Nagybánya, 1906 (4. évfolyam, 1-26. szám)
1906-06-21 / 25. szám
ITT", évfolyam. 1900. juniua lio £21. Í20-13JL szám. EIMlietíil árak: Egész évre 8 korona, félévre 4 korona, negyedévre 2 korona, egy szám ára 20 fillér. Megjelenik minden héten csütörtökön reggel 8 — 12 oldalon. Felelős szerkesztő: ÉGLY MIHÁLY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Erdélyi-ut 22. szám, hova a lap* közlemények, hirdetések s előfizetési pénzek küldendők. Hirdetések felvétetnek Morvav Gyula könyvnyomdájában Is: Főtér 14. Egy elfelejtett théma. Junius 20. Az élénk, változatos uniformis úgy tetszik a szemnek! Most, mikor városunk előkelő katonasággal van tele s a polgári társadalom dédelgető rokonszenvvel fordul feléje, egy régen táplált óhajtásnak leszünk szószólói, ha városunk számára katonaságot kérünk. A kívánság minden tekintetben jogos és alapos. Lehet, hogy stratégiai és militáris szempontokból városunk közön- bős jelentőségű, azonban e tekintetben számtalan sokkal kisebb várost tudnánk felsorolni, melynek katonasága van s ezt nem katonailag fontos és számottevő helyzetének, hanem lakossága és a vidék jól felfogott érdeke sikeres méltánylásának köszönheti. Mert kétségtelen, hogy több az előny, mint a vesződség, mely városunkat katonai helyőrséggé való alakításával érheti, a minek minden hosszabb érvelés mellett legfényesebb bizonyítéka az, hogy volt idő, midőn a város elöljárósága nyíltan és bizonyos büszkeséggel hivatkozott a kormánykörök ígéretére, mi által egy régen becézett óhajtás valóra válását vélte biztosítva. De hát az ígéret akkor is csak szép szó számba ment, de mi se vettük úgy látszik komolyan, mert különben beváltását energikusan sürgettük volna! Vessük fel tehát újból a kérdést: kell-e katonaság avagy nem? Ha nem kell, ugyan miért nem kellene? Kell! Mert nem hiszem, hogy a katonaság a város társadalmi életének nyugalmas zajlását jobban megbolygatná, mint a hogy az oly régóta meg van, sőt remélem, hogy annak minden rétegében bizonyos összhangot létesítene, mert a félszegségek és gyarlóságok a privilegizált katonai becsület palástja alá rejtőznének el. Minden keserűség és irónia nélkül említem e tényt, hisz társadalmi életünk jogos kritikája ezer ellenséget szerezne mindazoknak, a kik a mai des- perált állapotokkal megelégedve nincsenek. Nem ez a súly tehát, mely a mérleget a katonaság javára lenyomja. Más tekintetek azok, melyek a létesítés küzdelmének erélyes felvételét sürgetik s ha a kivivás eredményesnek kínálkozik, a mit más tényezők jobban hivatvák elbírálni, — akaszszuk le a szegről az ünnepi köntöst, mert a nagy kormánytól nem szégyen valamit kérni, még akkor se, ha katona-politikai vagy más egyéb okokból a kérelem teljesíthető nem volna. Sok oly anyagi áldozatot megbirt s meg fog bírni városunk, mely kevesebb közvetett hasznot hajt, mint a katonaság. Küzdje le tehát néha teljesen jogos anti- j pathiáját s tekintse tisztán a közérdeket, melynek ápolása legfontosabb feladatának tekinthető. Nem épen az a tömegbeni élelmi és anyagfogyasztás, meg az egyéni és luxus költekezés fogják a katonaságot a kereskedő és iparos világ vagyoni mérlegének lényeges tételévé emelni, hanem ép oly érdemes tényező lesz a szokásos gyakorlati összpontosítások alkalmakor felmerülő változatos szükségletek kielégítésével járó anyagi haszon is, a mi biztosan remélhető, mert ha vidékünk alkalmas arra, hogy vezérkari stúdiumok, terepfelvételek s más katonai megfigyelések tárgyául szolgáljon, a mit a mostani kirándulás kétségtelenné tesz, akkor gyakrabban lesz nálunk ezred és nagyobb testek összpontosítása, mert az elszállásolás lehetősége kaszárnya létében sokkal bizonyosabbá válik. Akkor, a midőn minden áron és eszközzel küzdünk városunk anyagi exis- tencziájának megszilárdításán, mi alatt inkább a nagy közönségnek, mint a városnak: az egyednek vagyoni gyarapodását értem, mert gazdag város koldus lakossággal, olyan mint az aranyos bu- gyeláris a benne rejtőző fillérrel, - érdemes megszívlelni, hogy a katonaság letelepülésével mily sok közvetlen és közvetett előny jár. Kulturális jelentőséget is tulajdoníthatunk a végvidéki városok katonaságának, de ennek bővebb kifejtése oly térre ragadhatna, mely messze túl esnék a kérdés általános felvetésénél. Részletek csak ronthatnák az egészséges érzületet s a szükségesség vagy hiábavalóság kérdésének eldöntése előtt felesleges kombi- nácziókra vezethetnek! Hát csak nekünk ne legyen katonánk? Mi lennénk azok az árvák, kik a katonai erények kultusza elől el vagyunk szigetelve? Csak a mi leendő dísztermünk sima parkettjén ne csengjen soka a mi katonaságunk ezüst sarkantyúja? Miért ne lehetne egyszer a város is hiú, ha egyéb tartalmas argumentummal nem tud a katonaság védelmére sietni? Ajtay Gábor dr. A városi nagyszálló pályatervei. A városi nagyszálló építésére beérkezett pályaterveket tudvalevőleg a „Magyar Mérnök és Épitész-egylet“ és a „Magyar Építőművészek Szövetségéinek két-két delegált tagja előzetes bírálat alá vette. A delegált bizottság részletes bírálatát az illetékes körök felkérésére egész terjedelmében közöljük, egyrészt, hogy minél szélesebb körben imertté tegyük a szakíérfiak véleményét, másrészt, hogy alkalmat adjunk a képviselőtestület minden tagjának a kérdés alapos tanulmányozására, mielőbb a nagyfontosságu ügyben véglegesen döntenének. Annak megemlítésével, hogy a pályatervek a városház tanácstermében közszemlére vannak kitéve, a delegált bizottság bírálatát itt közöljük: Jegyzőkönyv, mely felvétetett a Magyar Mérnök és Építész- Egyletben a Nagybánya sz. kir. rend. tanácsú város által építendő szálló, vigadó és színház pályaterveinek a Magyar Mérnök- és Építész- Egylet és a Magyar Építőművészek Szövetsége alólirt két-két tagja által megejtett elbírálása alkalmából. A bizottsághoz Nagybánya város polgár- mestere a következő 15 darab tervet küldte elbírálás céljából: 1. Jelige „Jövedelmező, szép, alkalmas és a viszonyoknak megfelelő legyen minden középület.“ 10 drb. rajzlap, tervleirás és költségszámítással. A tervek nem a programban megkívánt, de attól eltérően más léptékben készültek. 2. Jelige „Bányamanó“ 8 drb. rajzlap leírás és számítással. 3. Jelige „Tulipán“ 9 drb. rajzlap. 4. Jelige „Szintes“ 7 drb. rajzlap. 5. Jelige „Lux 300“ 11 drb. rajzlap. 6. Jelige „Homo“ 5 drb. rajzlap. 7. Jelige „3 rajz. tulipán“ 9 drb. rajzlap. 8. Jelige „Kereszthegy“ 9 drb. rajzlap. 9. Jelige „Vigadjunk“ 7 drb. rajzlap. 10. Jelige „Julius Caesar“ 9 drb. rajzlap. 11. Jelige „Alaprajz“ 6 drb. rajzlap. 12. Jelige „Szatmár“ 8 drb. rajzlap. 13. Jelige „Vörös pont“ 24 drb rajzlap. 14 Jelige „Müvésztelep“ 9 drb. rajzlap. 15 Jelige „Nemo“ 6 drb. rajzlap. A bíráló bizottság a tervek beható áttanulmányozása alkalmával arról győződött meg, hogy azok között nem egy számbavehető és tehetséges tervező munkája van, viszont a felsoroltak között 5 oly terv van, mely messze mögötte marad társainak és már első pillanatra annyira elárulja, hogy nem képezi alapos tanulmány tárgyát, vagy szembeszökő szervi hibákkal bir, hogy sein kivitel, sem díjazás szempontjából a többiekkel a versenyt föl nem vehetik, azért ezeket a bírálóbizottság hibáik részletesebb felsorolása nélkül félre tette, mint olyanokat, melyeket a díjazásnál tekintetbe vehetőnek egyáltalán nem tart. Ezek a tervek a következők: „Jövedelmező, szép stb.“ „Homo.“ „Julius Caesar.“ és „Nemo“ jeligéjüek. Négy további tervben, habár ezekben már elismerésre méltó törekvések is találhatók, még mindig oly fogyatékosságok fordulnak elő, melyek miatt azokat a bírálóbizottság díjazás tekintetében figyelembe vehetőnek szintén nem tart. Ez a négy terv főhibáinak felsorolásával a következő: Jelige: „Tulipán.“ Azért, hogy a színház és vigadó helyiségeit a telek hossztengelye közepére helyezhesse, a szálloda és mellékhelyiségeit annyira összeszoritotta, hogy azok nagy része szűk, célszerűtlen és sötét helyiségeket képez, az épületben két keskeny udvar képződik ki, ami a 4.00 m. szélességet sem éri el. A szállodai szobák nagy része túlságos messze esik a főlépcsőtől, úgy, hogy csak nagy körúton érhetők el; a terem és a nézőtér alakja túlságos hosszú és keskeny. Jelige „Lux 300.“ Beépített területe valamennyi terv között legnagyobb, úgy ezen, mint azon oknál fogva, hogy tuldiszes komplikált homlokzatokat és födeleket alkalmaz, felépítés esetén jelentékenyen túllépné az előirányzott költségeket. A telek határait hosszban 3.00 m.-el, szélességben több mint 10.00 méterrel
