Nagybánya, 1905 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1905-04-06 / 14. szám

III. évfolyam. 1905. £tlpi'ilís lió 6. 14-ils. szám. TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Előfizetési árak: Egész évre 8 korona, félévre 4 korona, negyedévre 2 korona, egy szám ára 20 fillér. Megjelenik minden héten csütörtökön reggel 8—12 oldalon. Felelős szerkesztő: ÉGLY MIHÁLY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Erdélyi-ut 22. szám, hova a lap­közlemények, hirdetések s előfizetési pénzek küldendők. Hirdetések felvétetnek Morvay Gyula könyvnyomdájában is: Főtér 14. Váratlan fordulatok. Április 5. TervbeTettkorszakos alkotásainknak, úgy látszik, korszakos eltemetés a vége. A nyaralóknak három évtized óta vajúdó ügyét a közmunka bizottság csak a napokban helyezte örök nyugalomra első osztályú temetési gyászpompával; a villamvilágitás kérdése fölött pedig ugyancsak a közmunka bizottság leg­utóbb tartott ülésében konditotta meg a lélekharangot. A nyaralók eltemetését, melyeknek felépítése az első lépést képezte volna városunk nyaraló teleppé való fejleszté­sére, sírva nézi a kereskedő s iparos világ, melynek súlyos, válságos helyzeté­ben az idegen forgalom fokozása s bizto­sítása úgyszólván életkérdését képezi; a villamvilágitás korai sirbaszállását pedig igaz részvéttel a nagy közönség gyászolja, mely a petróleum világítás mizériáival a megcsömörlésig jóllakott. Mi tagadás benne, igaza van azon városi képviselőnek, mely Nagybányát a iterveztetések városának nevezte, hiszen a Kaméleon nem változtatja oly gyorsan a színét, az áprilisi szeszélyes időjárás derűjét és borúját, mint a mily gyorsan változtatjuk mi elvi és nem elvi állás­pontunkat. Nekünk egy idea csak addig tet­szetős, mig a tervezgetések stádiumában van, ha azonban a kivitelére kerül a sor, magunk ütjük agyon. A város képviselőtestülete egyhan­gúlag hozott jogerős határozattal már a nyolczvanas évek elején elhatározta, hogy az idegen forgalom emelése czéljából nyaralókat épit. Ezen majdnem két év­tized patinájával bevont közgyűlési hatá­rozatot a képviselőtestület a múlt évben megújította egy újabb egyhangúlag hozott határozattal, melyben igen ékesen el vala mondva, hogy a nyaralók felépítését a közgyűlés szükségesnek tartja s azoknak felépítését a ligetben el is rendeli. A közgyűlési határozat felsőbb jóvá­hagyás alá kerülvén, a belügyminiszter midőn elvileg hozzájárult a közgyűlési határozathoz, pótlásképen elrendelte, hogy a nyaralók tulajdonjogi kérdése a város és a városi takarékpénztár között tisztáz- tassék s hogy a bemutatott nyaraló-ter­vezeteken némi korrekezió eszközöltessék. A közmunka bizottság a kormányhatósági rendeletnek úgy tett eleget, hogy ismét általános tárgyalás alá vevén a kérdést, kimondotta javaslatképen, hogy a ligetben a nyaralók felépítését nem tartja megen­gedhetőnek, pedig a ligetben való építést 6-8 helyi szemle megejtése után épen a közmunka bizottság ajánlotta a közgyűlés­nek. S a közmunka bizottság most újabb bizottság kiküldését kéri, melynek feladata leend a nyaralók építési helyének tanul­mányozása. Miután pedig nyilvánvaló dolog, hogy nyaralókat közeli vendéglő helyiség nélkül még elképzelni sem lehet s miután az is bizonyos, hogy a városnak vendéglő- építésre pénze nincs, az is bizonyos tehát, hogy a közmunka bizottság újabb állás- foglalása egyértelmű a nyaralók kérdésé­nek végleges eltemetésével. Épen ilyen érthetetlen *s mivel sem indokolható válságos helyzetbe jutott a villamvilágitás ügye is. A vállalkozó bemutatott egy szerző­dési tervezetet a városnak, melynek alapján hajlandó lenne a várost villamvilágitással ellátni. Hosszas s a legkisebb részletekre kiterjedő előzetes tárgyalások után vállal­kozó ajánlatát a közmunka bizottság el­fogadásra ajánlja a közgyűlésnek s e javaslat alapján a közgyűlés a szerződési tervezetet pontonkint tárgyalva el is fogadja s azt jóváhagyási záradékkal el­látva, felsőbb jóváhagyás végett felter­jeszteni rendeli, .romárban úszott a kép­viselőtestület a korszakos döntésre s vállalkozó pedig meghatott hangon mon­dott köszönetét a kitüntető bizalomért... A kereskedelmi miniszter szakközegei felülbírálván a vároz által már elfogadott szerződést, azon a város javára s vállal­kozó terhére igen lényeges és értékes változtatásokat rendelnek el. Vállalkozó szülővárosa iránt érzett szeretetből elmenve az áldozatkészség legvégső határáig, a kereskedelmi miniszter által kívánt változtatásokat saját maga érzékeny megkárosításával is elfogadja s az igy módosított szerződéshez a keres­kedelmi miniszter most már mint kifo­gástalanhoz s a város- érdekében levőhöz hozzájárulását már eleve is megadja. A formalitás azonban megkívánja, hogy a város érdekében a kormányhatóság leirata értelmében módosított szerződést a város képviselőtestülete újra tárgyalja, ezen tárgyalást pedig a bizottsági elő­készítésnek kell megelőznie. így került tehát a villamvilágitás A „Nagybánya“ tarczája. Vasúti utazás Amerikában.- Irta: Altnéder Ferencz. — Az amerikai élet drágaságáról mesés hírek keringenek. Mondják, nagyon drága ott minden, drága az étkezés, lakás, ruha, utazás stb. Ha hosszabb ideig tartózkodunk ott, azt találjuk, hogy arról az óriási drágaságról szóló hírek nagy részben túlzottak s a fizetett árakba utazóink valamit nem számítanak be s ez a tapasztalatnak ára; már pedig Amerikában, a szabadságnak és szabad csalásnak hazájában épp ezt kell legjobban megfizetni. Elsősorban áll ez az étkezésre és lakásra nézve s talán legkisebb mértékben az utazásra vonatkozólag. Én mégis az utóbbiról fogok szólni, mert az étkezés és lakásra nézve mindenkinek külön- külön kell megfizetni a tandijat, inig az utazás­ról elmondottak remélhetőleg hasznára válhat­nak leendő amerikai utazóinknak. Amerikai utazóink közül azok, kiknek van elég utravalójuk, legokosabban teszik, ha jegyü­ket Cook-éknál, vagy más megbízható utazási vállalatnál veszik s ennek a vállalatnak taná­csait követik. I Ezek a vállalatok jól megfizettetik ugyan utazóinkkal a jegy árát, de legalább nem csapják I be őket s embereink meg lesznek kiméivé a becsapástól való félelem pokoli gyötrelmeitől. Idehaza a vasúti jegyeket a vasúti állomá­sokon árulják s mindig ugyanazon az áron; Amerikában ezeket boltokban árulják s nem j mindig ugyanazon az áron. A jegy áraknak tanulmányozása még nálunk is kifizetődik, mert rájöhetünk, hogy a vasúti szabályoknak pontos betartása mellett sokszor olcsóbb az utazás gyorsvonaton, mint személy- I vonaton; igy van ez p. o. Selmecztől Körmöczig I vagy vissza. Mennyivel inkább kifizetődik Amerikában a jegy árának tanulmányozása s a viszonyoknak alapos ismerete. Odaát a vonatok mind társaságok kezében vannak, egyik városból a másikba két vagy több társaság vonalán is lehet utazni s ennek következtében a rendes jegy árakban is nagyon sokszor tálálunk kisebb-nagyob külömbséget. Amerikai vasutakon legtöbbnyire csak egy osztály van, az I. osztály, II. osztályú jegy gyei j való utazás inkább csak egyes kedvezmények j megvonását jelenti. Az I. osztályú jegygyei hosszabb utaknál az utazást megszakíthatjuk, mig II. osztályúval ezt meg nem tehetjük; I. osztályú jegygyei rá­fizetés mellett használhatjuk a Tullman kocsikat, mig II. osztályú jegygyei ezt még ráfizetés mel­lett sem tehetjük; I. osztátyu utasok használhatják a könyöklő székes kocsikat, mig több társaság vonalain II. osztályú jegygyei nem lehet ezeket a kocsikat használni. III. osztály egyáltalában nem létezik s kisebb távolságokra, vagy pedig egyes társa­ságok vonalaira csakis I. osztályú jegyeket adnak. A II. osztályú kocsik ülései épp olyan bársonyo­sak, mint az I. osztályú kocsik ülései. Az I. és II; osztályú jegyek árai között legtöbbnyire alig van különbség, igy p. o. Den­ver Colv.-ból New-Yorkba a legolcsóbb I. oszt. jegy rendes ára 46 dollár (230 K), mig a II. osztályú jegy ára 43.50 dollár (217.50). II. oszt. j jegy gyei való utazással tehát legtöbb esetben ■ alig takaríthatunk meg valamit. Nagy megtakarításokat csakis alkalmi je- ! gyeknek vételével és jegycsereberével eszközöl' hetünk. így p. o. New-York és St.-Louis között a rendes jegy ára csupán az odautazásra 24 dollár (120 K); a kiállítás alkalmával pedig az oda- és vissza utazásra jogosító jegy árát 13 dollárra (90 K) szállították le, vagyis még alacsonyabbra, mint rendes körülmények közt az egy útra szóló jegy árát. Egy időben Denver Colv.-ból San Fran- ciscoig 25 dollárral (125 K) el lehetett jutni, I holott nekem, ki nem ebben az időben utaztam, 55 dollárba (275 K) került egy ilyen útnak meg­tétele. Az említett kedvezményeket sok vissza­élésre használják föl. így p. o. ki St.-Louisban akart maradni, vagy St.-Louison csak keresztül utazott, az St.-Louisba és vissza váltott jegyet s jegyének visszautazásra jogosító részét St.- Louisban eladta. A jegyek csereberélésének köz­vetítésére nagy irodák vannak s nemcsak St.-

Next

/
Thumbnails
Contents