Nagybánya, 1905 (3. évfolyam, 1-26. szám)
1905-04-13 / 15. szám
Eltftiettal árak: Egész évre 8 J*«rrTJpa-,-félévre 4 korona, negyedévre 2 korona, egy-azám á?k- 20 fillér. Megjelenik minden héten csütörtökön reggel 8—12 oldalon. Felelős szerkesztő: ÉGLY MIHÁLY. Szerkesztőiét és kladébivatal: Erdélyi-ut 22. szám, hova a lap- közlemények, hirdetések s előfizetési pénzek küldendők. Hirdetések felvétetnek Morvay Gyula kSnyvoysmdá|ákaa Is: Főtér 14. Az állami iskolák. Április 11. Az állami iskolák -elhelyezésének tanulmányozására a városi iskolaszékzífeaöd Adolf elnöklete alatt egy szükebbkörü bizottságot küldött ki. A bizottság eljárván küldetésében, jelentését most terjesztette be az iskolaszékhez. A jelentés igy hangzik: Tekintetes Iskolaszék! A nagybányai állami iskolák telkeire nézve, mint kiküldött bizottság a következőket jelentjük: 1. A kereszthegyi iskola czéljaira teljesen alkalmas terület a felső hidfő mellett a Zazar balpartján fekvő üres tér és 3 kis házból álló épülettömb. 2. A veresvizen szintén teljesen megfelelő a kincstári telek a Harácsek-féle szőlőskert aljában és szomszédságában. 3. A központi iskolára nézve eddig szóba kerültek az alább felsorolandó helyek: a) A Széna-téren a Sesták Sándor-féle telek, a mellette levő kis házzal, áll 4 parczellából. 1699. hr. szám ......................148 öl 17 00. hr. szám........................55 öl 17 01. hr. szám.................... 986 öl 17 02. hr. szám.................... 229 öl Öss zesen 1418 öl, a kisházzal együtt egy hold, ára 20000 frt és a kis ház 1500 frt = 21500 frt. b) A Kaszinó, Haránt-ház, óvoda és 4 más kis ház a Szt. Miklós-utczában. A kaszinó 484 öl, a Haránt-ház 117 öl, az óvoda-telek 500 öl, a 4 kis ház 400 öl « 1501 öl terület, ára 36500 Irt. c) A Pap Zsigmond-féle telek körülbelül 5 hold 25000 frt értékben, 2 hold iskolának értékesíthető, 3 hold eladandó. Ezen terv okvetlenül megkívánja a Kistérnek a telekkel való összekötését egy uj utcza létesítése által. d) A Szendy-féle telekből Moldován László ur annyi területet ajánl fel, a mennyi iskolának szükséges, ölenként 2 forintjával. e) Felmerült az a terv is, hogy a fő- gymnazium jelenlegi épületét az állam használja fel elemi iskolának s építsen uj gymnaziumot a Szendy-féle igen szép telken. f) A Vár-utczán Léding, Lipniczky, Wem* stein-féle házastelek és kántoriak együtt 927 Ölet teszen s 40000 írtért megvásárolható. g) A Zsellér-utczában: I. Mázgony telek . . . . 179 öl II. Dregyán telek . . . . 193 öl III. Leitner Elek telek . . 147 öl IV. Zelinszky telek . . . 143 öl V. Kincstári előadói lak . 566 öl Uj-tér ............................. . 363 öl Összesen 1591 öl. Ezen terület kiadja az Uj-térrel együtt az egy holdat. Az Uj-tér játszó térnek használható volna, mint például & Deák-tér a gymnazium mellett Ára: I .......................... . 5000 frt II.......................... . 4000 frt III.......................... . 4500 frt IV.......................... . 3000 frt V.......................... . 6730 frt összesen 23230 frt, mely árból mintegy 2000 írt még leüthető s ha a kincstár egyszerűen átadná a vallásügyi tárczá- nak iskola czéljaira az épületet, akkor 16000 írtért megvehető az egész terület. Ezen terv megkívánja a Kuhajda- és Stoll- féle házak kisajátítását és egy uj uícza létesítését 11 ezer frt költséggel. Nagybánya, 1905. márcz. 31. Révész János, Szabó Adolf, mint megbízott jegyző. elnök* E részletes előterjesztésből meggyőződhetik mindenki, hogy a központi állami iskola felépítési helyéül legalkalmasabb területül az Erzsébet-utcza, Zsellér-utcza és Pénzverő-utcza által határolt 1591 D-öl terület kínálkozik, nemcsak az okból, mert úgyszólván a város központján van s minden oldalról könnyen megközelíthető, hanem mert csöndes, nyugalmas hely, 1 kereszthegyi légáramlással, tehát egészséges, üde levegővel. S barátságos egyezkedés, esetleg kisajátítás utján is nem nagy áldozattal megszerezhető. S ismételten hangoztatjuk, hogy azzal, ha az állami iskolát a Zsellér-utczában építjük fel, egyúttal hatalmasan szolgáljuk a város rendezési s szépitési ügyét is. A városnak ez a része valóban úgy néz ki, mint a középkornak egy itt felejtett darabja. A város fejlődött, szépült minden ponton, csak e városnegyed őrizte meg a régmúlt időknek szegényes képét. Legfőbb ideje, hogy e városnegyedet is kiemeljük szerfölött elhagyatott helyzetéből, eldugottságából s egy ily hatalmas építkezéssel lehetővé tegyük fejlődését, szépülését. Ha azonban a zsellér-utczai telken az állami központi iskola bármi okból még sem volna elhelyezhető, akkor nincs A „Nagybánya“ tárczája. JSrgné Draskóczy Ilma költeményeiből. da!. Selyem fátyollal borítom le lantom S úgy pengetem ki rajta ezt a dalt! Egy rózsaszállal, sóhajszerü hangon, E nagy világon, hogy csupán te halld. Vagy te se halld, hanem álmodva, sejtve, Csak öntudatlan vegye be szived: Mint a mikor csukott virágkehelybe A harmat könnye lopva bepereg. S úgy reszkessen a sziveden keresztül Egy pillanatra a nevem csupán: Mint ahogyan a tó vize megrezdül A hattyú könnyű szárnyai után . . . Jtéoben. így, igy. Hadd hajtsam öledbe fejem. Simitsd ki homlokomról hajamat. És melengesd át forró sziveden Az én didergő, reszkető kezem, S zárd le egy hosszú csókkal ajkamat. Az én poétás, szálló lelkem is Kötözd meg szerelmeddel én uram, Hogy üt pihenjek elfeledve mindent, A multat, ami úgy meggyötört minket, Csak arról tudva eztán: a mi van. Boston. Le a valczerrel! — Vezérczikk. A válság még egyre tart. Ki az oka ? Talán a nemzet ? Nem ! Oka az ósdi hagyományaiban megcsontosodott kormánypárt. És különösen oka a bukott kormányelnök, a ki még most is görcsösen ragaszkodik bársonyszékéhez és a val- czerhez. Emlékezzünk! November 18-án törölték el házszabállyal a boston szabadságot a bepezsgőzött szabadelvűek. Jött reá a darabont valczer tánczosnők szerződtetése a parlamentbe. Azután jött a jóizlésü ellenzék és a nehézkes tánczu darabontokat lürge boston lépésekkel űzte ki a házból. Január 26-án Ítélt a nemzet, a mely egyetlen fordulását, egyetlen csoszógását sem hagyta helybe a valczernek. A valczer a zenéhez kötött rabszolgaság. A boston a lélek harmóniája a testi mozgással, a mi a zene ütemeiben olvad össze. A valczer a megrögzött maradiság. A boston a jövő boldogulás első tánczlépése. A valczerben benne van egy idegen hatalom nyomasztó, államiságunkat, nyelvünket és nemzeti sajátságainkat elnyomó ereje. A boston a nemzeti különválás, a gazdasági és közjogi önállóság. A boston az ideál. Mért hát a makacs ragaszkodás? íme kimondjuk. Nem félünk a hatalom sulytoló kezétől, nem a börtön dohos levegőjétől. Igenis, azért ragaszkodik gróf Tisza és vele az egész osztrák kamarilla még most is a valczerhez, mert a bostoni nem tudják tánczolni. Dixi. Bartha Miklós. A boston históriája és ethimoiogíája. — Eredeti tanulmány. — Kétségtelen, hogy már az őskorban is volt boston. Az ásatások alkalmával előkerült ősemberi csontvázak a lábszárcsont és csigolyák olyan deíormálását mutatják, a mik csak a bostonnak az izomot és csontszerkezet dekli- náczióját előidéző hatásai következtében állhatták elő. A múmiáknál ez már sokkal eklatánsabban domborodik ki, azzal a külömbséggel, hogy ők
