Nagybánya, 1903 (1. évfolyam, 21-47. szám)

1903-09-10 / 31. szám

1903. szeptember 10. X A G V B A N VA 3 A közgyűlés a szatmári gazdasági egyesü- letnek 300 korona hozzájárulást szavazott meg, melyből 200 korona építési czélokra fordítható, 100 korona azonban dijakra fordítandó. A nagybányai ipartestületnek a közgyűlés j az 1904. évi költségvetés keretében 1000 korona segélyt irányzott elő; Csákány Sándor, Szent- • királyi József és Kerekes János városi tisztvi­selőknek pedig drágasági pótlék gyanánt íejen- kint 40 — 40 koronát szavazott meg. A közgyűlés többsége szavazás utján el­vetette Kerekes János kérvényét, melyben tűz- j oltótiszti minőségben teljesitett szolgálataiért tiszteletdij kiutalását kéri; ellenben Hotye Miklós felső ipariskolai tanulónak 1904. évre 1Ó0 korona segélyt szavazott meg a közgyűlés. 1904. évre 200 korona segélyt szavazott meg a közgyűlés a nagybányai ifjak budapesti körének is, mely oly humanus czélokat szolgál. László Endre m. kir. állatorvosnak a vá- i rosi állatorvos helyettesitéseért a helyettesítési j időre járó tűzifa illetményt a közgyűlés kiutalta. Stoll Béla képviselőnek a marhaállomány védelmére apaállatoknak kellő mennyiségben val'ó beszerzése iránt beadott indítványa került ezután tárgyalás alá. A közgyűlés megbízta a \ város tanácsát, hogy esetről-esetre a marhaállo­mány tekintetbe vételével minden hatvan darab tehén után egy-egy apaállat beszerzéséről gon­doskodjék. Tersunszky Viktor és társai alsó-íernezelyi j lakosok parlagföld feladása iránt folyamodtak a j közgyűléshez. A közgyűlés elhatározta, hogy a Felsőbányai-utcza végén, a faraktár mellett Alsó- fernezely felé elágazó ut két oldalán levő, vala­mint a Felsőbányai-ut jobb oldalán elterülő parlag földeket nyilvános árverésen adja el s e i parlag földek eladási ügyét érdemleges határo­zat hozatal végett az 1886. XXII. t.-czikk 110. §-a értelmében harmincz nap közbevetésével j tartandó közgyűlés napirendjére tűzi ki. Csepey Ferencz tözkárosult kérelmét, hogy a házának felépítéséhez szükséges anyagok négy évi törlesztés mellett utaltassanak ki, a közgyűlés teljesiti. Dragos Theofil dr. nagybányai lakosnak a 20 százalék telepedési pótadó kirovása ellen be­adott felebbezése ügyében határozott ezután a ; közgyűlés. A közgyűlés a felebbezést eiutasi- | tóttá s a 20 százalékos telepedési pótadónak záros határidő alatt leendő lefizetésére felebbezőt felhívta. A közgyűlés Berindán János nagybányai lakos, fuvarost a községi kötelékbe ötven korona dij lefizetése mellett felvette. Jóváhagyólag tudomásul vették ezután a város erdőhivatalának gondozása alatt álló esz- j közökről, valamint a fürészgyári eszközök és tárgyakról 1901. és 1902. évre készített s a városi számvevő által felülvizsgált leltárakat, mire az elnök a közgyűlést öt perezre fel­függesztette. Szünet után Nagyobb vita támadt az erdő és közgazda- sági, valamint a községi közmunkapénztár 1902. ' évi zárszámadásánál, melyben Makray Mihály dr., Stall Béla, Miskolczy Sándor t. ügyész, Alól- í (lován László, Révész János, Égig Mihály és ! Virág Lajos vettek részt. Moldován László azt indítványozta, hogy j a zárszámadás tárgyalás s jelentéstétel végett tétessék át a gazdasági s pénzügyi bizottsághoz. Égig Mihály főjegyző szavaira, melyben a zárószámadások felterjesztésének sürgősségére 1 utalt, Moldován, László indítványát visszavonta, mire a közgyűlés az 1902. évi zárószámadásokat jóváhagyta; a jövőre nézve utasította a város tanácsát, hogy a zárószámadásokat a gazdasági s pénzügyi bizottsággal tárgyaltassa; a kiküldött számvizsgáló-bizottság jelentését másolatban pedig azzal tette át a gazdasági s pénzügyi bizottság­hoz, tegyen javaslatot a közgyűléshez, hogy a jelentésben foglalt nehézmények miképen volná­nak eloszlathatok ?■ Dél már jóval elmúlt, mire a tűzrendészet: szabályrendelet módosítására került a sor. A széksorok erősen megritkultak, a képviselők java része ebédelni ment, de azért a hátramaradt képviselők oly hévvel, oly hangosan tárgyaltak tovább, mintha zsúfolva lett volna a nagy tanács­terem, pedig már ekkor alig voltak jelen húszán a közgyűlésen. Hosszas vita után a közgyűlés a tűzrendé­szed szabályrendelet módosított szakaszait elfo­gadta s. utasította a város tanácsát, hogy a tűz­oltói őrség elhelyezésére a belvárosban alkalmas helyiség bérléséről sürgősen gondoskodjék. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a jog­ügyi bizottság javaslatát a fürészgyár termékei­nek bérlete tárgyában, mely vélemény azon az állásponton nyugszik, hogy a szerződés értel­mében a várost a kevesebb termelés miatt sem mulasztás, sem kártérítés kötelezettsége nem terheli. A felsőbányái vasúti törzsrészvények jegy­zése tárgyában a közgyűlés kimondta, hogy a 20.000 koronát a város törzsvagyonából fedezi s ez összeget 20 évi részletben az évi jövede­lemből visszatéríti. A közgyűlés Bányay József városi gazda­tisztnek hat heti szabadságot engedélyezett. Végül Révész János indítványára a köz­gyűlés elhatározza, hogy a tiszabecsi Rákóczi- ünnepen küldöttségileg képviselteti magát s ko­szorút helyez az emlékre. A küldöttségben részt venni óhajtók f. hó 12-ig a helyettes polgár- mesternél jelentkezhetnek. Ezzel a hosszú közgyűlés, mely itt amott eléggé viharos volt, egy óra tiz perczkor véget ért. Erzsébet királyné. (f 1898. szeptember 10.) A harangok sirató szava végigkondul az egész országon. És megered ismét a köny a szemekből, égő fájdalom nyilalik át a sziveken, némán, le­hajtott fővel emlékezünk a mi szivettépő vesz­tességünkre. Öt éve múlt... A magyar nemzet tündöklő, ragyogó csillaga, mely csodásán igéző, szelíd fényével egy ijesztően rémes sötét éjszakából vezérelte ki nemzetünket, örökre letűnt a mi egünkről. Öt éve már, hogy az az ajak, mely nem ismeré a gyűlölet szavát, mely csak imádságos szóra nyílott meg, örökre elnémult. Hogy az az áldott kéz, mely csak jót, ne­meset cselekedett mindenha, melynek jóságos érintése egyszerre torié fel az elesett magyar nemzet égetően kínos könyüit, örökre leha­nyatlott. Öt éve már, hogy az elvetemült banditának tőre átjárta azt a nagy szivet, mely nemzeteket átölelő csodásán meleg szeretetével a népek millióit volt képes magához fölemelni. Oh az a tör, mely a genfi ut porába vér­rózsákat ültetett, nemcsak áldott emlékezetű királyasszonyunk szivén ütött halálos sebet; nemcsak a mi felséges urunk, királyunk szivét tépte véresre, hanem soha be nem gyógyulható sebet ejtett a magyar nemzet szivén Js, amely megújul mindannyiszor, valahányszor Ő hozzá, a Jóhoz, a Magasztoshoz, ami Védőangyalunkhoz viszen minket az emlékezés. A szivetfacsaró nemzeti gyásznap óta a végtelen idők homokóráján öt év hullott a sem­miségbe. Es e megrenditően szomorú évfordu­lón, nem érezzük, nem érezhetjük, hogy kevésbbé égetően fájna a mi sebünk, mint ama borzalmas napon, mikor a szörnyű Hiob-hir egyszerre, egész váratlanul vágott bele sziveinkbe. Mélyen megilletődve emlékszünk a mai napon 6 reá, ki angyali jóságával, anyai szívre valló nagy szeretetével, minden időkre ékeskedő fejedelmi erényeivel, még életében soha el nem múló emléket emelt önmagának. A szivekbe, egy nemzet szivébe Írva be dicső nevét...... És az a szeretet, mely szinte az emberi érzelmeken fölül magasztosulva köté össze nem­zetünket nagy királyasszonyunkkal, teszi a mai napot a magyar nemzetre nézve az örökös gyász napjává. Most, amidőn a tépelődés s a gyász haso­gatja sziveinket, lehetetlen, hogy az imádkozás szavai is meg ne csendüljenek lelkeinkben. Ő érette, az Ő lelki nyugalmáért. Ki immár csön­desen aluszsza siri álmát és felséges királyunkért, ki a dicsőültben „trónjának ékességét, hű társát, életének legnehezebb óráiban vigaszát és támaszát“ vesztette. A harangok sirató szava végigkondul az egész országon. Mintha gyászos nagy idők perczei újulnának meg, könytengerben úszik a magyarok hazája. Harangok zúgása, szemünk könypatakja legdrágább kincsünket siratják. É. M. HÍREK. Szeptember. 9. Van szerencsénk értesíteni a mélyen t. közönséget, hogy ujonan s gazdagon felszerelt könyvnyomdánkat a Hid-utczai Bay-féle ház­ból a Fő-tér 14. szám alá, néhai Molnár Mihály által bírt, földszinti helyiségekbe helyeztük át. Ugyanide helyeztük át a Nagy­bánya kiadóhivatalát. Morvay és Undy. Személyi híreit. Szathmáry Béla miniszteri tanácsos városunkba érkezett. - Ferenczy Ferencz, a kiváló iró, ki testvére : Ferenczy Károly festőművész vendégeként pár hetet városunkban töltött, a fővárosba vissza utazott. - Almer Béla mátészalkai gyógyszerész pár heti itt tartózkodás után családjával haza utazott.- Massanek Rezső kir. táblabiró pár napot városunkban töltött. - Ember Elek nővérei: özv. Hoffmann Jenőné és Ember Anna Budapestről pár heti itt tartózkodásra városunkba érkeztek. - Zivuska Andorné, kinek egyik leánya: Irén több Ízben énekelt a r. kath. templomban s oly nagy feltűnést keltett fenomenális pompásan isko­lázott hangjával, — családjával hazautazott Debreczenbe, — Ochlert Dániel franczia hires geológus a bécsi kon­gresszusról jőve pár napot városunkban töltött. Itt léte alatt Incze Sándor vendége volt. Áthelyezés. Moldován Anna fiumei felsőbb leányiskolái tanítónőt a vallás- és közoktatásügyi miniszter saját kérelmére Lőcsére helyezte át. Kinevezések. A m. kir. pénzügyminiszter Rippler Dávid végzett akadémikust a kereszt­hegyi bányaműhöz napidijas bányagyakornokká, Ponner János végzett akadémikust pedig a fer- nezelyi kohóhivatalhoz segélydijas kohógyakor­nokká nevezte ki. Kolozsvár uj h. lelkésze. Említettük, hogy Bartók György dr. erdélyi püspök Szabó Mik­lós nagybányai ev. ref. segéd lelkészt Kolozs­várra helyettes lelkésznek nevezte ki. Szabó f. hó 14-én, hétfőn foglalja el uj állását. Búcsú­beszédét f. hó 13-án, vasárnap délelőtt 9 órakor tartja meg az ev. ref. templomban. Egyházi kinevezés. Meszlényi Gyula megyés püspök Takács Károly munkácsi segédlelkészt Józsefházára lelkészszé nevezte ki. Uj tanitónók. A közoktatásügyi minisz­ter Kicsivszky Ilona és Liptay Anna oki. tanítónőket a kapnikbányai elemi iskolához taní­tónőkké nevezte ki. Eljegyzés. Cservenka János cs. és kir. 5. gyalogezredbeli hadnagy Bujánházán eljegyezte rápolti Nagy Miklósné volt özv. Lánczky Lajos- né leányát: Mariskát. Rákóczi. E czim alatt a mai lapunk tárcza- rovatában közlött gyönyörű költeményt, mely a jeles költőnek: Révai Károlynak egyik legszebb alkotása, a Rákóczi-ünnepségek keretében tartott Kurucz-estély sziinórája alatt olvasta fel Neu­bauer E. Ferencz. A versnek igen nagy hatása volt s a távollevő költőt, ki poezisének vará­zsával már oly sokszor gyönyörködtette a nagy­bányai közönséget, valósággal ünnepelték. Ékszerek* érák,ugyszintén mindennemü arany-és ezüstnemüek a ieg­—— i— ......i mm ~==: jutányosabb árak mellett kaphatók ———­RE ZSŐ a YULA órás- és ékszerész-üzletében Nagybányán, Főtér.

Next

/
Thumbnails
Contents