Nagybánya és Vidéke, 1918 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1918-04-28 / 17. szám
Nagybánya, 1918. Április 28. — 17. szám. 9 XLXV. évfolyam. TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK MINDEN VÁSÁR NAP. Előfizetési ára: Negyedévre 2 korona és 1 K háborús pótlék. —'■*- ■ ■■■ Egyes szám 24 fillér. --- ■ Felelős szerkesztő és laptulajdonos: RÉVÉSZ JÁNOS. ügyészség ■ata!• fe1' Száguldó teherautók. A régi vígjátékokban gyakran olvasunk olyan öreg házaspárokról, akik a gőzmozdony feltalálása után annyira féltek a vasúti gőzösöktől, hogy semmiképen nem akartak a vasúti kocsikba ülni. Ha a háború után felszabaduló autók és repülőgépek a civilforgalom szolgálatába fognak állani, ez a konzervatív irtózás a repülőgépek forga- lombahozatalánál előreláthatólag meg fog ismétlődni. Az automobilokhoz már hozzászokott a közönség. Elmúlt már az ideje annak, hogy a közelgő autó hangjaira a lakásokból a kapuhoz siessen a kiváncsi háznép. Ennek dacára Nagybánya lakosságában nagy nyugtalanságot idézett elő az a két hatalmas teherautó, mely a legutóbbi héten részint nagy fatörzsökkel megterhelve, részint üresen dübörgött végig a város utcáin. Erre a két teherautóra „M. kir. Bányaigazgatóság“ jelzés van óriási betűkkel felírva. Kétségtelen, hogy az igavonó állatokban beállott hiány folytán indokolt a gépkocsiknak fokozottabb mértékben való igény- bevétele. Ez ellen senkinek sem lehet kifogása. És ha mégis foglalkozunk ezzel a kérdéssel, tesszük ezt azért, mert a lakosság nyugtalankodását több szempontból meg- okoltnak tartjuk. Attól talán el lehetne tekinteni, hogy teherautók elvonulása alkalmával a házak ablakai, falai csaknem recsegésig remegnek a föld rázása következtében, mert ilyen fokú rázást a házak közelében lemérsékelt menetsebesség mellett az épületek talán veszély nélkül elbírnak. Attól el is lehetne tekinteni, hogy az utca burkolata erős rongálódásnak van kitéve, mert úgy értesültünk, hogy a kincstár elvállalta a gépkocsik által megrongált ut-burko! n .k időnkint való kijavítását. Két szempontot azonban nagyon fontosnak tartunk, melyet nem szabad figyelmen kívül hagynunk. Az egyik az, hogy a vízvezetéki és csatornázási csövek épségét veszélyezteti az a nagy rázkódás, amit a két hatalmas teherautó előidéz, a másik pedig az, hogy a két gépkocsi naponta többször átrobog a Zazarra nem régen nagy költséggel épített betonhidon és nagyon kérdéses, hogy a két nagy tehergépkocsi gyakori rázását kibirja-e az aj betonhid. Ennek a két kérdésnek az elintézésénél nagyon nagy gondossággal és körültekintéssel kell haladéktalanul eljárni, mert a legkisebb mulasztás e téren olyan vétkes könnyelműséget jel enter0, mely utólag beláthatatlan horderejű következményeket vonna maga után. A vízvezetéki csöveknél már eddig is gyakran észleltek csőrepedést. Nem lehet elvitatni, hogy a tartós szárazságon kívül ezek a csőrepedések lényeges mértékben előidézői voltak a vízellátás hiányosságainak s ha a csőrepedések a hatalmas teherautók rázásai következtében fokozódni fognak, az esetben előrelátható, hogy a vízvezetéki mizériák nagyobb mértékben fognak jelentkezni. Ha gondos és alapos szakvizsgálat után annak cs gé lenne megállapítható Debre+éknek, csatornázásnak, vágy ä betonúidnak épségét a két hatalmas tehergépkocsi forgalma veszélyeztetné, az esetben valamelyes megoldásról okvetlenül gondoskodni kell. Egyik megoldás* volna az, hogy a bányaigazgatósag a veszedelmesen nagy súlyú gépkocsikat kisebb súlyú gépkocsikkal cserélné be. Addig is, mig az illetékes körök a megnyugtató megoldást meg fogják találni, a közérdek szempontjából az volna kívánatos, hogy a gépkocsik menetsebességét az épületek közelében és a betonhidon, valamint azokon az utakon, amelyek alatt csövek vannak elhelyezve gondosan megállapítsák és szigorúan ellenőrizzék. J Obiatok Béla, j . Ismét eltávozott örökre Nagybánya társadalmának egyik kozbecsíilésben és szeretetheti álló régi tagja, Oblatek Béla, m. kir. főbányatanácsos, kohóügyi eladó. Április -21-én, vasárnap délután még teljes egészségben sétált, kedélyesen beszélgetett, de estére hirtelen rosszul lett és rövid szenvedés után nemesen érző szive utolsót dobbant. Oblatek Béla 1853. évben Sztrimbujban született. Atyja kincstári főerdész volt. Középiskoláit Nagyenyeden és Kolozsvárt végezte. Kolozsváron egy évig jogász volt, azután pedig a selmeczi bányaakadémiára ment, a hol oklevelet szerzett. Gyakornoki éveit Zalatnán töltötte, onnan Ravaszpatakra, majd Óradnára, Felsőbányára, később Alsófernezelyre került. Buhl bányatanácsos halála Turáni egység. Irta: Zempléni Árpád. Újabb időben, ez évtizedüuk eleje óta, egy uj szó kezd hazánkban szárnyra kapni. Ez a szó a „turánizmus*. Értelme bizonyos közeledési törekvést jelent az uráli, altaji, finn- és mongolféle népek között. Védekezés az árják elnyomó és beolvasztó törekvései ellen, közművelődési, köz- gazdasági és politikai összefüggések megalapozásával. A turánizmus művelésére Magyarországon nyelv- és néprajztudózokból 1910-ben Turáni Társaság alakult, Törökországban pedig politikai párt létesült, melynek „Túrán“ ciinü napilapja elterjedt és népszerű. E gondolatkörbe sorozható a japánok jeligéje: „Ázsia az ázsiaiaké!“ Turáni szellemű finn testvéreink ujabbkori irodalma és művészete is.* Az ősi, faji hagyományok tisztelete jellemzi e törekvéseket és szeretettel való közeledésre indít mindama néptestvéreink felé, akik e hagyományok ősi .részesei. Felekezeti célzata nincs és nem is lehet egyikünknél sem, mert hiszen ke-, resztények, mohamedánok, buddhisták, zsidózó tatárok, konfúcisták, pogányok esetleg létrejöhető világszövetségében csakis a legteljesebb vallási ^Nagylexikonjuk, a Wichmann Yrjő szerkesztette Tie- tosanakirja minden más külföldi lexikonnál bővebben és rokonszenvesebben tárgyalja gazdagon illusztrált köteteiben Magyarországot, Budapestet és általában minden magyar vonatkozást. A szerk. türelem politikája állhat meg. Japán recipiálja Mohamed és Jézus vallását, mi recipiáltuk Mózes és Mohamed hitét, előreláthatólag Kina és Oroszország, valamin Törökország is igy fog cselekedni. Az ősi vallás képei, alakjai és fogalmai, kulturális hagyományunk egyéb kincseivel együtt, az irodalom és művészetek táplálására fognak fölhasználtatni, mint ahogy használtatott régebben a görög-latin mitológia, újabban Wagner operáiban a germán, és a finnek irodalmában, festészetében és zenéjében a finn ősvallás. Mi magyarok a magnnk ősi hagyományait a sokkal épebbekül fennmaradt szibériai vogul-osztyák (ugor) népek hagyományaival bővíthetjük, török testvéreink pedig a Krim és Szibéria török-tatár népeinek emlékeiben lelhetik föl nemzeti művészetük szükséges anyagát, hogy a régi perzsaarab utánzásból kievezhessenek. Mi magyarok e hagyományokhoz is joggal nyúlhatunk. Három régi kulturcsoporttól származnak a mai nemzetek: turániak vagy sárgák, indogermá- nok vagy árják és sémiták név alatt emlegetik őket leginkább. A seiniták afrikai eredetűek. Ők találták föl a vasat, acélt, tőlük való Egyiptom kultúrája, ősi válásukból szokás származtatni a mozaismust, a mohamedánizmust és a keres; hiv- ség ősi formáit. Az árják őshazájának Indiát ják. Rendkívül gazdag régi irodalmuk, ragyogó mitológiájuk, iparuk, művészetük, vagy lélekszámúk ma is az emberiség elejére helyezi „a hindukat. Belőlük szakadtak a görögök, a germánok, a szlávok és a latinok. Talán a perzsák, némely kaukázusi népek és az örmények is. A turániak vagy sárgák nagy tömege, mint a japánok kedvtelve nevezik: „az arany rassz“ ma is legnépesebb a „három faj közül, legnagyobb területen is lakik. Ők adták az emberiségnek a bronzot, alkalmasint a finnek ősei: a csudok, az Írás és csillagászat tudományát, melyet a sum Írok (a tö- rökség egyik őse „vagy testvérága) találtak föl és terjesztettek el. Ősi fészkeik az Ural, az Altai, a mongol területek, Turkesztán vagy Túrán és Babilon. Volt ősvallásuk, melyet ma is sámánizmus név alatt vizsgál a néprajztudomány. Ez volt magyar eleink ősi vallása is, ugyanolyan, mint a mongoloké, pogány tatároké, pogány voguloké ma is, ilyen volt a régi finneké, régi japánoké, alkalmasint sok kínai néptörzsé is valaha. Közös ősnyelvük szavaiból a magyar nyelv több százat megőrzött. Ha a szókincsbeli, a gondolatfüzésbeli rokonságokat, hitbeli hagyományokat, ipari és ruházkodásbeli Ízlésük megfeleléseit egybehason- litjuk, tiz-tizenötezer éves történeti távlatban terül ki előttünk Eurázia a Himalájától a Jeges-tengerig, a Kaukázustól a Keleti-tengerig, Európa közepétől a Csendes-óceánig. Turkesztán, Kina, Szibéria és Kelet-Európa egy-egy nagy birodalomnak tűnik fel, melyekben földet művelnek, állatot tenyésztenek, arany-, ezüst-, és rézkovácsok, bronzöntők munkálkodnak, kereskedelem folyik, irás, rovás dívik, törvénykezés, iskolázás van, vallásos áldozatokkal tisztelik az eget, a földet, a vizet, a hősök és ősök félistenseregét. Bronzfegyvereik, rengeteg lovasságuk, népes gyalogságuk van, háborúskodnak, kibékülnek, egyesülnek, ha egy-egy Attila terem
