Nagybánya, 1904 (2. évfolyam, 27-52. szám)
1904-12-01 / 48. szám
1904. deezember 1. 3 Üdvözítő koronájának, keresztfájának egy darabja, egy kis rész a biborköpenyéből, mely fölött a római katonák sorsot vetettek, egy szög a keresztfából, egy darab izzadtságtörlő kendőjéből, a kötélből, melylyel megostoroztatása alkalmával az oszlophoz kötözték s ezeken kívül még számos egyházi szer, mint középkori misemondóruhák, kelyhek és amphorák, melyek mint a szövőművészet és az ötvös munka remekei méltán vonják magukra az érdeklődő figyelmét. Mellőzve a templomok néhányát, úgymint az igazságügyi palota udvarán álló Saint Chapellet, a franczia gót ízlés gyöngyét, a Saint-Germain l’Auxerrois templomot, a melyhez sok borzalmas történeti emlék fűződik, a többi közt itt húzták meg a vészharangot a szomorú emlékű szent Bertalan éjszakán a hugenották lemészárlására jelt adva, itt vérzett el Coligny admirális, a hugenották vezére, továbbá a Saint-Germain des Prést, Páris legrégibb, a VI. században épült templomát, a római szent Péter bazilika mintájára épült L’église de la Sorbonnet, az egyetemi templomot, valamint a XVI. Lajos és Mária Antoinette gyászos végének emlékére XVIII. Lajos által emelt Chapelle expiatoiret, tekintsük még meg Párisnak, a Notre-Dame után legszebb és nagyságával is nemkülönben imponáló templomát, a Pantheont, melyet a franczia nemzet nagyjainak emelt a hálás haza; ezen rendeltetését jelzi a homlokzaton levő felirat is: „Aux grands hommes la patrie reconnaissante“. Hatalmas korinthusi oszlopzat felett emelkedik magas homlokzata, mezején gyönyörű domborzattal, a történelem és a szabadság géniuszai, kiknek Francziaország a pálmakoszorut nyújtja. A templomot oszlopokon nyugvó és a római szent Péter székesegyházhoz hasonló kupola tetőzi be, hóimét páratlan kilátás nyílik az alatta elterülő város épülettengerére. A porticus kapuzatának egyik oldalán Attilát kérlelő szent Genovéva, a másikon Chlodvig megkereszteltetését ábrázoló szobrok állanak; három magas bronzkapu a templom belsejébe vezet, melynek falait a franczia történelemből és szent Genovéva, Páris védőszentjének életéből merített festmények borítják. A templom alatt sírbolt van Voltaire, Rousseau, Mirabeau és Murat üres koporsóival, földi maradványaikat a gyorsan változó kor szelleme már régen eltávolította. Itt nyugosznak Sonuflot, a Pantheon tervezője és építője, Hugó Victor, Lannes marsall, Sadi Carnot és számos, az ujabbkori politika és diplomátia neves korifeusa. My. Színház. Szálkái/ Lajos jó erőkből álló társulata mulattatta Nagybánya város közönségét e héten is a következő műsorral: Szerdán, november 21-én színre került a Tavasz. Operette 3 felvonásban. James és Duvall után iiták: Lindau C. és Wilhelm J. Fordította : Mérei. Zenéjét szerzé: Strauss József. Szép czim alatt a jólétben úszó házasfelek kicsapongásait mutatja be. Dr. Csapó ügyvéd Gázon Béla irodájában vagyunk, a i hová seregszámra özönlenek a legboldogabb házasságból kiiparkodó válófelek. Mert hát tavasz van, ilyenkor fű, fa, virág, — tehát az ember is megindul. A válófelek közt van egy báró Szalókyné is Pintér Margit, a kibe dr. Csapó a fiatal ügyvéd, a ki szintén feleséges ember, fülig szerelmes lesz. Jön az apósa és i anyósa az ügyvédnek. A fiatal asszony panaszkodik az édes anyjának, hogy a férje kivált tavaszszal nagyon elhanyagolja. No, majd észre térítem én, fenekedik a kardos anyós, K. Sipos Gizella, úgy mint apádat, a ki fiatal korában szintén nagy szoknyahős volt. Az após, a vén rué, Baróthy Jenő, teljesen összetörve testileg áll előttünk. Süket, vak, köszvényes. Hanem a mint megpillantja az ügyvéd eleven szolgálóját, a ki frissen sült falusi liba, a vén köszvényes is kinyílik tavaszszal. Magához vonja, édesgeti, pénzt ad neki, csak egy kicsit czirógassa meg. A mikor pedig a felesége fürdőre megy tettetésből a leányával, csakhogy a vejét tetten érhesse: az öregnek áll a világ, egész gigerli lesz, kicsalja egy ünnepnapon a zöldbe a szobaleányt mulatni, napernyőt vesz neki stb. Ide jön az ügyvéd is a bárőnéval s itt csípi meg mindkettőjüket az anyós. De a vén rué marad felül, mert az asszonyt elválással fenyegeti, mert ő, az anyós is kinyílt tavasszal, t. i. a báróné elvált férjével volt fürdőzni; az ügyvéd NAGYBÁNYA az apósát követve, szintén elválást igér a nejének és hogy ez be ne következzék, megbo- csájtanak egymásnak és szent lesz a béke. íme, ez a tavasz színtelen, elkopott silány meséje. Mely minden silánysága mellett is tetszett a közönségnek, mert a benne előforduló mókákat teljes erővel igyekeztek az előadók kihasználni. Gázon Béla, a tilosban járó ügyvéd, Barátiig, a vén rué, Kováits Lajos, báró Szalóky, a szintén megrokkant felszarvazott férj, pompás három alak volt. Miklós Dóra, a naiv ártatlan asszonyka, Csapó felesége, K. Sipos Gizella, a kitanult anyós, Pintér Margit báróné jeleskedtek szerepeikben. És a kit legelőször kellett volna említenem, Tábori Frida, a szegény falusi kis leány Budapesten, a ki később kinövi magát odaadó, csinos szoba- cziczussá, — sok pajkossággal és mókás kedvvel játszott. Nyitrai Sándor, Krampetin vendéglős és Pálfi Sándor, az ideges, reszketős zöld pinczér szerepében durva nyájaskodásaikkal szinte túlzásba estek. Csütörtökön, november hó 24-én szintén újdonságot adtak a Szobaleány cziinü bohózatot 3 felvonásban. Szerzője nem volt kiírva a szinlapon, tehát nem tudjuk, hogy ki irta. Tartalma azonban jelezte, hogy franczia szerzemény, még pedig modern, a közepéből, mondhatnánk az aljából. Egy párisi ügyvéd, Gázon Béla, kedves, dolgos, naiv, egyszerű életű felesége mellett szeretőt tart, még pedig nem is egyet, hanem kettőt, barnát és szőkét. Mig gondatlan felesége otthon háziaskodik, készíti a befőttet, addig az ügyvéd ur különböző czimü alibi alatt szeretőinél mulat. Hanem már unni kezdi a barnát, a mennyiben rájön, hogy rajta kívül még másokat is fogad nagybecsű kegyeibe és mindenféle ügyvédi furfanggal igyekszik hálójából menekülni. Leveleket küldözget neki álnév alatt, vagy névtelenül, melyben mintha a feleség halállal fenyegetné mindkettőjüket. Ez alatt beállít egy szobaleány a barna kokotthoz, a ki épen az ügyvéd házától jött. Az kibeszéli, hogy az ur milyen kicsapongó, annyi, meg ennyi szeretője van, mig az asszony mindenről semmit sem tudva, kedves ártatlansággal dolgozik otthon szinte elhagyottan és hűséges feleség módjára szereti, imádja az urát. Most a barna szerető boszut esküszik és tudva, hogy nincs szobaleány az ügyvédéknél, felöltözik szobalánynak s álnév alatt beszegődik, mig az ügyvéd távol van az ügyvédnéhez szobaleánynak. Az ügyvédné roppant meg van vele elégedve. Figyelmes mindenre és kezdi oktatni az ügyvéd feleségét, hogy öltözzék és fésülködjék máskép, mert igy nem szeretheti az ura és megcsalja. De az nem hiszi, hogy őt megcsalná az ura, azért asszonyi hiúságánál fogva belemegy a czifrább ruhák meghozatalába. Hazajön az ügyvéd és kétségbeesve ismeri fel szeretőjét, a ki kijelenti, hogy örökre itt akar maradni és ellenőrizni, hogy félre ne lépjen. Jön a szőke szerető is és találkozik a barna szeretővel, a ki már szobaleány. Elhatározzák, hogy leleplezik az asszony előtt a férjet. De ezalatt megjön Kongóból a barna elvált férje is, keresvén a feleségét, hogy Írja alá a válópert. Az ügyvéd furfangos eszével megragadja az alkalmat és nagy sopánkodás közt rábeszéli a férjet, hogy ne váljék el, hanem inkább vigye magával Kongóba az asszonyt, a ki annyit szenvedett, nyomorgott utána három esztendeig. Szavai bizonyítására egy magyar detektív társulattól ki eszközöl ilyen értelmű levelet az ügyvéd, ennek aztán teljesen hitelt ad a felszarvazott férj, hogy az ő felesége mióta elhagyta hűtlenségéért, jó útra tért és két keze munkája után tengődött. Újra megszereti nejét s az ügyvéd házától magával viszi elválás helyett. Az ügyvéd ur pedig folytathatja tovább a megkezdett életét szőke kokottjával, ha ugyan meg nem változtatja irányát a most már kitanitott, divatba öltözött kedves kis feleség: Kövi Kornél, a ki nagyon helyes volt ma este is. Holéczy Ilona, Tömbömé a két félvilági hölgy szerepét kitünően interpretálták. Gázon Béla Lebrunois tilosba járó férj, Szal- kay Lajos, a 26 feleséges kongói polgár sok derültséget okoztak. Pápai, Peres Irma, K. Sipos Gizella, Baróthy Jenő és Pálfi szintén iparkodtak az öreg, sikamlós darabot élvezhetővé tenni. Pénteken, november hó 25-én Martos Ferencz és Huszka Jenő operettje a Bob herczeg ment zónaelőadásban, félhelyárakkal. A népszínház volt kasszadarabja üdittőleg hatott a sok kaviár után. Volt is telt ház, taps, kihívás bőven. Kár volt félhelyárakkal adni. Egész helyárakkal is lett volna annyi közönség, mert itt sokan szeretik a pajkos Bob herczeget. Ez Tábori Frida estéje volt. Mai alakítása előtt nem mehetünk el csakúgy, a primadonnáknak kijáró sablonos szólamok kopott koszorújával. Mennyi édességet öntött minden szavába, mennyi elegancziát minden mozdulatába. Mily kedves frisseséggel, tüzes pajkossággal, mily temperamentummal játszott egész este. Nem is győztünk neki eleget tapsolni, nevetni. A zene bájos dallamai mintha mézzé olvadtak volna ajkán. A folyton megújuló ka- czagós jókedv elborította az egész színházat, majd minden énekszámot megismételtek. Miklós Dóra méltó társa volt mind énekben, mind játékban. Mellettük kitűntek: Tömbömé, a királynő méltóságos szerepében; Kövi Kornél, mint Viktória herczegnő, Bob herczeg leendő jegyese, igen kedves alak volt. K. Sipos Gizella mint udvarhölgy kis szerepével is hatott. A férfiak közül Pápai Lajos, mint Pomponius, a herczeg nevelője nagy hatást tett pompás alakításával, játékával és „ Volt egyszer egy fehér galamb“ megható énekével. Baróthy Jenő, mint hoppmester, Pálfy, tánczmester, Gázon, gárdakapitány, Nyitray, Tom apó, Tábory Imre, borbély, Kováts Lajos, fűszeres, Gabá- nyi, hadnagy kisebb szerepeikkel szintén emelték az est sikerét. Szombaton, november hó 26-án Millöcker Károly bájos zenéjü operettje került színre csinos előadásban: a vicze admirális. Nagy operette 3 felvonásban, egy előjátékkal. írták: Zell és Genec. Zenéjét szerzetté: Millöcker Károly. Fordították: Makai Emil és Kövessy Albert. Tábori Frida, a régi jó, a régi kedves megjelenésű volt Kövi Kornéllal és Miklós Dórával együtt. Szálkáig Lajos mint Don Mirabolante, spanyol grand folyton derültsége ben tartotta a házat kitűnő mókáival. Valamint K. Sipos Gizella, mint Donna Candida, hajós- kapitány özvegye két ostoba fiával: Deodadoval, Tábory Imre és Naccinóval Baróthy Jenő bőven aratták a közönség tetszését. Gázon Béla, vicze admirális, Kováts Lajos, Don Miguel, Pápai, Nyitray, Pálfi, Kőhalmi és Pintér Margit, mint matróz fiú hozzájárultak a darab szép együtteséhez. Vasárnap, november hó 27-én két előadás volt. Délután 4 órakor Az árendás zsidót adták zónában, félhelyárakkal. Kláriié, Angyal Ilka, e régi kedves három felvonásos népszínműve csupa gyerek publikumot hozott össze. Alig láttunk egy-két felnőttet a mosolygó gyerekarczok között. Mind a mellett Baróthy Jenő árendás zsidó, Tömbömé, Száli felesége, Kövi Kornél, Bettiké leányuk, Pápai Lajos, László, a biró fia szerepében iparkodtak a kicsiny emberekből álló közönségüknek kedvére játszani. Hálásak is voltak érte. Tapsoltak eleget. A primadonna helyét Kövi Kornél töltötte be, mert Tábori Frida estére volt lefoglalva a Ph'ótostót előadására. Este 8 órakor .4 drótostót került színre fényes előadásban. Nagy operette 2 felvonásban, egy előjátékkal. Irta Leon Viktor. Fordította: Mérei Adolf. Ez a többszörösen jubilált operette most is a jól megérdemelt siker külső jelei között folyt le, kifogástalan összevágó együttesben. Elemében volt és az est zajos sike rének nagy része Szalkay Lajost illeti Pfefferkonn Farkas Lipót, vándor hagymakereskedő zsidó szerepében. Mily nagyarányú talentum van ebben az emberben. Bravúros, meg-rnegujuló ötletes játékot mutatott be ma este is és kifogyhatlan mókáit állandó jóleső kaczagás, derültség kisérte. Szalkay Ferike, a 8 éves tót Jankó és Szalkay Sárika a 6 éves kicsinyke tót leány szerepében bájos jelenség volt. Mily édes gondatlansággal mozogtak, énekeltek és esküdtek hűséget egymásnak a bűn és erénynek sokat jelentő deszkáin a kis ártatlanok. Tábori Frida, gyönyörű tót Zsuzska volt. Sok tapsot, kihívást, újrázást kapott ma este is. Miklós Dóra, mindig kedves jelenség az ő epedő szerelmes szerepében. Ma este is az volt. Nyitray Sándor, Günther bádogos szerepében pompás pozsonyi spiczburgert mutatott be. Pápainak, a szerelmes Jankó Günther veje, Gózonnal együtt, Milos huszárkáplár szerencsés estéje volt. Pintér Margit elegáns, graciozus tánczát sürü zajos tapssal jutalmazta az est vidám közönsége. Hétfőn, november 28-án zsúfolt ház előtt folyt le félhelyárakkal Verő György 3 felvonásos énekes vigjátéka másodszor. Jó kedvvel is játszottak az előadók, csakúgy szikrázott, sziporkázott a tréfa, a móka, a pajkosság. A
