Nagybánya, 1906 (3. évfolyam, 27-52. szám)
1906-10-18 / 42. szám
4 NAGYBANYA 1906. október 18. ról és Felsőbányáról elszármazott fővárosi notabilitások is élénkebb érintkezést tarthatnának fönt az ifjúsággal. Czélja volna a körnek az irodalmi és tudományos munkálatokon, a testgyakorlat és athletika művelésén kívül a hazulról tanulmányaik folytatása czéljából Budapestre felmenő és segélyre szoruló egyetemi hallgatók erkölcsi és anyagi támogatása. Hogy ezt a czélt megvalósíthassák, a szünidőben felváltva Szatmáron, Nagykárolyban és Nagybányán tánczmulatságokat, matinékat és athletikai versenyeket rendeznek a kör pénztára javára. A rendezésben mindhárom kör résztvenne. Minden esetre szép programm, mely megérdemli, hogy a társadalom is méltóan fölkarolja s támogassa az ifjúságot nemes czéljai elérésében. Felkérjük a kör mindazon jóakaróit és pártfogóit, kik jó tanácscsal vagy bármiként segítségére kívánnak lenni a tisztikarnak, hogy soraikkal forduljanak Kuszkó Dezső elnökhöz. (Budapest, IV. Veres Pálné-utcza 9. III. 21.) Esküvő. Lende Béla m. kir. bányakincstári számtiszt f. hó 14-én vezette oltárhoz néhai Glanzer Róbert volt bányafőmérnök és neje Schneider Francziska kedves leányát: Malvint. Az esküvőn, mint tanuk ócsárd Károly erdőmester, a vőlegény rokona és Schneider Albert nyug. vasúti felügyelő, a menyasszony nagybátyja szerepeltek. Esküvő után a menyasszonyi háznál fényes vacsora volt. Szatmárvármegye a Rákóczi-ünnepélyen. Szat- márvármegye törvényhatósági bizottságának állandó választmánya október hó 9-én, dr. Falussy Árpád főispán elnöklete alatt tartott ülésében foglalkozott a Rákóczi-ünnepélyen való részvétel módozataival s tekintettel az idő rövidségére, a törvényhatósági bizottság közgyüknek utólagos jóváhagyása reményében a következő határozatot hozta: A törvényhatósági bizottság az állandó választmány vélemény ével megegye- zőleg elhatározza, hogy a II. Rákóczi Ferencz és társai szentelt hamvainak Budapesten és Kassán tartandó gyászünnepélyén részt vesz, azon magát képviselteti és felhatalmazza a vármegyei alispánt, hogy az ünnepélyen részvételt a következő pontok figyelembe vételével rendezze: 1. Két diszmagyar ruhás öltözetű lovas bandérista a budapesti ünnepélyes menetben a Rákóczi korabeli zászlót és a vármegye zászlóját vigyék. 2. Vármegyei főispán vezetése alatt diszmagyar ruhás öltözetű küldöttség a budapesti ünnepélyen legyen jelen. 3. A kassai ünnepélyen diszmagyar öltözetű lovasbandérium és diszmagyar ruhás küldöttség vegyen részt. 4. Népies küldöttség is legyen szervezve megfelelő célszerű öltözetben. 5. II. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona, valamint Bercsényi és Csáki Krisztina koporsójára koszorút helyeztessen el. 6. Thököli Imrének Kézsmárkra szállításánál szintén diszmagyar ruhás küldöttséggel képviseltesse a vármegyét és koporsójára koszorút helyeztessen. 7. Főispán és alispán részére diszmagyar ruhás öltözetű huszárokat állitasson, azonkívül a koporsói menethez szintén hat disz- ruhás hajdút állitasson. 8. Vármegyei alispán igyekezzék az ünnepély fényét a küldöttségben nyerendő minél több törvényhatósági bizottsági tag megjelenésével is emelni, megjegyeztetvén, hogy a küldöttség tagjai kizárólag diszmagyar ruhában jelenhetnek meg. 9. A törvényhatósági bizottság feljogosítja a vármegyei alispánt, hogy a felmerülő költségeket utólagos elszámolás kötelezettsége mellett a közművelődési pótadóból 8000-8500 K erejéig fedezze. A Rozália-kápolna kis harangja. A r. kath. temető Rozália-kápolnájának régi harangja tudvalevőleg megrepedt s a nagybányai múzeum birtokába került. A Rozália-kápolna részére most uj harang érkezett. Szép, ezüst csengésű harangocska, melyet legközelebb fölszentelnek. Csak egy virágszálat! Csak egy virágszálat! — ezzel a kérelemmel kopogtat a József Kir. Herczeg Szanatórium Egyesület a kegyelet ünnepe előtt sok magyar hajlékba, a hol szeretet és irgalom lakozik. Egy virágszálat kér abból a koszorúból, melyet szeretteink sírjára akarunk tenni a temetők ünnepén. Kéri ezt a virágszálat annak a halottnak kegyeletes^ emlékére, a kitől a virágszálat elvonjuk. És kéri ezt a virágszálat a legborzalmasabb betegség ellen való küzdelemre. 79.723 ember halt meg a múlt esztendőben tüdővészben. Java olyan korban, mikor kenyeret keresett; java olyan korban, mikor özvegyeket és árvákat hagyott. Ha a társadalom megértené a kegyelet legszebb tanúsítását czélzó segélykiállitást és tényleg minden koszuruból csak egy virágszálat elvonnának azoknak a biztos halálból való kiragadására, akiket az idején alkalmazott gyógyítással meg lehet menteni, — a tüdővész nem lenne az a borzalmas nemzeti csapás, a mi ma. Szeretnénk a lelkesítésnek legmesszebb hangzó harsonájába fújni. Szeretnénk, ha hirlapirói toliunk, melyet egy mélyen átérzett igaz érzés vezet, fölrázná a társadalmat, hogy még ilyen jelszó nem hangzott el hazánkban, hogy ezt a jelszót meg kell érteni, a melyért mindenkinek legyen bár javakban gazdag, legyen bár szegény, imádja Istenét bármiként, — lelkesednie kell. Annak a jelszónak, mely csak egy virágszálat kér a tüdőbetegek megmentésére, el kell foglalnia százezrek szivét. A baj oly rettenetes, a segítség oly nagy anyagi erőt föltételez, hogy czélt csak akkor érhetünk el, ha millió sir koszorújából ajánltuk föl a virágszálat, ha millió síron egy mécscsel kevesebbet gyújtottunk föl s ez az egy virágszál, ez az egy mécses a tüdőbetegek gyógyitására ömlik mind. A József Kir. Herczeg Szanatórium Egyesület most építi első népszanatoriumát. Száz beteget fognak az ország minden tájáról a jövő év márczius havától fölvenni s mivel a szanatóriumi kezelés három hónapot igényel, már ebben az első népszana- toriumban évenként négyszáz veszendő, halállal eljegyzett embert fognak megmenteni. De ha millió síron hiányozni fogna az az egy virágszál (mely hiány pedig legjobban tanúsítaná kegyeletünket) akkor már nemcsak az első népszanatorium még hiányzó tőkéje volna együtt, de már tavaszszal uj gyógyító házakat lehetne tervezni és építeni és rövidesen, csak a társadalomba menjen bele élő hitként az egy virágszál fölajánlásának poetikus eszméje, - minden vidéknek megépítheti az agilis egyesület a maga népszanatoriumát. Az első népszanatorium Gyulán, a Lúgos-erdőben épül 700.000 korona költséggel. Az egyesület rövid négy évi fennállása után gyűjtötte össze az építési tőkét, legnagyobb részét egy év óta, mióta az egész országra kiterjedő egyesület lett. Tagjai meg- huszszorodtak (ma 7000 tagja van) és mivel a társadalom áldozatkészsége jóformán csak egy év óta van vele, föltehető, hogy a közelebbi négy évben már több gyógyitóintézményt létesít, annál inkább, mert a jövendőben az olcsóbb franczia rendszerű dispansereket akarja építeni. Ha pedig föltételezzük (pedig föltételeznünk kell, hogy a társadalom megérti a segélykiáltást és a halottaknapi koszorúból elküldi a szegénysorsu tüdőbetegeknek azt az esengve kért egy virágszálat, — akkor bízvást elmondható, hogy megsokasodik hazánkban a népszanatoriumok száma és a társadalom az embermentés terén nagyot, Istennek tetsző dolgot végzett. Értse meg minden jó szív ezt a segélykiáltást. Boldogok leszünk, ha jelszavunk varázsos módon terjed szét, ha a nagy czélt megérti a mi közönségünk. Csak egy virágszálat a tüdőbetegek megmentésére ! Sorozás. A nagybányai járásra nézve az ez évi II. fősorozás f. hó 15-én vette kezdetét. A sorozóbizottság közöshadseregbeli elnöke: módrusi Cindric János alezredes; a honvédség részéről elnök: Faragó Lajos őrnagy. Polgári elnök: Tor day Imre. A bizottság tagjai Dasek Bálint közöshadseregbeli ezredorvos, Kovács István honvédezredorvos, dr. Herczinger Ferencz v. főorvos, továbbá Földényi Mihály közöshadseregbeli főhadnagy Herszényi Zsombor honvédszázados. A kivetett ujonczok száma a közöshadsereg részére 53, a honvédség részére 17. A besorozottak létszáma e szükségletet messze felülmúlja. A város részére a sorozást f. hó 22. és 23-án fogják megtartani. Skáriát. Újabban ismét egy skárlát eset fordult elő s most már nem a veresvizen, hanem a belvárosban, a Zsellér-utczában. Nagy János orvos jelentette be, hogy Török József Ferencz nevű 18 éves gimnazista fia skárlát- ban megbetegedett. Ismételten felkérjük a főorvosi hivatalt az óvintézkedések s az ellenőrzés legszigorúbb keresztülvitelére, nemkülönben a közönséget, hogy a járványos betegek látogatásától tartózkodjék, mert a tavalyi nagy járványnak is főleg az volt az okozója, hogy a közönség egy jórésze ügyet sem vetett a főorvosi hivatal figyelmeztetésére s a járványos betegeket még a művelt családok körében is javában látogatták. Különös ünneplés. Szatmár törvényhatósága is elhatározta, hogy részt vesz a Rákóczi-ünnep- ségen s nagy diszküldöttséggel képviselteti a törvényhatóságot a temetésen. Ez a határozat méltó Szatmár város történelmi tradiczióihoz. Csak az a különös és úgyszólván unikum, ami ezután következik. A törvényhatóság elhatározta azt is, hogy 12 bizottsági tag részére diszmagyar öltözetet csináltat a város költségén egyenkint 664 K költséggel; a 12 tagú polgári küldöttségnek pedig fekete magyar díszruhát csináltatnak szintén a város költségén egyenkint 136 K költséggel s a díszruhákat a küldöttség tagjainak korlátlan tulajdonába bocsájtja. Szép ez a lelkesedés is, de mindenesetre szebb lett volna, ha a küldöttség tagjai maguk hozzák meg ez áldozatot. Városi közgyűlés. A város képviselőtestülete szombaton délelőtt Torday Imre h. polgár- mester elnöklete alatt közgyűlési tartott. A jegyzőkönyv hitelesítésére elnök Bálint Imre tanácsost, Révész János és Virág Lajos képviselőket kérte föl s a hitelesítés idejét október hó 23-ára tűzte ki. Napirend előtt elnök jelenti, hogy Molnár Antal képviselői állásáról nagy elfoglaltsága miatt lemondott. Helyébe a közgyűlés Troplovics Márton póttagot hívta be. A napirenden 15 tárgy állott, melyeknek legtöbbje sablonos elintézést nyert. A főbb tárgyak közül megemlítjük, hogy Smaregla Mihály rendőr- kapitány az esküt letette s a közgyűlés felhatalmazta a tanácsot, hogy az alkapitányi állás betöltésére a szükséges lépéseket tegye meg. Smaregla rendőrkapitányt Torday elnök üdvözölte meleg szavakban, mire Smaregla rendőr- kapitány köszönetét mondván, körvonalazta működésének főbb irányelveit. Rövid beszéde nagy tetszéssel találkozott s zajosan megéljenezték. A polgármesternek Moldován László interpellácziójára adott válaszát tudomásul vették s utasították a mérnököt, hogy a város szabályozási vonalait záros határidő alatt készítse el. Doroghy Ignácz igazgató-tanitó nyugdiját a nyugdijügyi bizottság 1288 koronában javasolta megállapítani. A közgyűlés azonban 2068 koronában állapította meg igen széles alapokon folyó vita után. Nagyobb vitát keltett Rényi Árpád kérvénye is, melyben azt kérte, hogy üveggyár részére kijelölt helyen addig is, mig az üveggyár ügye a felebbezés folytán felsőbb hatóságilag is elintézést nyerne, az építkezéshez szükséges téglát gyárthassa. Az esetben, ha a felsőbb hatóság az üveggyár felállítását nem engedélyezné, a gyártott téglát a város rendelkezésére bocsájtja. A közgyűlés a méltányos kérelmet teljesítette, Révész János azonban a határozat ellen felebbezést jelentett be. Takarékpénztárak egyesülése. A Szinér- váraljai Takarékpénztár Részvénytársaság 4 FERENCZ JÓZSEF HESERUV1Z AZ EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES IZÜ TERMÉSZETES HASHAJTÓSZER.
