Nagybánya, 1904 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1904-02-04 / 5. szám
bllífliítésl árak: Egész évre 8 korona, félévre 4 korona, Felelős szerkesztő: I Szerkesztőség és kiadóhivatal: Erdélyi-ut 22. szám, hova a lapnegyedévre 1 korona, egy szám ára 20 fillér. Tt/TTETATV közlemények, hirdetések s előfizetési pénzek küldendők. Megjelenik minden hétsn csütörtökön reggel 8 -12 _oldalon. HívIJ-í Y JvllilxYlj V . Hirdetések felvétetnek Morvay és Undy könyvnyomdájában Is: Főtér 14. Va júdás. Február 3. Két évtizedig tartó vajúdásnak, melyet a nyaraló-épités láza idézett elő, eredményei ismét megszaporodtak egy határozattal. A jó Isten tudja hányadikkal, tizedikkel, századikkal-e, de egy jól megfontolt s körültekintően megvitatott, szabályszerűen meghozott formás határozattal, melynek semmi szépséghibája nincs s mely . bizonyára, mint természetes és törvényes elődei, szintén jogerőssé fog válni. A summa summarum-szerinti végső eredménye pedig a két évtizedes vajúdásnak az, hogy a nyaraló-épités ügyében három időszerinti főnotárius koptatta pennáját; két-három rendes, ugyanannyi rendkivüli bizottság járt, kelt, fáradt, tárgyalt, izzadt és határozott; külömböző ad hoc bizottságok önzsebükre sokszor költséges, nagyon költséges helyi szemléket tartottak a ligetben; a bizottsági javaslatok meghallgatása s beható mérlegelése után hoztunk megszámlálhatatlan jogerős határozatokat, melyeknek folytán gyönyörű svájczi és más stilú nyaraló- tervezeteket készített a város mérnöke, de nyaralónk nincs egy ija-fija sem. De nemcsak hogy nincs, hanem két évtizedes becsületes vajúdás után ott vagyunk, a hol voltunk ezelőtt húsz évvel: kezdhetjük legelőiről! Hogyan is eshetett meg ez a dolog? A nyaraló-építésre az első impulzust a városi takarékpénztár igazgatósága adta meg a nyolczvanas években. Tehát a leghivatottabb tényező, mely kezét éber, vigyázó gonddal folyton a gazdasági élet üterén tartva, a város vitális érdekeit igazán szivén viselve, jól tudta, hogy a város közönségének erősen megcsappant jövedelmi forrásai csakis az idegen forgalom emelésével pótolhatók. A takarékpénztár igazgatóságának indítványa az volt, hogy a város építtessen nyaralókat s az e czélra szükséges összegeket a legminimálisabb kamatláb mellett rendelkezésére bocsátja. Ez indiványt a képviselőtestület el is fogadta. A nagy és egyhangú lelkesedéssel meghozott jogerős határozatnak azonban csak a jegyzőkönyvekben maradt emléke s daczára hosszú évek lezajlásának, egyet- len-egy nyaraló sem hirdette a régi egyhangú lelkesedés lobogó tüzét. A város magistratusának nem jutott eszébe végrehajtani a jogerős határozatot; a városi képviselőtestületi tagok pedig elfeledték sürgetni a jogerős határozat végrehajtását. Szóval a nyaralók ügye a porlepte akták között a leghivatalosabban s a legalaposabban elaludt. Két évtizedes álmából egy indítvány rázta fel a nyaralók ügyét. Ha jól emlékszünk, hatvan képviselő nyújtotta be az indítványt a képviselőtestülethez, hogy a város a takarékpénztár régi ajánlatának elfogadásával építtessen nyaralókat. Az indítvány indokolásánál ismét az a kettős szempont játszotta a vezérlő szerepet, hogy a város polgársága anyagi helyzetének javítása czéljából mindent el kell követnünk az idegen forgalom emelésére, másrészt pedig gondoskodnunk kell arról is, hogy a takarékpénztár pénzfölöslegei a városra nézve gyümölcsözőbben helyeztessenek el, mintha idegen vállalatok papírjaiba fektetnők csekély kamatozással. A lelkesedés tüze magasan fellobogott a második indítványra is s a város képviselőtestülete egyhangú határozattal kimondotta, hogy nyaralókat épit s ugyanekkor könnyebb végét fogván a dolognak, utasította, illetőleg felhatalmazta a városi takarékpénztárt, hogy a nyaralókat tengersok bizottsági tárgyalások és helyszíni szemlék alapján elfogadott tervezetek szerint a saját rizikójára építtesse föl. A takarékpénztár igazgatósága és választmánya pedig legutóbb tartott közgyűlésében e határozattal szemben azon határozatot hozta, hogy a képviselő- testület utasításának eleget nem tehet, mert alapszabályainak 5. §-a tiltja, hogy az igazgatóság a takarékpénztárak rendes üzletkörét átlépve, nyerészkedő és kocz- káztatott vállalatokba bocsátkozzék, hanem a takarékpénztár most is állja régi szavát s a nyaralók építésére szükséges összeget a városnak minimális kamatláb mellett rendelkezésére bocsátja. A takarékpénztári választmányi közgyűlés határozata teljesen korrekt s ha a nyaralók építésének hosszasan elhúzódó ügyénél hiba történt, azt nem a takarék- pénztár igazgatósága követte el. Nem is a város tanácsa, mely — készséggel el-, ismerjük — a maga hatáskörében mindent megtett a nyaralók felépithetésére. De ki A „Nagybanya“ tárczája. Vázlatok konstantinápolyi utániról. — Irta: Baltal János.V. A janicsárok fája. — A Sofia-mecset. — Hippodrom. - Achmed sultán mecsetje. - A török bazár. - Szulejman mecset. Meg kell még említenem a janicsárok nagy platánját, mely alatt ők a palota-forradalmak terveit készítették és bizony igen gyakran nem dugták hüvelyükbe vissza kardjukat mindaddig, mig a kegyvesztett nagyvezér vagy basa fejét a fényes kapu párkányára ezüst tálczán ki nem állították. A fa manapság belül teljesen elkorhadt, de ágai csodálatos módon még épek. A fa kerülete most is 17 méter és nagy kegyeletben áll. Innen a Sofia mecsethez mentünk. Ezt a templomot Justinián, a nagy törvényalkotó császár építtette. Ennek a császárnak szenvedélye volt a templomépités. A hagyomány szerint ezer templomot épített birodalmában. De nem is volt az kicsi, hisz három világrészre terjedt. Ezt a templomot az isteni bölcseségnek szentelte. 532. évben kezdették meg az építést s hat év alatt készültek el. Igaz, hogy 10.000 ember dolgozott rajta évenként s hogy birodalmának minden része szolgáltatta hozzá az anyagot. A parancsot úgy hajtották végre, hogy az ephe- zusi, athénei, delosi és egyptomi templomokat kifosztották és azok anyagát küldték el. Kupolája a világ legnagyobb csodája, mert oly merész ivezetü s a mellett oly lenge, hogy vetekedik a római Pantheon és a Péter templom kupolájával. De nagyszerű volt a templom belső berendezése is, mely tündökölt a márványtól és az aranytól, úgy, hogy Justinián maga igy kiáltott fel:- Salamon! Salamon, én téged legyőztelek. Egy ezer esztendeig kereszt volt a tornyán, de 1453. évben, mikor II. Mohamed elfoglalta Konstantinápolyi, a félhold került tornyára. Midőn a törökök a várost ostromolták, a keresztények a templomba menekültek. Egy pap épen misézett. A törökök elkezdték a mészárlást, de a miséző pap a kehelylyel eltűnt egy falba. Azt tartják a hívők, hogyha a toronyra újra a kereszt kerül, a pap a kehelylyel meg fog jelenni. A török zarándokok mindig hoznak magukkal Mekkából valami tárgyat s azt a templomban helyezik el. Mindegyikhez van valami csodaerő kötve. Egyik oszlopban van egy lyuk, a ki oda bedugja az ujját, az minden háborúban sértetlen marad. Még egy véres kéznyom is látszik a falon. A monda szerint a törökök lóháton nyomultak a templomba és ott térdig gázoltak a vérben. A véres kéz egy lóháton ülő töröktől ered, mert három méter magasan áll az oszlopon. Tovább menve a Hippodrom-térre érünk. Ez a régi Bizancz legérdekesebb helye. Ezt a hippodromot még Septimus Severus kezdette építeni, de Nagy Constantin fejezte be. Ezen a téren élt a régi Bizancz. Itt csinálta az udvar a történetet, itt folytak le a nagy utczai harczok. A czirkuszi nyilvános játékokat oly szenvedéllyel űzték, hogy a pártok a hősök szerint sorakoztak, azok színeit viselték. Innen a kékek, és zöldek harcza, kiknek vezetése mellett küzdöttek. Sem az udvar, sem a papok rtem tudtak, ezeknek ellent állani. Ők buktatták a császárt, ők tettek uj császárt, néha olyat, hogy se Írni, se olvasni nem tudott. Konstantinápoly elfoglalásáig 107 császár volt. Ezek közül csak 47 halt meg természetes halállal, a többi vagy lemondott vagy erőszakos halállal múlt ki. Justinián idejében is volt egy ilyen felkelés, mely majdnem trónjába került, de mégis felül kerekedett s a felkelés 30.000 ember lemészárlásával végződött. A hippodrom oly nagy volt, hogy 80.000 ember fért el benne. A császári tribün azonban úgy volt építve, hogy az arénából nem lehetett hozzá férni. Sok szép oszloppal volt díszítve a hippodrom, de azok részben elpusztultak; csak három maradt meg, az .is csonkán. Az első nagy Teodozius császár obeliszkje, melyet Egyptusból hozott Maximus felett nyert
