Nagybánya, 1904 (2. évfolyam, 27-52. szám)
1904-11-03 / 44. szám
N ASY BANYA 1904. november 3. Felhivás a nagybányai magán bányák birtokosaihoz. Jdányászlársak! Nehéz, küzdelmes viszonyok között élünk. Az ezüst értékének oly rohamos árhanyatlása boldogulásunkat és létünket megsemmisítéssel fenyegeti. A mi szegénységünk városunk hanyatlása, a mi boldogulásunk Nagybánya város biztos fejlődését jelenti évszázadok óta; — annak a városnak, melynek bányász őseink megalapítói és fenntartói voltak. Jtégi jogainkat és kiváltságainkat veszély fenyegeti. JSánvászalmk részére a rezervált erdők kihasználását tőlünk mtglagadlák. Ugyanis Nagybánya város 15186 katasztrális hold bérezés erdőnket saját tulajdonaként kezeli s használja ki, a melyet pedig bányászati czélokra csak mi vagyunk jogosítottak használni. Megkérdezésünk és meghallgatásunk nélkül adatott át a városnak e nagy erdőbirtokunk. — Daczára ez erdőbirtokon bekebelezett szolgalmi jogunknak — a város tanácsa épp oly drágán adatja ki a saját fánkat nekünk, mint a legidegenebb fa-szenzáloknak. Mig a kir. erdőkincstár kezelte erdőnket, csekély kezelési költség megtérítése mellett úgyszólván ingyen kaptuk a fát. JSányászlársak ! Ez erdőkre vonatkozó jogaink soha el nem évültek, senki által jogosan kétségbe nem vonhatók; magunk arról pedig soha le nem mondottunk. A kir. erdőkincstár 1892. évben összes jogaink épségben tartása mellett adta át kezelés végett e 15186 hold erdőnket Nagybánya városának. Jogaink érvényesítése miatt sorakoznunk kell. E czélból tisztelettel felkérem a nagybányai magán bányák tulajdonosait, részvényeseit, igazgatóit és bérlőit, hogy vasárnap, november hó 6~án délelőtt 11 órakor a nagybányai Kereskedelmi Bank tanácstermében, jogaink érvényesítése végett értekezletre összegyűlni szíveskedjenek. Kelt Nagybánya, 1904. november hó 2-án. Moldován László a borpataki Lipót-bánya igazgatója. NYOMATOTT MORVAY GYULA KÖNYVNYOMDÁJÁBAN NAGYBÁNYÁN.
