Nagybánya, 1906 (4. évfolyam, 1-26. szám)
1906-01-11 / 2. szám
2 NAGYBANYA 1906. január 11. viselők összetartására, Bálint Imre Nagy Emilre, dr. Földes Béla a nagybányai hölgyekre, Almer Károly a vendégekre, Bónis, István Szerencsig Józsefre, mint a függetlenségi párt egyik szervezőjére, dr. Miskolczy Sándor Kossuth Fe- renczre s az orsz. függetlenségi pártra, Kováts Sándor a függetlenségi eszmék diadalára ürítette poharát. Stoll Béla Beregszászi/ Samut, Miskolczy Sándor dr. pedig Torday Imrét éltette. A lakoma, mely bővelkedett a hazafias tüntetésekben, késő éjjelig húzódott el. Apponyi Albert gróf fogadása. Vasárnap délelőtt már a reggeli órákban megélénkültek az utczák. Dr. Földes lobogói mellett igen sok házon felirat nélküli trikolort lengetett a szél. E lobogókat Apponyi gróf tiszteletére tűzték ki. Még kilencz óra sem volt, midőn hatalmas népáradat hömpölygött végig a Kossuth Lajos- utczán, ki a pályaudvar felé. A függetlenségi és 48-as párt zászlóerdők alatt, tömött sorokban a Rákóczi-induló hangjai mellett vonult ki a fogadásra. A menet élén bandéristák lovagoltak kibontott zászlókkal. A pályaudvart s környékét nagy néptömeg lepte el, de a hatalmas tömeg a legszebb rendben várakozott a vonat megérkezésére. A kordonon kívül, a belső pályaudvaron a fogadásra megjelent notabilitások, előkelő hölgyek, dr. Földes képviselőjelölt, dr. Nagy képviselő s a városi tanács tagjai foglaltak helyet, élükön Gellert Endre polgármesterrel. Hatalmas éljenzés, kendők és zászlók lobog- tatása jelezte, hogy közeledik a vonat, mely csakhamar berobogott s az első osztályú kocsi plateformeján látható lett Apponyi gróf hatalmas alakja. A riadó éljenzés egyre zúgott, az arczok a lelkesedéstől kipirultak s a csönd csak akkor állott helyre, midőn előlépett Gellert Endre polgármester s ragyogó ékesszólással üdvözölte a nagynevű vendéget. Üdvözölte, mint az ó- és uj világ legnagyobb szónokát, mint a nemzeti eszmék s az alkotmány láng- lelkü apostolát, végül mint a város díszpolgárát. Kívánja, hogy ez ősi város szabad falai között a legkellemesebben érezze magát. Apponyi gróf mint e város díszpolgára ragadta meg az alkalmat, hogy az üdvözlésre válaszoljon. Szeretettel viszonozta polgártársai üdvözletét s figyelmükbe hívta, hogy most ország-világ előtt kell vizsgát tenniök alkotmányos érzületükről. Vigyázzanak, hogy e vizsga dicsőséget áraszszon ez ősi városra. (Lelkes, hosszantartó eljenzés.) Dr. Vass Gyula ügyvéd a függetlenségi párt nevében üdvözölte igen szép szavakban Apponyi Albert grófot s'hálás köszönetét tolmácsolta a pártnak, hogy eljött megerősíteni a sziveket a küzdelemre. Apponyi gróf e beszédre is igen meleg hangon válaszolt. Apponyi gróf igen díszes és nagy kísérettel érkezett városunkba. Kíséretében voltak: Károlyi István gróf, Kovács Ernő, Thaly László országgyűlési képviselők, továbbá a választó kerület igen számos notabilitása, kik Szinérváralján csatlakoztak Apponyi gró hoz. A fogadás után az illusztris társaság kocsira szállt s végtelen kocsi sortól s ezrekre menő sokaságtól kisérve vonult be Stoll Béla vendég- szerető házához, ki magyaros szívességgel s nagy úri pazarsággal villásreggelire látta az előkelő vendégeket. A bevonulás impozáns látványt nyújtott. A Kossuth Lajos-utcza minden házának ablaka zsúfolva volt főleg hölgyközönséggel, kik kendő lobogtatással üdvözölték Apponyiékat. A bevonulás egész útvonalán különben ismét és ismét megújultak az óvácziók s Apponyi gróf alig győzte a lelkes üdvözlések viszonzását. Villás reggeli után Apponyi gróf, Gellert polgármester és dr. Földes kíséretében a plébánia templomba ment, hol misét hallgatott. Kísérőinek elragadtatással szólott azon benyomásról, melyet reá vidékünk szépsége s ez ősi város tett. Dr. Földes programmbeszéde. Az volt a megállapodás, hogy dr. Földes Béla és Apponyi Albert gróf a Pólyáid Kör nagytermében tartják meg beszédeiket. Azonban oly szép, enyhe verőfényes téli idő volt, hogy az utóbbi pillanatokban változtattak a pro- grammon s elhatározták, hogy a függetlenségi párt nagy gyűlését a Főtéren tartják meg. Es ez helyes is volt, mert ha a nagygyűlés a Polgári Körben zajlik le, alighanem életveszélyes tolongás támad. Szónoki tribünül legalkalmasabbnak látszott a Steinfeld Samu házának erkélye, ki lakását készséggel bocsátotta rendelkezésre, sőt gazdagon teritett asztallal fogadta vendégeit. A nagygyűlést, melynek mintegy két ezer hallgatója volt, Szerencsy Józef nyitotta meg, majd Bónis István felolvasta Kossuth Ferencznek a párthoz intézett következő levelét: Igen tisztelt választó Polgárok! Ismét felemeljük a nagybányai kerületben a dicső függetlenségi zászlót? atyáink zászlóját, a miénket s a jövendő Magyar- országét ! Sorakozzanak önök lelkes elszántsággal e zászló alá, melyet Földes Béla hírneves tudósnak kezeibe adtunk! Bármely kerület az országban büszke lehetne rá, ha képviselőjéül a magyar tudomány e kiválóságát megnyerhetné; és nem kétlem, hogy Nagybánya maga számára fogja lekötni ezt a jogot. Önök, tisztelt polgártársak, súlyos küzdelem közepette vannak hivatva felemelni szavukat, oly körülmények közt, hogy szavuk a küzdelem zajában is meglesz hallható; ennek tudata éljen az önök lelkében ! Az ország alkotmánya meg lett támadva, törvényeit lábbal tiporja egy oly kormány, melynek nincs gyökere sem a képviselő házban, sem a főrendiházban, sem a törvény könyvben, sem a magyarok szivében. Azon számtalan merénylettel szemben, melyet a kormány elkövet, a nemzet nem foglalhat el ingadozó, elmosott, párton- kivüli állást. Eljött annak ideje, hogy csak két tábor legyen az országban, az alkotmányvédő hazafiak tábora és az alkotmány támadóké; amazok a nemzettel, ezek a nemzet ellen vannak. Az alkotmány védelmének pedig legerősebb vára a függetlenségi eszme; ez hevíti a magyar ember lelkét; ez csalja ki a magyar lélekből az isteni szikrát, a törhetlen hazafiság szikráját. Mint a hogy 1848-ban a magyar függetlenség és szabadság, vallás és anyanyelv külömbseg nélkül egyenlő felszabadulást s egyenlő jogokat hozott a magyar haza polgárainak, úgy a függetlenségi elvek megvalósulása egyenlő áldást árasztana vallás és anyanyelv külömbség nélkül a magyar haza minden fiára most is! Ezen tudatban megyünk bele újra a harczba a nagybányai kerületben. Eljött már annak az ideje, hogy ez a kerület is az alkotmányvédő kerületek díszes sorába álljon s szűnjék meg szégyenkezve s görnyedezve tolni az osztrák-magyar érdekek kátyúba jutott szekerét. A hazafiság és az önérzet int a nagybányai választóknak; értsék meg intő szavát! Az ő helyük a nemzet védői táborában van, az ő méltó képviselőjük Földes Béla lesz, kire szükség van a hazáért küzdők közt; küldjék ^őt önök közibénk ! Éljen Földes Béla! Budapest 1906. január 4. Kossuth Ferencz, az országos függetlenségi és 48-as párt elnöke. Kossuth levele nagy hatást tett a választókra; a pártelnököt, ki betegsége miatt nem jöhetett el, perczekig éljenezték. Ezután küldötiség kérte fel dr. Földest programmbeszédének elmondására. Lelkes eljenzes hangzott fel, midőn Földes Béla dr. megjelent az erkelyen, hogy programm- beszédét megtartsa, mely bő kivonatban igy hangzik: Fogadják mindenekelőtt hálás köszönete- met azért a bizalomért, melylyel megtiszteltek. Talán nem is programmbeszédet kellene mondanom, hanem imát, mert ezt a boldogtalan országot démonok szállották meg, kik azt hiszik, hogy az erkölcsi törvényeket lábbal tiporhatják s büntetlenül támadhatják a nemzeti eszmét, mely nélkül államot elképzelni nem lehet. Vagy lehetnek-e, állhatnak-e fent államok nemzeti eszme, nemzeti tartalom nélkül ? Hiszen ha a legkisebb népek, államok sorsát vizsgáljuk, ezek sincsenek olyan lehetetlen helyzetben, mint épen mi, magyarok. Ezt az országot sokszor csalogatták idegen hatalmak, de a történelem számtalan példát mutatott arra, hogy a magyar nemzet e csábitgatásoknak mindig rendíthetetlenül ellenállt s mindig megtartotta dinasztikus hűségét. De a nemzeti eszméket ápolni kell, mert ebben van a trón s a nemzet erőssége. (Zajos helyeslés.) Sokszor hangoztatják, hogy a király tekintélyének ártana, ha a most folyó hatalmas nemzeti küzdelemben engedne nemzetének. Hát ez uraim, egy szörnyű téves felfogás. Ellenkezőleg! Ha a király teljesíti a nemzet jogos, törvényes óhajait, a nemzet elképzelhetetlenül megerősödve kerül ki a küzdelemből, a nemzet erőssége pedig a trón erőssége, mely iránt törhetlen hűséggel viseltetünk mindnyájan ! Ebben a küzdelemben senki sem lehet győző, senki sem lehet legyőzött. Olyannak kell lenni a békés megoldásnak, hogy a béke áldásait egyformán sugározza a trónra, nemzetre egyaránt! (Zajos helyeslés és éljenzés.)Hosszasabban foglalkozik ezután a kereskedelmi, ipari és gazdasági politikával s fejtegetéseiben oda konkludál, nem lehet megakadályozni azt, hogy a munkás nép dolgos két kezével e hazában ne biztosíthassa tisztes megélhetését, hogy az Alföld rónái ne a magyar nemzetnek teremjenek, hogy a magyar ifjúság meg ne védhesse hazáját. (Hosszantartó lelkes éljenzés.) A legmélyebb tisztelettel, hódolattal hajtom meg lobogómat a nemzeti küzdelem, az alkotmány védőinek vezérférfiai: Kossuth Ferencz, Apponyi Albert gróf és Anclrássy Gyula gróf előtt. (Viharos éljenzés,) Miért küzdenek ők s miért küzd velük együtt az egész nemzet? A nemzeti eszmék diadaláért! A nemzeti eszmék diadala a mi egyetlen óhajunk. Azt akarjuk, hogy ez a nemzet minden idegen befolyás nélkül maga intézze sorsát a népképviselet, a parlament utján. Azt akarjuk, hogy küzdelmünk árán elérhessük a tisztességes békét, melyre az országnak tagadhatatlanul nagy szüksége van s a tisztességes békeért, mely nem a nemzeti jognak feladásával jár, szívesen hozunk áldozatokat is. (Helyeslés.) A nemzeti küzdelemnek vannak előnyei és vannak kárai is. Egyik nagy eredménye máris az, hogy az ország felszabadult a szabadelvű- párt évtizedes haszonleső s nyomasztó uralma alól. Nagy eredménye, hogy a nemzeti eszmék áthatották a nemzetet s tömött sorokba sorakoztatták annak védelmére. Vannak a küzdelemnektagadhatatlanul kárai is. Anyagilag károkat szenvedünk, de a károk korántsem oly nagyok, minőknek állítják. És ha anyagilag károsodunk is, ne feledjük, hogy úgy egyeseknek, mint a nemzetnek minden jogért áldozatot kell hozni s ne feledjük, hogy az anyagi javak mit sem érnek erkölcsi javak nélkül. (Zajos helyeslés és éljenzés.) Sajnálatos, hogy a korona és a nemzet között az összhang megzavartatott, de ebben a függetlenségi párt nem bűnös, lelkiismerete tisztán áll! Szól ezután a bel- és külkereskedelemről s hangsúlyozza, hogy mireánk a belkereskedelem kérdése sokkal fontosabb, mint a külkereskedelemé. A közös vámterület kérdése első sorban is politikai kérdés. Magyarországnak joga van az önálló vámterülethez, joga van ahoz, hogy gazdaságilag önállólag berendezkedjék s ne legyen tributáriusa egy idegen államnak. Nem volt még soha olyan nyomorult ország, melynek önálló vámterülete ne lett volna! (Zajos helyeslés.) E jogunkat mi sem adjuk fel soha, hogy a gazdasági téren is ne idegen érdekek, hanem a mi érdekeink szerint intézzük sorsunkat. (Hosszantartó éljenzés.) Politikai küzdelmünkben előnyomultak a társadalmi kérdések is és itt felhívom tisztelt választóim figyelmét arra, hogy Apponyi Albert
