Nagybánya, 1906 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1906-04-19 / 16. szám

4 NAGYBANYA 1906. április 19. Á debreczeni kamara uj ösztöndíjai. A debreczeni kereskedelmi és iparkamara uj ösztöndíjakra irt ki pályázatokat. E pályáza­tok legnagyobb részt tanulni vágyó iparosiíjak­nak van szánva. Részint külföldi utazás czéljaira, részint iskolai tovább-képzésre. A legújabb ösztöndíj pályázatokról, melyekhez kapcsolódik a munkások jutalmazására kiirt ösztöndij pályá­zatok felfrissítése is, a következő tudósítás számol be : Szakiskolai ösztöndíjak. Pályázatra ki van Írva nyolcz ösztöndij. Ezek közül 4 kereskedő, 4 iparos ifjúnak van szánva. Négy ösztöndij 180 koronás, négy pedig 120 koronás. Pályázathoz oly szegenysorsu ifjaknak van joguk, akik a debreczeni kamara kerületében bírnak illetőséggel és pedig első sorban kereskedőknek vagy iparosoknak gyer­mekei. A pályázónak az ország területén fennálló valamely kereskedelmi s ipari iskola, iparművé­szeti szakiskolai tanulónak vagy ilyen iskolába beiratkozni akaró tanulónak kell lenni. Az okmányokkal felszerelt pályázatok julius 15-ig nyújtandók be a kamarához. Külföldi tanulmányi pályadij. A pesti magyar kereskedelmi bank 1350 koronás ösztöndíjra alapítványt tett. Az ösztön­díjat a kereskedelmi m. kir. miniszter rendelke­zésére bocsátotta. A kamara tehát a miniszter megbízásából teszi közzé. Az ösztöndij külföldi tanulmány útra van szánva. Igényt tarthatnak reá, akik valamely hazai kereskedelmi iskolát jeles eredménynyel végezték el. Ez érettségi bizonylattal igazolandó. A folyamodványban meg kell ismertetni azon specziális ismeretet is, amely elsajátítása czéljából a pályázó külföldre megy. A pályázati kérvények 1906. julius 15-ig a debreczeni kamarához nyújtandók be. ipari munkások jutalmazása. A kamara azon ipari munkások között, akik huzamosabb időt töltöttek már el az ipari munkálkodás terén, 5 darab 100 koronás állami jutalmat diszlevéllel és öt 50 koronás kamarai jutalmat oszt ki. A pályázónak magyar állam­polgárnak kel! lenni. Igazolni kell a tényleges munkába való alkalmaztatást és a 15 évi egy­huzamban való szolgálást. A pályázati határidő 1906. julius 1-én jár le. A pályázati kérvények a kamara czimére küldendők. Tandíj mentesség a felső kereskedelmi iskolában. A debreczeni felső kereskedelmi iskolában a kamara rendelkezésén áll 2 tandíjmentes hely. Ezt pályázat utján Ítéli oda a kamara. Pályáz­hatnak oly szegenysorsu jól tanuló ifjak, kik a közép iskola vagy polgári fiúiskola 4-ik osztá­lyát jó eredménynyel végezve a debreczeni felső kereskedelmi iskolába az 1906/1907. tanévre felvétetni óhajtanak, vagy akik az iskola valamely osztályát jó eredményrfyel végezték. A pályázati határidő julius 15. A pályázati kérvények benyújtása. A felsorolt ösztöndíjakra pályázók kérvé­nyeiket a debreczeni kereskedelmi és iparka­mara elnökségéhez tartoznak benyújtani és pedig a megjelölt határidői pontosan betartva. Ha egyik-másik pályázat ügyében felvilágosításra van szükség, az érdeklődők forduljanak a keres­kedelmi és iparkamarához. HÍREK. Április 18. Személyi hírek. Harácsek László pénzügyi főtanácsos az ünnepeket itthon töltötte. — Dr. Lovrich Sándor kórházi igazgató-főorvos pár napot városunk­ban töltött. — Baráti Lajos iró, a „Bolond Istók“ szerkesztője az ünnepekre rokonai látogatására haza érkezett. — Bányáig István pénzügyminiszteri fogal­mazó hosszabb tartózkodásra haza érkezett. Mayer püspök lemondása. Szatmári tudósítónk írja, hogy Mayer Béla szat­mári róm. kath. püspök, aki betegsége miatt még nem is foglalta el állását, beadta lemo7idását. Lemondásában évi 24 ezer koronát kötött ki ellátási dijjul. Husvét. A húsvéti ünnepeknek a legszebb verőfényes idő kedvezett s ez a verőfényes, meleg idő az egész nagy héten át tartott. Az ájtatos közönség tömegesen kereste fel a tem­plomokat. A r. kath. plebánia-templomba az áhítaton kiviil nagy közönséget vonzottak a szép ének és zeneszámok is. A kisebb ünnep­napokon s nagypénteken choralis énekeket adtak elő, mig ünnep elsőnapján nagy zenésmise volt. Zsasskovszky B. dur miséjét adták elő, mely­ben a szóló részeket Mikes Anna és Halmai Aranka énekelték meglepő rutinnal. Váradi Jolán Kaiserstorfer Adoratio Salvat or is-kt, mig Szőke Béla Weiss Domine, ne iu furore tuo kezdetű énekét adták elő, nagyban emelve az áhítatot. Az ünnepek harmóniáját nem zavarta meg semmi s mint érdekes és nagyon is helyén­való újítást említjük föl, hogy a kereskedők ünnep harmadnapján délután is zárva tartották üzleteiket. Esküvő. Ajtai Nagy János, derék törekvő iparos husvét első napján esküdött örök hűséget Vigli Dezső és neje Kádas Róza kedves leányának: Rózának. Az esküvőn, melyre a fiatal párt díszes nászmenet kísérte, mint tanuk Thnrzó Ferencz nyug. levéltáros és dr. Ajrai Nagy Gábor ügyvéd szerepeltek. Esküvő után a menyasszonyi háznál fényes vacsora volt, melyre számosán voltak hivatalosak. Programrnbeszéd. Dr. Földes Béla egyetemi tanár f. hó 21-én érkezik váro­sunkba. Programmbeszédét í. hó 22-én, vasárnap délelőtt fogja megtartani az eddigi megállapodások szerint. Dr. Földes azután körutat tesz a választókerületben. Kombinácziók. Uj korszak., uj emberek czimen igen érdekesen foglalkozik Szat u áru ár- megye laptársunk a vármegye tiszti karában beállható változásokkal. Soraiból kiemeljük a következőket: A főispáni szék betöltésének kér­dése kiviil áll a vármegye hatáskörén, azért e tekintetben csak találgatásokra vagyunk utalva. Bizonyos, hogy bárki lesz is a vármegye főis­pánja, örömmel fogja őt üdvözölni magas állá­sában Szatmár vármegye közönsége, mert a kormány maga garanczia az iránt, hogy méltó egyent fog küldeni vármegyénkbe képviseletére. Szó van arról, hogy Ilosvay Aladár lesz a fő­ispán, de ezzel a különben egészen rokonszen­ves kombináczióval szemben sokan azt vitatják, hogy a szenvedett sérelmekért a vármegye kö­zönsége kell, hogy elégtételt szolgáltasson Ilos- va vak, amit csak úgy tehet meg, ha őt egy- akarattal az alispánt székbe ülteti. A Teleki grófok valamelyikének íőispánsága szintén szim­patikus volna a vármegyében. Kende Zsigmond még az, a kiről hírlik, hogy esetleg főispán lesz; az ő nevének kombináczióba hozatala szintén megnyugvással és örömmel töltené el a vármegyét. Ha Ilosvay Aladár íőispánsága valóra válnék, az aüspáni székre a vármegye közönségének nagy többsége Jékey Sándor fehérgyarmati főszolgabírót tartaná legkompe- tensebbnek; főjegyző a legtöbb valószínűség szerint Péehy István erdőii főszolgabíró lesz. Nagy Sándor aljegyző és Ilosvay Endre má­tészalkai főszolgabíró már kérték nyugdíjazá­sukat, - remélhetőleg Göuyei István nagy- károlyi, Böszörményi Endre csengeri főszolga­bírók, Rába László és Bornemissza Géza árvaszéki ülnökök rövid idő alatt követik pél­dájukat. Ezeken kívül üres még a szinérvár- aljai főszolgabiróság s igy azoknak, a kik a nemzeti ellenállás küzdelmében részt vettek, bőséges tér íog nyílni a megérdemelt előme­netelre. A központi tisztikar tagjai, Manyii Béla, Kerekes Zsigmond, Madaras»y István és Kende Péter, egy-két fokozattal előre látha­tólag már a májusi közgyűlésen előléphetnek; de a íőszolgabirói állások közül is legalább egy az aljegyzők valamelyikével lesz betöltve. A szinérváraljai főszolgabiróságra Péehy László szolgabiró, az erdődire Eötvös Róbert tb. fő­szolgabíró vagy Bay Miklós szolgabiró pályáz­hatnak a siker kilátásával. A többi megürülendő főszolgabiróságok és esetleg megürülő állásokra meg a kombinácziók nem indultak meg. Tulipán-est. Husvét másodnapján a nagy­bányai dalegyesület a Polgári Kör termeiben tulipán-estélyt rendezett, mely minden tekintet­ben igen fényesen sikerült. A közönség, ha zsúfolásig nem is töltötte meg a termeket, mint a dalegyesület által rendezett mulatságok al­kalmával szokta-, de azért szép számban vett részt az estélyen. A programúi mindvégig vál­tozatos és igen érdekes volt. Igen tetszettek a régi nóták, melyeket a dalegyesület adott elő kiváló preczizitással. Azután következett az estély kluja. Bánts Istvánná szavalta Incze Lajosnak Tulipán ez. verset mély érzéssel, szép hanghordozással s minden tekintetben mű­vésziesen. Úgy a költő, mint bájos interpretá- tora sok tapsot arattak. A szép költeményt lapunk mai tárczarovaíában közöljük. A dai- egyesü’et a műsornak még két számát töltötte ki. Népdal-egyveleget s debreczeni nótákat adtak elő zajos tetszés mellett. Simon Aurél szintén, szavalattal működött közre. Szavaló művészete sokkal ösmertebb, hogy azt méltat­nunk kellene. A műsor lezajlása után táncz volt, mely a legkitűnőbb hangulatban a kora reggeli órákig tartott. Tisztelgés Vida Aladárnál. A budapesti „Nagy­bányai Ifjak Köre“ a napokban tisztelgett Vida. Aladárnál, a nagybányai főgimnázium volt igazgatójánál, hogy tiszteletének, ragaszkodá­sának újabb jelét adja. A küldöttségben Zoltán László elnöklete alatt Barna Sándor és Gerber Béla vettek részt. A Kör nevében Zoltán László beszélt s ékes, meleg szavakban vázolta azt a rokonszenves ragaszkodást, melyet a nagybányai ifjak volt igazgatójuk iránt még most is éreznek. Vida szeretettel köszönte meg az ifjúság figyelmét s mint annak idején, úgy most is törhetlen, lángoló hazafiságra buz­dította az ifjúságot. Vármegyei közgyűlés. Ilosvay Aladár, az állásába visszahelyezett vármegyei főjegyző, h. alispán holnapra, április 19-ere rendkívüli vármegyei közgyűlést hívott össze. A közgyű­lés tárgysorozata: 1. O Császári és Apostoli Királyi Felsége az 1906 - 1911-iki országgyűlést folyó évi május 19-ére egybehívó legkegyel­mesebb királyi leirata. 2. Felfüggesztett vár­megyei főjegyzői: állásába visszahelyező bel­ügyminiszteri leirat és ezzel kapcsolatos esetleges intézkedések. 3. Honvédelmi miniszteri leirat a lóavató-bizottságok megalakítása tárgyában. Bányász-estély. Holnap, pénteken, április 20-án bányász-estély lesz a Kaszinó összes termeiben. Az estélyen részt vesznek a selmecz- bányai bányászati és erdészeti főiskola III. éves bányászhallgatói is, kik Mármarossziget, Kapnik- bánya és Felsőbányán keresztül folytatott ta­nulmányújuk befejezéséül április 20-án városunk vendégei lesznek. Nagy idők tanúja. Diósadi Deák Károly nyug. m. kir. bányaszámtiszt, a nagybányai ev. ref. egyház presbytere, az 1848/49-iki szabadság- harcz honvédhadnagya f. évi április hó 16-án, életének netvenhatodik évében csendesen el­hunyt. A boldogult vitéz katonája volt szabadság- harezunknak s társadalmi életünkben pedig szelíd megnyerő modorával, szolgálatkész­AZ EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES IZÜ TERMÉSZETES HASHAJTÓSZER.

Next

/
Thumbnails
Contents