Nagybánya, 1904 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1904-02-04 / 5. szám
2 N A G Y B A N YA 1904. február 4 kell mondanunk, a nyaralók építésének nagy kerékkötője volt a közgyűlés változatos hangulata s e változatos hangulatában meghozott szeszélyesen változatos határozatai. Denikve ott vagyunk, a hol húsz évvel ezelőtt voltunk, midőn a takarékpénztár igazgatósága először megtette a nyaraló építésre vonatkozó, a mostanival teljesen egyező ajánlatát. Legelőiről kell kezdenünk mindent. A húsz évi vajúdásnak azonban mégis van egy eredménye, hogy a vita anyaga annyira kimerittetett, hogy aki még e kérdésben újat akar mondani, hasonlatos lesz ahoz, ki a lőcsei kis kalendárium anekdotáit mondja el jóhiszeműen úri hallgatóságának. Lássunk tehát munkához s lépjünk egyenesen a cselekvés terére a takarék- pénztár ajánlatának elfogadásával. Ki e szép város fejlődését, lakosságának jólétét igazán szivén viseli, lehetetlen, hogy akadályokat gördítsen a nyaralók felépítése elé, mert ismételten hangsúlyozzuk, hogy csak az idegen forgalom- í ból várható jövedelmek pótolhatják ama bevételi forrásokat, melyektől városunk polgársága a szőlők elpusztulása, a magán bányászat nagymérvű hanyatlása s a gazdaságilag rósz esztendők folytán elesett. Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés. Február 3. A magyar kereskedelem érdekeit képviselő országos szervezet megteremtésére irányuló mozgalom újra megindult s azon rokonszenves fogadtatás, mely az eddigi előkészítő munkálatokat kisérte, kitűnő reményt nyújt arra, hogy a mozgalom országos nevű vezetői a kitűzött czélt ezúttal el is fogják érni. És a siker annál valószinübb, annál kívánatosabb, mert e mozgalomnak valóban mély és benső jogosultsága van. Minden kereseti ág a közös erkölcsi és anyagi védelemre már régebben szervezkedett, j csupán a kereskedők osztálya az, melynek czi- vilizált államban szinte páratlanul álló és felette elszomorító viszonyokkal kell megküzdenie. E megdöbbentő és tűrhetetlen helyzetet akarja orvosolni az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés ! Azt akarja, hogy a mintegy szászhuszezer főre rugó magyar kereskedő osztálynak is legyen egy országos és egységes szervezete. Hogy a magyar kereskedő osztály is elfoglalhassa a köz- becsülésben azt a polczot, a mely hivatásánál és gazdasági jelentőségénél fogva megilleti. Azt akarja, hogy a kereskedők erőteljes sorakozása gátat vessen minden olyan áramlatnak, mely a kereskedelem jogos érdekei ellen, a kereskedők becsülete vagy tisztességes megélhetése ellen támad. Azt akarja, hogy a szervezéssel életre keltett erők keltsék életre a magyar kereskedő szunnyadó önéizetét, hogy ennek a méltatlanul lebecsült osztálynak minden egyes tagja teljes tudatára ébredjen hivatása fontosságának és nagyságának. Ennek a valóban nemes, magasztos törekvésnek konkrét kifejezője az alábbi tizenkét pont, melyet az eddig megtartóit kereskedelmi kongresszusokon felhangzóit kívánságokból és sérelmekből leszűrve, mint az alakuló egyesülés irányelveit foglaltak össze a mozgalom vezetői. A tizenkét pont igy hangzik : 1. A szövetség feladata egyesíteni az ország minden részében széjjelszórt kereskedőket, hogy az a befolyás, mely a kereskedő osztályt számánál, a nemzeti munkában és a közteherviselésben való részvételénél fogva joggal megilleti, minden tekintetben egységesen érvényre juthasson. 2. A szövetség, bár politikai pártállást nem követ, mégis figyelemmel lesz arra, hogy a j politikai és községi választásoknál a kereskedelmi ; érdekek kellő képviseletet nyerjenek és hogy ! ott, a hol a viszonyok erre nem alkalmasak, I lehetőleg meggátoltassák vagy megnehezittessék olyan törekvések érvényesülése, melyek nyíltan vagy burkoltan, tervszerűen és rosszakaratulag a kereskedelem és annak munkásai ellen irányulnak. 3. A szövetség feladata lesz fokozni a kereskedői önérzetet és eloszlatni azon előítéleteket, melyek akadályozzák, hogy a kereskedelmi foglalkozás egyenrangúnak ismertessék el más produktiv foglalkozásokkal. 4. A szövetség oda fog törekedni, hogy helyreállítsa és ápolja az egyes foglalkozási ágak közt megzavart békét, de minden alkagyőzelme alkalmából 390-ben. Gránitból van, harmincz méter magas. Hieroglifjeiből kiolvasták, hogy Krisztus előtt 1600. évben készíttette egy Fáraó. A második egy bronzból való csavart oszlop. Ez a szobor Apollónak Delphiben állott templomából való. Ezt is Nagy Constantin állíttatta fel; szökőkutnak használták, ma már csak öt méter magas. A harmadik koczkakőből rakott obeliszk, mely aranyozott bronzzal volt bevonva. Ezt Constantinus Porfirogenitus állította fel, kinek könyvében az ősmagyarokra vonatkozólag sok adattal találkozunk. Tovább menve van az Achmed szultán mecsetje. Hat minaretje van s 1609-ben épült. Ez tulajdonkép az udvari mecset, mert ezekben folynak le a nagy ünnepségek, miután nagy kiterjedésénél fogva a legtöbb ember befogadására képes. Itt tartják Mohamed születése napját s innen indulnak a zarándokok Mekkába. Itt tartják a Bairam ünnepét is. Éhez közel van a török bazár. Nehogy valaki azt higyje, hogy ez talán a milánói vagy nappali üveggel fedett bazárok mintájára készült. Ez a bazár maga egy városrész, azzal a külömbséggel, hogy be van fedve, de oly tömkelegé a folyosóknak, hogy a leggyakorlottabb vezető is eltéved benne. Ez a bazár lejtős oldalon fekszik, ehez képest a folyósók szinte lejtősek. Mindez hagyján, de a folyósók gömbölyű kövekkel vannak kirakva, úgy, hogy a járás igazán keserves. A bazár nagyságáról fogalmat alkothat mindenki, ha megemlítem, hogy vagy 8000 boltja van. A kereskedők a világ minden nemzetéből valók s van ott minden, mit a szem és száj kiván; a drága perzsa szőnyegektől kezdve a pókháló szerű fátyolig, de egy párisi bazárhoz távolról sem hasonlítható. Minden utazó ide veszi útját, hogy övéinek némi kis emléket vigyen. Csakhogy itt már vezető és tolmács nélkül nem lehet boldogulni. A tolmács pedig perczentet húz a kereskedőtől, hát bizony a legtöbbször becsapják az embert. Mi nagyobb társaságban ejtettük meg bevásárlásainkat. Egy görög az én vásárolt csomagomat kirántotta a honom alul s kezdte kibontani. A tolmács nem lévén közelben, nem értettük, mit akar. A végén kisült, hogy azért kellemetlenkedett, mert az ő portékáját ott hagytam. Az összes bazár-épületek éjjelre be lesznek zárva, nem szabad ott senkinek maradni. Ezt az őrizetet egy társulat kezeli s a boltok tulajdonosai azért bért fizetnek. Innen tovább menve, érjük Szulejmán mecsetjét, melyet 1566-ban fejezett be. Ez a legszebb mecset, négy minarettel, csupa márványból. Ez a Szulejmán szultán volt, a ki Mohácsnál legyőzött bennünket. A mecset melletti temetőben van Soliman turbéje (sarkofagja); mellette fekszik Roxalán felesége is, a ki állítólag magyar származású volt. lommal teljes erélylyel fog sikra szállani, ha támadások intézteinek a kereskedelmi osztály becsülete vagy tisztességes keresete és munkája ellen. 5. A szövetség hadat üzen azon üres jelszavaknak, melyek megbontják a békét az egyes foglalkozási ágak között s a melyek önző politikai czélok érdekében az egész kereskedelmet vonják felelősségre az egyén szórványos visz- szaéléseiért. A szövetség maga üldözni fogja ezen szórványos üzelmeket, hogy elszigetelje a kereskedőt, ki tisztességtelen eljárásával alkalmat szolgáltat a kereskedelmi osztály megtámadására. 6. A szövetség törekvése oda fog irányulni, hogy hazánk összes gazdasági erőforrásai minél nagyobb mérvben fejlesztessenek és hasznosit- tassanak és hogy az általános keresetképesség, tehát a kereskedelmi munkásság eredményessége is fokoztassék. 7. A szövetkezeti eszmét a kereskedelmi egyesülés elvben nem utasítja vissza, de határozottan tiltakozik és következetesen küzdeni fog az ellen, hogy jogosulatltan befolyás érvényesüljön a fogyasztási szövetkezetek keletkezése és azoknak a kereskedelmet megrontó túlsúlya érdekében; ezenkívül arra fog törekedni, hogy a szövetkezetek körül tapasztalt mindennapos visszaélések és világos törvénysértések meg- szüntettessenek. 8. A szövetség védi a nemzeti munkát és támogatja minden erejével a hazai ipart. 9. A szövetség arra fog törekedni, hogy a hazai kereskedelmet a foglalkozásával összefüggő minden fontos kérdésben tájékoztassa és a kereskedők érdeklődését ily kérdések iránt felkeltse. 10. A szövetség rendszeres munkálatokat fog végezni a kereskedelmi szerződések előkészítése czéljából. 11. A szövetség törekedni fog, hogy a monarchia konzulai a magyar kereskedelmi érdekeket alaposan ismerjék és szolgálják és arra, hogy a magyar kereskedelmi kormány által lehetőleg kereskedők küldessenek ki a külföldre szaktudósitókul. 12. A szövetség minden egyes tagjának joga, hogy a központhoz vagy a kerületi gócz- pontokhoz forduljon mindazon esetekben, melyekben kereskedői hírneve, becsülete és keresete van tőle független körülmények által veszélyeztetve. íme a tizenkét pont, melynek mindenike hevesebb dobogásba kell hogy hozza kereskedőink szivét, mely hasznos, produktiv osztálynak eddig szervezetlenül, széttagoltan kellett tűrnie és szenvednie a szocziális mozgalmak hatalmas hullámveréseit. A közös czél némi anyagi áldozatot és munkát is kiván az egyesület tagjaitól, de ez oly csekély, hogy annak a legszerényebb viszonyok között levő kereskedőink is könnyen eleget tehetnek. A rendes tagsági dij minimuma évi hat koronában van megállapítva. Hiszszük, hogy súlyos viszonyokkal küzdő kereskedő osztályunk megfogja érteni az országos szervezkedés nagyfontosságu s nagy jelentőségű szocziális eredményeit s tömegesen fognak sorakozni ama zászló alá, melyre a kereskedő osztály boldogulásának jelszava van felírva! Városi takarékpénztárunk. Február 3. Évről-évre fokozott érdeklődéssel fogadjuk Nagybánya város takarékpénztárának évi zárószámadásait, mert tudjuk, mily nagy anyagi és erkölcsi érdeke fűződik a város egyetemének e hatalmas, immár 36 éves intézményéhez. Az 1903. évi számadások végeredménye mint nyereményt 65661 K 23 fillért tüntet fel, melyből az alapszabályzatban lefektetett intézkedések és 13532 K leirásaután még mindig tekintélyes összeg, 34927 K 20 f tiszta nyeremény jut a város házi pénztárának. Amidőn ezen körülményt örömmel vesszük tudomásul, csak megnyugvást érezhetünk az eddigi vezetőség iránt s reméljük, hogy a jövőV «Tolsz:<5 s pAutoltub: Jb. ifaut :: Legolcsóbb és legjobb bevásárlási forrás kizárólag hazai gyártmányú árukban SSÜüPüPÄliYOS JEÜŐ vászon, divat és rövidáru üzlete. — FIGYELEM! A raktáron levő parket, karton, percto és szövetáruk a tavaszi idényáruk beérkeztéig rendkivüli olcsó árban árusittatnak. U. m. Karton és parket 18, 20, 22, 25 kr. Kitűnő minőségű szövet 120 cm. 36, 44, 50 kr. — Remek kivitelű fehér és színes selyem franczia batizdek és egyéb világos báli kelmék dós választékban. i
