Nagybánya és Vidéke, 1918 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1918-03-24 / 12. szám
Nagybánya, 1918. Március 24 — 12. szám XLIV. évfolyam. TáRSADALMI HETILAP. A NAGYBANYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET DIVATA < MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. ügyes Előfizetési árak: Egész évre 8 K. Félévre 4 K. Negyedévre 2 K ===== Egves szám 20 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: RÉVÉSZ JÁNOS. Szerkesztőség és kiadóhivatal: = Felsőbányai-utca 20. szám alatt Telefon szám : 18. Nagybánya. Kinek volt igaza? Néhány héttel ezelőtt cikket Írtam arról, hogy a kerület képviselője vagy nem tud, vagy nem akar a város közérdekű dolgaiban eljárni; és hogy a képviselő jelölt,, ha mindjárt miniszter is, nem mimosa pudica, hogy választás előtt ne kellene őt moraliter egyes nagyobb jelentőségű ügyek keresztülvitelére, lekötni. Az eredmény igazat adott nekem. A Laposerdő dadásának ügye, amelyhez hozzá van rögzítve a város egész jövő existekitiája, virágzása vagy tengődése, a polgárság boldogulása vagy többszáz százalékos pótadója, el lett döntve a kormány által és pedig épen az ellenkező módon, mint azt a város közönsége kérte, óhajtotta volna és a hogy azt a miniszterképviselő ur kilátásba helyezte. A város azt kérte, hogy attól a sablonos kivánságtól térjen el a kormány, hogy a kiirtott erdő helyett hasonló területű erdőt kelljen vásárolnia; hiszen van a városnak 16000 hold bérces erdeje. A kiirtott terület úgy sem lesz eladva, tehát a város vagyonának állaga csak művelési ágakban változnék. . És a kormány mégis követeli, hogy a város a kiirtandó Laposerdő helyett vásároljon előbb hasonló nagyságú erdőterületet s csak azután ad engedélyt a különben is pusztuló Laposerdő teljes kiirtására. Ezt az intézkedést józan ésszel megérteni nem lehet. Mert, ha olyan községgel vásároltatnak erdőt, amelynek több erdeje nincsen, mint ameny- nyinek eladását kéri, azt mindenki megérti; de hogy miért kelljen Nagybánya városának valahol az Isten háta mögött egy 1800 holdas letarolt ciherest venni, amikor üzemterv szerint kezelt 16000 hold bérces erdeje van, azt csak azok a ferde gondolkozásu emberek tudnák megmondani* akik a mai rendkívüli időkben is csak a rég elkopott kaptára tudják fölhúzni, a mai megváltozott idők követeléseit, amely kaptával, ha a föld népe oly birkatürelmű nem volna, már rég úgy elkergette volna őket, hogy helyüket azok foglalják el, akiknek érzékök van ahoz, hogy nem népámitó frázis idejét múlt sablon, hanem a nép boldogulása a lényeg az ilyen korszakalkotó fontos dolgok elbírálásánál, aminő például épen ez a kérdés. A demokrata kormány azonban még ezzel sem elégszik meg. Törvényellenesen elkobozza a városnak azt a jogát, hogy vagyon-felügyeleti tekintetben közvetlenül a minisztérium alá tartozik. (1886: XXII. 165. §.) Azt követeli, hogy az árverési föltételeket mutassa be a város a vármegyének jóváhagyás végett, a megtartott árverés jóváhagyását kérje a vármegyétől, épen úgy. mint a felsőfernezelyi úrbéresek. Ez ellen leghatározottabban tiltakozom. A íöldmivelésügyi minisztérium ugyan megtette, hogy a bérces erdő eladásának ügyében letagadott, nemlétezőnek jelentett ki egy olyan rendeletet, melyet a belügyminiszterrel egyetemben adott ki s ezen az alapon, téves kiindulási pontból gyanúsításokkal fűszerezett oly leiratot küldött a városnak, melyet az szó nélkül nem hagyhatott, hanem ellene előterjesztéssel élt s ezzel pz ügyet az elposványo- sodásnak átadta. Ezen1 határozatával szemben, mely törvényes jog elkobzását célozza, ei sebb ellentállással fog a kormány találkozni. Szomorú, hogy a földmivelési minisztériumot kell kitanitani arra, hogy mi egy volt szabad kir. városnak joga vagyonkezelési tekintetekben. Mit szóljunk azokkal szemben, akik törvénybe ütköző tetteiket a törvény nemtudásával mentik; mikor a minisztérium nem tudja, hogy mi a törvény; ha pedig tudja s annak dacára ilyen leiratot küld, az még nagyobb hiba, mert törvényen teszi túl magát. Itt pedig még nem tartunk. Az elszáradt fák kivágását kegyesen engedélyezi a kormány. Mit jelent ez? A vagyon elprédálását, mert a száradás foltonként és szórványosan fordul elő. Ahol foltonként van, ott a még élő fákat a döntésnél az összetöréstől részben meg lehet menteni, de ahol szórványosan van a száraz fa, ott az élő erdő sokat fog szenvedni; ha a város az ilyen kitermeléshez hozzáfog. Ha a város nem fog hozzá a száraz fák kitermeléséhez addig, mig megfelelő erdőt nem vesz, hogy az egész erdőt egy állagban adhassa el, akkor, egyrészt az ellenőrzés lehetetlen, másrészt a kiszáradt fa csak tűzifának termelhető ki s jóval kisebb árat kap érte, mintha az egész erdő kitermelése most lett volna engedélyezve, amikor a magás faárak és az egységes kitermelés mellett az erdő árán a város vagyoni egyensúlya lett volna megmenthető. Az utóbbi hónap lisztmennyiségéből 200 mázsa lett levonva. Ezek ntán úgy módosítom állításomat, hogy a demokrata kormány és a kerület képviselője sem nem tud, sem nem akar a város érdekében tenni s eljárni és igy annak javát szolgálni. Kinek volt igaza ? Jó lesz'ezt a fokos nyelére felróni. L. Bay Lajos. Közérdekű akcióink. — Irta: Rácz Dezső. — Ezen cim alatt fogom Nagybánya város közönségét tájékoztatni a Nagybányai Közgazda- sági és Kereskedelmi r.-t. által a köz érdekében kifejtendő tevékenységről és beszámolok az intézet által megindított első tervezet lényegéről és annak ez idő szerinti stádiumáról. A Lápos folyó vizének villamos energia képzésére való felhasználása ügyében Földes Bél^átmeneti gazdasági miniszter ur őnagymél- tós^gának a következő — hivatalos — kérelmet nyújtottuk be: Nagyméltóságu Miniszter Ur, Kegyelmes Urunk! Nagybánya város székhelylyel 1918. febru. r 26-án megalakítottuk a Nagybányai Közgazda- sági és Kereskedelmi r.-t. cég alatt bejegyzett intézetet azon célból, hogy Nagybánya város és vidéke közgazdasági tényezőit egy érdekkörben egyesítvén, annak közgazdasági életét szakszerűen irányíthassuk. Ezen cél által vezéreltetve, mielőtt közgazdasági tevékenységünket megkezdenők, számba vettük mindazon tényezőket, melyek az érdekkörünkbe bevont nagy vidék közgazdasági fellendítésére kihasználhatók és amelyek a jövő fejlődés lehetőségét volnának hivatva megalapozni. Programmunk értelmében, amelylyel első sorban is altruisztikus alapon óhajtjuk a köz érdekeit szolgálni, nem elégedhetünk meg azzal, hogy csupán a létező viszonyokat véve figyelembe, az egyszerű kereskedelmi tényező szerepét töltsük be, hanem minden erőnkből arra törekszünk, hogy érdekkörünkben a közgazdasági viszonyok fellendítésére alkalmas erőket ezen célra kihasználhassuk és az alkotásra egyesíthessük. Nagybánya városát óhajtjuk kereskedelmi gócpontjára fejleszteni annak a nagy vidéknek, amely a termények és termékek forgalomba hozatala és értékesítése tekintetében, a geográfiái elhelyezkedés alapján is Nagybánya felé gravitál. Ha az ország északkeleti részének térképére egy pillantást vetünk, mindjárt megállapíthatjuk, hogy ez a hely maradt vissza a fejlődéstől és kultúrától főleg azért, mert hiányzik két fontos közgazdasági tényező, az olcsó energia és a vasút. Ezért nem lehetett az erdőségekben és bányászati kincsekben - -gazdag—wiéék termékeit kihasználni, a földművelést és ipart fellendíteni. Kerestük tehát azt a tényezőt, amely kiindulási pontul szolgálhatna a jövő fejlődés lehetőségének megalapozására és ezt a Nagyméltóságod vezetése alatt • álló magas minisztérium által kezdeményezett vizi erő kihasználási akció intenciói alapján sikerült is megtalálnunk. A Lápos folyónak Macskamező és Kővár- remete községek közötti szakaszán 118 méter esése van. Minthogy a folyó medre szűk, mindkét oldalon meredek és mezőgazdasági kultúrára alkalmatlan völgyön vezet keresztül, a viz egy völgyzáró gát építésével elrekeszthető. A folyó átlagos vízhozama 9 köbméter lévén, a vízhozam és esés felhasználásával rendelkezésre álló hidraulikus energia kerekszámban 10.000 lóerőre tehető, amely elektromos energiára átszámítva 6000 kilovatt órának, vagyis 6000 X 24 X 065 = 52 millió kilovatt órának felel meg, amely egy 100 kilométeres .sugarú körzetben lenne felhasználható, mezőgazdasági és ipari célokra, továbbá vasutak, drótkötélpályák stb. vontatására. Ezen |előterjesztésünk szűk keretei között nem részletezhetjük azokat a lehetőségeket, amelyek e nagy országrész természeti kincseinek kiaknázása, az ottlevő javak feldolgozása és értékesítése, ipari vállalatok és közlekedési eszközök létesítése által megvalósíthatók és ezen eddig ki nem használt nagy területek az ország közgazdasági életében szervesen bekapcsolódván, számottevő termelési tényezővé volnának fejleszthetők. A Lápos folyó vizében rejlő nagy erők kihasználásával ezen célok mind elérhetők volnának abban az esetben, ha a létesítéshez szükséges tőkéket biztositanunk sikerülne. A vízmű és Központi telep felépítési költségeit szakértő mérnökeink 10 millió K, körül állapították meg, amely nagy összeget saját erőnkből biztosítani nem volnánk képesek. Tekintettel azonban ezen tervezet megvalósításához fűződő országos, érdekekre, abban a reményben vagyunk, hogy annak létesítése állami támogatással, az átmenti gazdasági beruházási alap igénybe vételével lenne elérhető. Az előadottak alapján azon alázatos kérelemmel bátorkodunk Nagyméltóságodhoz fordulni,
