora fűszerezett. Csak az igazságnak megfelelőleg konstatáljuk, hogy mig nálunk a népünnepélyek duhajkodás, berugás és verekedés nélkül alig képzelhetők, Láposbányán ennek nyomát sem láttuk. Józan, rendszerető munkás népnek volt ez a mulatsága, amelyen öröm volt résztvenni. S hogy ez igy van, abban a község derék lelkészeinek is nagy az érdeme. Ismerve városunk s vidéke magánbányászatának nagy jelentőségű közgazdasági és szocziális misszóját, a Miksa-bányában nehezen kiküzdött fényes eredmény tartósságához a magunk részéről is. „Jó szerencsét“ kívánunk. A regéczi kis harang. E czimen felséges fejedelmünk, Rákóczi Ferencz hamvainak hazaszállítása alkalmából kiváló poétánk: Szávay Gyula ünnepi színjátékot irt, melyet a Rákóczi- ünnepségek alatt a kassai színházban fognak előadni. A pazar kiállítású, szerfölött poetikus színjátéknak bizonyára nagy hatása lesz s a darabból a szerző szives engedelmével előadásakor néhány jelenetet közölni fogunk. Halálozás. Mély gyász érte városunk egyik régi,., tisztes polgári családját: a Majorcsaládot. Özv. Major Károlyné, szül. Enyedi Beáta f. hó 13-án, életének hatvanhatodik évében elhunyt. A boldogultat f. hó 15-én temették igen nagy részvét mellett. Major Károly, Lajos, Emma, Ida gyermekei, Major Károly, László, Gábor, Ilona, Árpád, Jolán, Lajos, Ida, Károly és Emma unokái, nemkülönben kiterjedt rokonság siratja az elhunyt matrónát. A Nagybányai Ifjak Körének közgyűlése. A Nagybányai Ifjak Köre október hó 6-án tartotta első közgyűlését Budapesten. Zoltán László elnök nagy hatást keltő szép beszédben emlékezett meg az aradi gyásznap nagy jelentőségéről, a hősi halált halt mártírokról, kiknek hulló véréből sarjadt ki a magyar szabadság szép virága. Az elnöki megnyitó után a tisztikar beszámolt a múlt évi működéséről s a közgyűléstől felmentését kérte. A tisztujitás meg- ejtésére került ezután a sor. Miután Zoltán László az elnökséget megtartani felkérésre sem akarta, elnökké Kuszkó Dezső joghallgatót választották meg. Titkár lett Berényi István, könyv- és pénztáros Zoltán Lajos, főjegyző Thanhotfer István. Az uj tisztikar gyökeres reformot akar a kör életében megvalósítani s a legközelebb egybehívandó közgyűlés elé elfogadás végett egy programmot fog terjeszteni. A körhelyiség, az otthon hiánya volt ugyanis oka annak, hogy a kör eddig semmi produktiv eredményt felmutatni nem tudott. Legfőbb czélja tehát most a körnek egy állandó otthon megállapítása. Minthogy azonban a kör anyagi viszonyai miatt erre egymaga nem képes, úgy tervezik, hogy egyesülnek a szatmári és nagykárolyi körökkel oly módon, hogy kifelé a három kör, mint egységes „Szatmárvármegyei Köru jelentkeznék, mig beléletükben mindhárom kör megtartaná autonómiáját. Ily módon sikerülne otthont alapítania a körnek, mely a produktiv munka első feltétele. Az uj otthonba járnának a hazai lapok, tehát feleslegessé tenné az ifjúság kávéházba járását; ott felkereshetnék a hazulról jövők ismerőseiket s a Nagybányá
