Nagybánya, 1906 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1906-01-11 / 2. szám

V IV. évfolyam. TA1TSAI3ALMI SS SZJÉPIHOSALMI HETILAP. Előfizetési árak: Egész évre 8 korona, félévre 4 korona, negyedévre 2 korona, egy szám ára 20 fillér. Megjelenik minden héten csütörtökön reggel 8—12 oldalon. Felelős szerkesztő: ÉGLY MIHÁLY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Erdélyi-ut 22. szám, hova a lap­közlemények, hirdetések s előfizetési pénzek küldendők. Hirdetések elvetetnek Morvay Gyula könyvnyomdájában is: Főtér 14. Mozgalmas napok. Az időközi országgyűlési képviselő- választás mozgalmas napokat idézett föl városunkban. A téli idő egyhangú unal- masságát nehány napra pezsgő, hullámzó élet váltotta föl s különösen a kettős ünnep volt eseményekben gazdag, midőn ünnepelt nevű vezérférfiak keresték fel ez ősi város falait, hogy a szó hatalmas fegyverével küzdjenek a nemzeti eszmék diadaláért. Apponyi Albert gróf érkezésének hire már napokkal előbb izgalomba hozta a közönséget. Az európai hirü szónokot s államférfiut mindenki látni és hallani akarta s vasárnap délelőtt, mikorra érke­zése jelezve volt, valóságos népvándorlás indult meg a pályaudvar felé. Apponyi Albert grófot a város közön­sége nagy ünnepélyességgel s hagyomá­nyos vendégszeretettel fogadta. Mint a város díszpolgárát óriási közönség s a városi tanács élén Gellert Endre polgár- mester üdvözölte magasan szarnyaló beszéddel, melyre hosszan tartó, riadó éljenzés hangzott fel. Apponyit láthatólag kellemesen lepte meg a lelkes fogadás, mely egyáltalán méltó volt úgy a város közönségéhez, mint illusztris, nagynevű vendégéhez. Örömmel jegyezzük fel, hogy a mind­végig ünnepélyes, lelkes hangulatot, a magyaros, szívélyes vendéglátás impozáns megnyilvánulásait nem zavarta meg a leg­csekélyebb inczidens sem s Apponyi Albert gróf rövid itt tartózkodása után bizonyára a legszebb emlékekkel és benyo­másokkal távozott körünkből. A mozgalmas napok eseményeiről a következőkben tudósítunk: Dr. Földes Béla megérkezése. Dr. Földes Béla egyetemi tanár, a választó- kerület függetlenségi és 48-as párt jelöltje szom­baton este érkezett meg városunkba Nagy Emil országgyűlési képviselő társaságában. Dr. Földes vizkereszt ünnepét Szinérváralján töltötte, hová Günther Antal, Ballagi Aladár és Kelemen Samu országgyűlési képviselők is elkísérték, de akik halaszthatatlan dolguk miatt Nagybányára már nem jöhettek el. Dr. Földes kíséretében volt még a függetlenségi párt számos elő­kelősége, kik Szinérváraljáig utaztak a kép­viselőjelölt elé. A pályaudvaron a függetlenségi párt zászló­erdővel s a Rákóczi-indulóval várta a vonat berobogását s midőn az első osztályú kocsi plate- formeján Földes megjelent, lelkes, hosszantartó óvácziókban részesítették. A függetlenségi párt nevében Szerencsy József üdvözölte lendületes szavakban, mire Földes dr. köszönetét tolmácsolva az óváczió- ért, kérte a választókat, hogy ne az ő szemé­lyéért, de a nemzeti eszmék diadaláért vezes­sék győzelemre a függetlenségi és 48-as párt zászlaját. Dr. Földest, ki egyike a leghíresebb nem- ! zetgazdasági s statisztikai Íróknak, hosszú kocsi- I sor kisérte Bónis István lakásáig, ki a képvi- ! selőjelőlíet vendégéül látta. Nagy Emil ország- I gyűlési képviselő Szőke helyettes plébánosnál I szállott meg. Szép látványt nyújtott, hogy a Kossuth- Lajos-utczának, melyen a bevonulás történt, majdnem minden háza ki volt világítva. A PolgárDKőr vizkereszti lakomája. A Polgári Kör hagyományos vizkereszti lakomájának az idén különös érdekességet köl­csönzött az a körülmény, hogy megjelentek azon mint vendégek dr. Földes Béla egyetemi tanár, képviselőjelölt és dr. Nagy Emil országgyűlési képviselő is. A lakomán mintegy kétszázan vettek részt s azon szebbnél-szebb köszöntők hangzottak el. Természetesen képviselőválasztás előtt állva, nem hiányzottak a politikai színezetű beszé­dek sem. A íelköszöntők sorát Tor day Imre, a Kör elnöke nyitotta meg, ki utalva a válságos időkre, melyek szörnyen megnehezültek felettünk, de a mely őt kétségbe nem ejti, mert ismeri e város polgárainak törhetlen hazafiságát, a Kör illusztris vendégeire: tír. Földes Béla egyetemi tanárra és dr. Nagy Emil országgyűlési képvi­selőre üríti poharát. Bónis István, a függetlenségi párt alelnöke szintén dr. Földest, mint a függetlenségi párt jelöltjét éltette nagy hatással. Stoll Béla tolmácsolta a testvéregylet üdvözletét, fejtegeti, hogy Széchényi kaszinójá­nak mi volt a czélja. Az, hogy ha kell, tudjon ellentállni. A testvéregyleteknek is az a czéljuk, hogy Nagybánya, mely Helgolandként kezd sze­repelni, megállja azt a helyet, mely számára kijelöltetett. Azt hiszem, mindnyájunk érzelmeit tolmácsolom, hogy azok az eszmék, melyek a 48-iki alkotásokban gyökereznek, megvalósul­janak. Kívánom, hogy e város polgársága erős és boldog legyen. Lelkes éljenzés hangzott fel, mely csak akkor némult el, midőn dr. Földes állott fel szólásra, ki a következő beszédet mondotta: Mélyen tisztelt uraim! Köszönöm a szives fogadtatást, a melyben részesítettek. Tény az, a mit e Körnek igen tisztelt elnöke mondott, hogy szomorú és nehéz időket élünk, de mi reméljük azt, hogy ezeknek nem sokára vége lesz. Hogy milyen eszközökkel érjük azt el, könnyű megállapítani. Tudjuk azt, hogy az évszázadokon át fejlődött alkotmány nyújt biz­tosítékot a nemzet fejlődésére és erősítésére. Igaz ugyan, hogy ez a fejlődés és erősödés akadályokba ütközik s ez igy van ma nálunk is; de ezen akadályokat a fejlődés és erősödés útjáról elhárítani nekünk kötelességünk. Eszembe jut egy fejedelemről, a kiről fel van jegyezve, hogy eljött hozzá egy nagy ember: Machiavelli és ez neki felajánlotta az eszközö­ket uralkodása erősítésére s a fejedelem azt visszautasította. Azt hiszem, mélyen tisztelt uraim, hogy mi mindannyian sokkal kedvezőbb helyzetben vagyunk; nekünk nem kell az eszközökben válogatnunk, mert a legjobb és legalkalmasabb eszköz, a hazaszeretet, mindnyájunknak a szivében él. Érvényesülni kell annak a törvénynek, a mely a köztudatba is átment, hogy a termé­szetben az alkalmasok győznek. Mi most ebben i a tekintetben kivételek vagyunk, mert nem azok kezében van a hatalom, a kik arra alkalmasak, a kik azzal élni tudnak s azt a közjó érdekében okosan használni képesek volnának, hanem azok kezében, a kik egyik bakklövést a másik után követik el. Olyan az egész kormányzás, mint egy komédia, s azok, a kiknek kezében van a hatalom, olyanok, mint a vásott gyermekek, mindent csinálnak, csak jót nem. Itt azoknak az elveknek kell érvényesülni, a melyek a nemzet előmenetelére és boldogu­lására vezetnek. A Kör tagjainak egészségére és boldogu­lására ürítem poharamat. (Nagy éljenzés.) Ezután dr. Nagy Emil szolnoki ország­gyűlési képviselő szólalt fel: Tisztelt barátaim! A legszebb eszmét, a polgári becsületesség és szorgalom eszméjét ünnepeljük. A kormány is mindig azt hirdette, hogy a polgárosodást óhajtja előmozdítani, de nem úgy, hogy becsül­jük meg a kis ember munkáját és verejtékét, hanem úgy, hogy legyen jussa mindenkinek báróvá lenni. Több évig volt alkalmam a külföldi váro­sok viszonyait tanulmányozni. Belgiumban lát­tam, hogy mik azok a városi tradicziók. Ott a városok megőrizték évszázados tradiczióikat, ott gazdaság és jólét is van mindenütt. Sajnos azonban ezt a mi városainkról el nem mond­hatjuk, mert nálunk hiányzik a politikai szabad­ság, a mely a városok jólétének és fejlődésének alapja és feltétele. S azok az emberek, a kikre a város képviseltetése bízva volt s a kiknek elsősorban lett volna kötelességük a város jólétét, felvirágoztatását előmozdítani, azt soha­sem tették. Egészen a legújabb időkig úgy volt, hogy az ember azért lesz képviselő, hogy dolgozni ne keljen; a képviselőséget pihenő stácziónak tekintették. A közügy csak egy palló volt, a melyen a nehéz megélhetésből a könnyűbe lehetett átmenni. A függetlenségi párt 35 éven át csende­sen dolgozott. Hasonlíthatom a párt 35 éves múltját a selyembogárhoz, a mely begúbózza magát és szövi a selymet, majd idők múltán kiröpül a lepke. Kiröpült most nem a lepke, hanem a független, szabad eszmék túrúl madara. Kiröpült, hogy hódítson, hogy összetartson bennünket a nagy nemzeti ügynek szolgálatában. A függetlenségi párt hajlandó átvenni a kor­mányzást, de nem azért, hogy vele megbénítsa a nemzet fejlődését és előhaladását, hanem hogy építse, erősítse s jogaiban megtartsa. De ne gondolkozzunk úgy, mint az a bizonyos czeglédi ember, a ki azt kérdezte: igaz-e, hogy Kossuth Ferencz kormányra jut? No, akkor ő is hazaáruló. Nem olyanok vagyunk mi, mint azok az urak, a kik, ha képviselők lettek s valami ügy miatt felkerültek Bécsbe, ott úgy elbódultak valamitől, hogy soha többé semmi­féle nemzeti ügyért lelkesedni nem tudtak, dolgozni annál kevésbbé akartak. Mi dolgozunk a népért, a hazáért és szabadságért. A függet­lenségi eszmék diadaláért ürítem poharamat. (Zajos éljenzés.) Ezután a közönség Gellert Endre polgár- mestert óhajtotta hallani, ki engedett a felhí­vásnak s szólásra állott fel. Gyönyörű, lelkes beszédet mondott, melyet többször szakított félbe az éljenzés, a taps s végül pedig leírha­tatlan lelkesedést keltett, midőn csatlakozását jelentve a függetlenségi párthoz, a független­ségi s nemzeti eszmék diadalára ürítette po­harát. Szőke Béla lendületes beszédben Gellert polgármestert, Aimer Lajos a függetlenségi pártot éltette; dr. Nagy Emil képviselő a tiszt­

Next

/
Thumbnails
Contents