Nagybánya, 1903 (1. évfolyam, 21-47. szám)
1903-09-10 / 31. szám
2 N A G Y B A N YA 1903. szeptember 10. egyformák, tehát nekünk habár terhesebb is, úgy látszik, megfelelőbb társulásunkra: a tőkének részvény alakjába,ni összeállítása, melynél: 1. a nem termelő tőkéje is bevonható; 2. a felelősség az aláirt összegen túl nem terjed; 3. a részvény, mint áruczikk értékesíthető bármikor s ép ezért 4. a társulat visszafizetésre nem lévén kötelezhető, jellege, ha bevált, örök; 5. a termelők érdeke ebben is megtositani, nem kívánhatunk a verőfénytől áldásossá lett hegyoldalakon kívül mást, mint bányászaink kívánnak egymásnak a mélyben: Szerencse fel! Szegények vagyunk egyenként s mint pálezikát tördelhet a jelen üzérkedés, de ha összefogunk, törhetlen rozsét alkotunk. Adja Isten, hogy minél előbb jegyezve legyen a Nagybányaigyümölcsértélcesitő ; társulat! St. B. óvható. Ép ezért, ha a tiszta jövedelem adó alá is jön, ezen adó tulajdonkép a gazda fölös üzleti jövedelmét terhelvén, a társu- j latnak részvény utján való megalakítása látszik legéletrevalóbbnak. A berendezkedés sine qua non-ja az állomás melletti elhelyezés — mi esetleg a városi közlegelőből is kiszakítható, bár ez a távolság miatt kissé nehéz, de ha sem ez, sem a szomszédos birtokosokkal kedvező árral megegyezés nem volna létesíthető, bizhatunk a minden közérdeket támogatni kész helyi pénzintézeteink előrelátható jóakaratu gondosságában, melyeknek úgy a vasúti indóház, mint a külső piaczon tervezett belső állomás szomszédságában alkalmas helyek állanak rendelkezésökre s igy a raktár és felszerelési helyek tekintetében nem lesz fennakadás. Újabban is tehát gyümölcsészetünk jól felfogott érdeke előmozdítására szolgálónak tartjuk gazdasági egyesületünk törekvését a nagybányai gyürnölcsérté- kesitő-társulat megalakítására. Hegyeink béltartalmát: aranyát, ezüstjét bár itt hozzák napfényre, de a munkabérnél alig marad több e vidéken s igy midőn gazdáinknak e társulás által a gyümölcsből óhajtunk minél több aranyat bizVárosi közgyűlés. Szeptember 9. A város képviselőtestületének közgyűlése ma délelőtt kilencz órára volt kitűzve azzal, hogy szükség esetén a közgyűlést délután három órakor fogják folytatni. Nem kevesebb mint husszonnégy tárgy állott napirenden, melyek közül több nagyobb fontosságú lévén, indokolt volt a város tanácsának gondos előrelátása. A képviselők azonban nem valami nagy érdeklődést tanúsítottak a szokatlanul gazdag ! napirenddel biró közgyűlés iránt. Igen lassan gyülekeztek, úgy, hogy jóval elmúlt kilencz óra, midőn Tor dny Imre h. polgármester a köz- j gyűlést megnyithatta. Az elnöklő polgármester a közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére a tisztikar részéről ; Schönherr Antal főkapitányt, a képviselők közül Moldovan Lászlót és Öbleitek Bélát kérte föl . s a hitelesítés idejét f. hó 18-ának délelőtti 11 órájára tűzte ki. A napirend első helyén a városi muzeum őreinek megválasztására kiküldendő vegyes bizottság városi tagjainak megválasztása állott. A I közgyűlés a vegyes bizottság tagjaiul: Szabó \ Adolfot, Soltész Elemért és Stoll Gábort válasz- i tóttá meg s tudomásul vette, hogy a városi j levéltárban őrzött okmányok és régiségeknek a ! muzeum részére való átadása folyamatban van. A közgyűlés tudomásul vette, hogy a városi ! téglavető haszonbérbe adása fölött másodízben megtartott árverés eredménytelen' maradt s megbízta a város tanácsát, hogy a téglavetőt tartsa mindaddig üzemben, inig bérlő akad, mely bérlő az esetleg raktáron levő készletet 17 Mensis Augusti Anno 1713. F. Rákóczi Ferencz sk. P. H. Hasonló protectionális levelet adott ki Rákóczi Ferencz a Nagybányán élő németeknek, kik alatt valószínűleg a kincstári tisztek és munkások értendők, kik az időben külön birói fórumuk és törvénykezésük miatt úgyszólván várost képeztek a városban. A protectionális levél a következőleg hangzik: Mi Fejedelem Felső Vadászi Rákóczi Ferencz Nemes Sáros Vármegyének Örökös Főispánnya. Adgyuk tudtára Mindeneknek, az kiknek illik. Nagy-Bányai lakos Németek látván Édes Nemzetünk boldogulását, ők is magokat nem akarván vakmerőségre adni, folyamodtak hozzánk, hogy sze- méllyek, jószágok iránt mind bent az Városban, mind kívül Gratiankat mutatnok és protectiónk alá Vennök. Akarván azért Töb illyenekhez mutatva kegyelmessé- günket ezzel is közlenünk, Hűségünk alatt levő mind lovas, mind Gyalogos Tiszteinknek, Hadainknak úgy nevezet szerént Nagy-Bányai Prosidiárius Hadainknak pa- rantsoljuk, hogy említett Bányai lakos Németeket, kik hűségűnk alá adták magokat, marhájokban, házokban, házokon kivtil személyekben meg ne károsítsák, károsittassák, másként ha parantsolatunk ellen tselekesznek és az megnevezet személyeket az megirt jószágokban személyekben meg háborittyák, kemény büntetésünket el nem kerülik, sőt életek is Vész érette. Költ az Vetési mezőn levő táborunkban. Die 17 Augusti 1703. F. Rákóczi Ferencz s. k. P. H. Igen érdekes Rákóczinak a következő parancsolatja is, melylyel Nagybányára nemes és vitézlő Kis Mihályt küldötte kapitánynak. Prudentes et Circumspecti Fideles Grati. Salutem et gratiam. Minthogy nemes vitézlő Kis Mihály nevű kapitány hívünket küldöttük az ott való kapitányságra, parantsoljuk azért Hfl- ségteknek ismervén emlétett hívünket azon tisztségre Tőlünk exinittáltatnak lenni, valamint az nemes ország szolgálattyát s abban édes nemzetünk megmaradását illeti, mindenekben szavát fogadni s engedelmeskedni életek elvesztése alatt el ne mulassák. Secus non facturos bene valere desideramus. Ex castris ad Domahida positis die 11. septembris 1703. F. Rákóczi Ferencz. Nem kevésbbé érdekes Rákóczi azon alább ; közölt parancsolatja is, melylyel a nagybányai biró választásra királyi emberül Bai Andrást, ! Sennyey István generális őkegyelmességének titkárját küldte ki. A fejedelem tehát nem vál- I toztatta meg a régi „jórendtartás és szokás szerint“ való prakszist, hanem mivel akkortájt a „ju- ! risdictió a nemes ország mellett“ volt, azt ő : gyakorolta. A parancsolat ez: köteles lesz átvenni a' várostól ; a téglaégető kemenezét pedig bontássá le s anyagát értékesítse. A tiszti ügyész jelentésének tárgyalására tértek át ezután. A t. ügyész azon javaslatot tette a közgyűlésnek, hogy a borpataki és lénárdfalusi korcsmák bérlőjét a bérletből mozdítsa ki s e korcsmák bérletére újabb árverést rendeljen el. Moldován László képviselő nem nyugszik meg a t. ügyész jelentésében. Abban, hogy a t. ügyész a bértartozást oly magasra engedte növekedni, a városi vagyonnak hanyag kezelését látja s ép ezért indítványozza, hogy ez ügyből kifolyólag a polgármester és t. ügyész ellen a közgyűlés a vagyoni felelősséget mondja ki s a t. ügyész ellen a fegyelmi eljárást rendelje el. Miskolczy Sándor t. ügyész ismertetve ez ügy előzményeit, elhárítja úgy a polgármesterről, mint magáról ama vádat, mintha a városi vagyont hanyagul kezelnék. Hogy a haszonbér nem folyt be, annak oka az, hogy a korcsma szerfölött rosszul megy, jövedelme nagyon alá- szállott, mert a szomszédos zazari korcsma italai nem esvén fogyasztási adó alá, jóval olcsóbbak, mint a borpataki korcsmában. 0 a bér megmentése érdekében mindent megtett, foglaltatott is, de a hol nincs, onnan miből hajtsa be ? Moldován László indítványa meglehetős szenvedélyes vitát provokált, melyben Miskolczy Sándor t. ügyész, Révész János s Virág Lajos vettek részt, melynek befejeztével Moldován László ismételten kérte indítványának elfogadását. A közgyűlés többsége azonban felállással történt szavazás utján Moldován László indítványát nem fogadta el, amennyiben Moldován László indítványára csupán 1 képviselőtestületi tag szavazott, a tanács tagjai nem szavaztak. Moldován László e határozat ellen feleb- bezést jelentett be. Heinrich Vilmos nagybányai lakos, bányabirtokosnak kérelmét, hogy a városi erdőterületből 874 négyszögöl évi 20 korona tiszteletdij ellenében átengedtessék, a közgyűlés teljesítette; ugyancsak helyt adott a közgyűlés Hanish Viktor nagybányai lakos azon kérelmének, hogy a borpataki Toncsi-patak mellett gépház, zuzómű és munkáslakás felépithetése czéljából egy kát. hold és 479 négyszögöl terület évi 50 korona dij fizetése ellenében használatra átengedtessék s a i Toncsi-patak vize mosásra felhasználtassék. Prudentes et circumspecti Fideles Nobis Grati. Salutem et Gratiae Nosztrae propensionem. Minthogy ennek előtte is mind hazánk törvénye, mind penig a jó rendtartás és szokás szerint úgy prakticáltatott, hogy a királyi városok bírójának választása és tétele, vagy az előttinek helyben való hagyása és ratificatiója, úgy akkoron occuráló és közönséges jóra czélozó egyéb állapotok király embere praesentiájában és eom- i municatis in vicem consiliis mennyének véghez, e I végre (lévén mostanság azon jurisdictio a nemes ország mellett) mindazoknak véghezvitelére rendeltük és praeficiáltuk kegyelmesen nemzetes, vitézlő Bai András hívünket, ki is el fogja követni az ott való dolgokban valami Édes Nemzetünk javára, úgy azon városnak megmaradására szolgál. Aminthogy ismervén azon város a végre Tőlünk authorizált hívünknek lenni mindeneket communicatis consiliis cselekedvén igyekezzék azon, I hogy mindenekben Istenünkhöz való szeretetit, a nemes országhoz való hűségét és kötelességét mindazon tiszttételben, mind penig egyéb dolgokban is contestalhassa. Caeterum eisdem gratia nostra propensi manemus. Ex castris ad Tokaj , positis Die 28 decembris 1703. F. Rákóczi. 1703-ik évről a város levéltárában e Rákóczi ereklyék őriztetnek. A következő évekről egész 1711-ig még több Rákóczi ereklyénk van, I melyek közül az érdekesebbeket közölni fogjuk. Mindennemű kézi- és láda-bőröndök.utazó táskák stb-a legnagyobb választékban vannak ...—r—T— ------- raktáron rr~ RA DO ANDOR czipő- és férfidivatáru-űzletóben Nagybányán, a Főtéren. Ui !-------- Villany zseblámpák darabja 3 korona 20 fillér, úgyszintén hozzávaló telepek ...............................................UJJ
