Nagybánya és Vidéke, 1918 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1918-03-24 / 12. szám
1918 Márcuis 24. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 12. szám. miszerint bennünket ezen tervezetünk megvalósításában, az állam részéről kölcsönnel, szubventió- val, vagy Nagyméltóságod által meghatározandó egyéb formában és feltételek mellett támogatni méltóztassék. A vízmű és telep évi tiszta jövedelmét szakértőink 2 millió K-ra becsülik, amely összeg a 10 millió K, befektetés 20%-os jövedelmezőségének felel meg, tehát a vállalkozás pénzügyi szempontból is első rangú befektetésnek mutatkozik. Végül még legyen szabad megjegyeznünk, hogy a legnagyobb készséggel ajánljuk fel Nagyméltóságodnak további szolgálatainkat ezen tervünk megvalósításához és abban a reményben vagyunk, hogy az intenciók, amelyek benünket ezen tervezetünk benyújtására késztettek, Nagyméltóságod- nál is teljes megértésre és közérdekből támogatásra is fognak találni. Fogadja Nagyméltóságod őszinte nagyrabecsülésünk kifejezését, amellyel vagyunk Nagybányán, 1918. március 10-én. alázatos szolgái Nagybányai Közgazdasági és Kereskedelmi r. t. Ezen kérelmünket Brebán Sándor esperes ur személyesen volt szives a Minsteriumban benyújtani, a hol is a megvalósításhoz a legmeszebb- menő támogatás lett megígérve és kilátásba helyezve. Min fins laMplnl so ins Meile. — Irta: Bay Lajos igazgató. — Befejező közlemény. Ábray Károly a vidéki pénzintézetek bizottsági elnöke 1873. november 29-én értesítette Nagybánya város takarékpénztárát, hogy a Szab. Osztrák Nemzeti Bank, a Pesti Hazai Első közvetítése mellett a magyarországi pénzintézetek részére 4.000.000 írt erejéig, 6 és 72% mellett késznek nyilatkozott az azt igénylő takarékoknak kölcsönt adni. Ha tehát az intézet azt igénybe akarja venni, utasítás szerint a lépéseket tegye meg. Erre felkérték a város közgyűlését, hogy 50.000 írt felvételére vállaljon kezességet és nyújtson biztosítékot. Amit a város meg is tett. A város az 1875. évre esedékes adósság törlesztésének elengedését kérte. Az igazgatóság a tőke teljes kamatjának befizetése ellenében a kérelmet teljesíti. Az 1875. január 18-iki ülésen határozzák el, hogy az eddig díjtalanul dolgozó igazgatóságot a tiszta nyereség 10%-ával honorálják, olyképen, hogy 5%-ot kap az igazgató, az igazgatósági tagok pedig együttesen kapnak 5%-ot. Tehát 7 évig vezette az intézetet az igazgatóság teljesen díjtalanul. Az 1876. április 12-iki választmányi ülésen az alapszabályokat a kereskedelmi törvény értelmében módosítják. A kölcsönök kifizetésének sorrendjét szigorúan ellenőrzik, a helybeliektől 5, a vidékiektől 10% törlesztést követelnek. Az 1876. junius 28-iki választmányi ülésen jelenik meg először Turman Olivér, a későbbi választmányi elnök és polgármester és dr. Lov- rich Gyula, a később megválasztott igazgató. Ekkor választanak először az uj kereskedelmi törvények értelmében a tiszta nyereség 3%-ával díjazott felügyelőbizottságot Bay József, Schönherr Antal és Csausz János személyében. A városi közgyűlés értesíti a választmányt hogy miután a tartaléktőke az alaptőke nagyságát elérte, az alaptőke kamatán felül mutatkozó nyereség címen 5.000 írt- takarékpénztári jövedelmet, mint bevételt, beállít a városi költség- vetésbe. A takarékpénztár kötelezve lett volna a város által adott alaptőkét a városnak visszafizetni, miután a tartalékalap az alaptőke nagyságát elérte. A közgyűlés azonban úgy határozott, hogy ezt a visszafizetendő összeget az intézetnek tőkeemelés céljából rendelkezésére bocsájtja azzal a kikötéssel, hogy a város az eddig felvett s esetleg 22.000 forintig felveendő kölcsöne után 6% kamatot fog fizetni. A gyűjtendő uj tartalékalapra pedig az évi tiszta jövedelemnek 5%-át rendeli a jövőben visszatartani. Az 1877. január 26-iki választmányi ülésen elnököl utoljára Ber- csey Lajos választmányi elnök, kit február 9-én ismét megválasztanak elnöknek, de ő ezt a meg- tisztelteltetést nem fogadja el; erre őt a választmány tiszteletbeli elnökévé, a választmány elnökévé pedig Turman Olivért választották meg. Az intézet 1879. aug. 15-én tartott választmányi ülésén a tervezett Szatmár-Nagybányai vasút létesítésére 10.000 frt részvényt jegyez. Az 1885. aug. 31-iki ülésen határozzák el, hogy uj otthont építenek úgy a Takarékpénztárnak, mint a Casinónak s e célból a Casinó-Egy- letnek olcsó kamatozású 12.000 frt kölcsönt adnak. Azóta e két közintézmény saját otthonában lakik. A következő évben elhatározzák, hogy a Kispiacon levő dísztelen bódék helyett modern árucsarnokot építenek, a ligetben pedig nyaralótelepet létesítenek. A kérdés érdemleges elintézését a képviselőtestülettől várják. A pénzbőség következtében a betéti kamatlábat 1888-ban 4%-ra szállítják le. Helybeli kölcsönökre a kamatlábat jól biztosított ingatlanokra 6 és 7a /o-ban állapítják meg. Dr. Tóth János igazgató 1889. október 27-én meghalt; helyére dr. Lovrich Gyulát választják meg igazgatónak. Az István-torony renoválási költségeire az intézet a gyűjtést 1890- ben megkezdi. Ugyanez évben az alaptőkét a tartalék hozzákapcsolása által 70.000 írtra emelik fel. Az intézet 1893-ban megemlékezik 25 éves fennállásáról s gyülésterme számára megfesteti Ber- csey Lajos, dr. Tóth János és dr. Lovrich Gyula igazgatóinak arcképét. Az intézet üzletköre folyton nő, úgy, hogy 1894-ben hozott igazgatósági határozatra a képviselőtestület 3763—138 1895. sz. határozatával a városi regale-kötvények egy részének devinkulálásával az alaptőkét 250.000 forintra emelik fel. Azóta az intézet a most fennálló, jelentéktelen részletkérdésekben többször változtatott alapszabályok és szervezet alapján működik. Jóllehet az intézet az alapszabályok értelmében bányava- gyonra kölcsönt nem adhatott, mégis a magán- bányaiparral foglalkozókat személyi hitellel és bekebelezésre nyújtott méltányos kamatú kölcsönnel gyakran támogatta. A tőkeszegény Első Műmalom és Szeszgyár Részvénytársaságot, mint a legnagyobb helybeli iparvállalatot, szintén igen előnyös kamatú 50.000 forintra szóló folyószámla hitellel támogatja. Az intézetnek 1894. évben megkezdett annusos kölcsöne nem lett népszerű a helyi piacon. Turman Olivér választmányi elnök, utóbb mint polgármester hivatalból választmányielnöke az intézetnek, 1899-ben meghalt. A novemberi választmányi ülésen Gellért Endre polgármester elnököl. Az intézetnek igazgatója, dr. Lovrich Gyula, 1907. junius 17-én meghal s a szeptember 8-iki választmányi ülésen dr. Makray Mihály polgármester indítványára jegyzőkönyvbe foglalják érdemeit s az intézet szegény jótanulók segélyezésére, igazgatója emlékére 400 K alapítványt tesz. Utódjául Moldován Lászlót választják meg. 1909. szept. 20-án lesz az intézet az Osztrák-Magyar Bank mellékhelyévé, ami a város és környéke iparának és kereskedelmének sok előnyt és kényelmet biztosit. Részt vesz az intézet 1910-ben az István-szálló részvénytársaság megalakításában az által, hogy a részvénytársaság tőkéjének 50%-át az intézet részére jegyzi. 1913. julius 19-én. L. Bay Lajost választják igazgatóvá. A város összes alkotásaira szükséges befektetéseket, melyek természetesen a városi költségvetés rendes keretén belül pótadó nélkül felvehetők nem voltak többnyire a takarékpénztár financirozta, vagy előlegezte. Amily lépéssel haladtak a beruházások, oly mértékben vette az intézetet a város igénybe. Téglakemence építése, Zsibó-Nagybányai vasút hozzájárulás, Széchenyi-liget nagyobbitása, a Gazdasági Egylet átvétele, Agyagos-utca rendezése, városi részleges felmérés költsége, a régi Nagyvendéglő javítása, főszolgabírói lakás és hivatal építése, zazari betonhid hozzájárulási összege, gőzfürdő javítás, a kolerajárvány elfojtására fordított összegek és számos egyéb rendkívüli városi kiadás nyert kielégítést azon a 477.000 koronás folyószámlán, melyet a város nemrég egyenlített ki. Nem érdektelen megtudni, mennyit kapott a város a takarékpénztártól az intézet alapítása óta az alábbi címeken: Tartaléktőkéből alaptőke emelésre 84.164'7¥f K Évi nyereményekből ................... 1,295.623-74 K Alaptőke k amatja fejében 1899-ig 221.744-54 K Városi nyugdíjalapra .... 50.895-15 K Intézeti tartalékalapban . . . '. 118.600-—K Kapott tehát összesen 1,771.028-21 K Ha az alaptőke kamatját 50 éven át 5%-ban megállapítva levonjuk — ez az összeg 711.400 K-t tesz ki — akkor a város a lefolyt 50 év alatt az 5%-os' kamaton felül 1,059.628 K 21 fillér tiszta nyereményben részesült a takarékpénztártól. Bűnéül rótták fel az intézetnek, hogy folyószámla kölcsöneivel adósságcsinálásra csábítja a képviselőtestületet. Pedig ha bűnről egyáltalán szó lehet, azt csak a képviselőtestület és a felsőbb hatóságok követték el. Miért építkezett és költekezett a képviselőtestület, mielőtt befektetése a városi költségvetés keretébe esetről-esetre végérvényesen beillesztve lett volna s miért nem akadályozták meg a felsőbb hatóságok a városnak ezt a gazdálkodását, akár reálisabb költség- vetés, akar pótköltségvetés készíttetése utján, a jelentkező pótadónak azonnal való kivetése által ? A képviselőtestület parancsoló fölénnyel kívánta a pénzintézettől, hogy határozatai értelmében folyószámlákat nyisson s ha ezek összege 50 éven át félmillió koronát tesz is ki, amit különben a polgárság pótadójából kellett volna fizetni, úgy ez mind nem nagy szerencsétlenség; hisz a város az elmúlt 50 év alatt ez intézettől az alaptőke kamatján kívül egy millió koronánál többet kapott és költött el. S hogy e beruházásokat a város nagyon helyesen tette, azt a mai világhelyzet igazolja legjobban. Leginkább igénybe volt véve az intézet, amikor a vízvezeték, csatornázás és István-szálló épitési költségeire kellett előleget adni. Ez megint más lapra tartozik; ezt is csak kényszerhelyzetben, a képviselőtestületnek nem épen legkörültekintőbb határozata alapján teljesítette az intézet olyan időben, amikor a városnak adott kölcsönöket sokkal gyümölcsözőbben lehetett volna elhelyezni. A hálj^rut megelőző pénztelen időben, amikor azt mondhatni, hogy vidéki pénzintézet egyáltalán nem folyósított kölcsönt, az intézet minden helybeli polgárnak adott kölcsönt, ha arra nem nyerészkedésből, hanem önhibáján kívül eső okokból szorult reá. A moratorium szövegéhez akár havikölcsön jegyzésnél, akár más méltányos tekintetekből, sohasem ragaszkodott az intézet. A hét hadikölcsönre összesen másfél milliónál nagyobb összeget jegyeztek az intézetnél. Mindig a város egyeteméhez fűződő összetartozan- dóság érzete, az intézet alapításának célja, a kötelességteljesités tudata voltak azok a rugók, melyek az intézet ténykedését a várossal és polgáraival szemben vezették. Intézetünk teljes önérzettel tekinthet vissza tényeire, hogy hatalmak' támogatója volt a város ama korszakalkotó beruházásainak, melyek nélkül nincs modern város, nincs belterjes gazdálkodás; melyek talán néhány évig igénybe veszik még a város polgárságnak áldozatkészségét s a vezetőségnek minden erejét, tudását és összeköttetését; de végeredményben a város jövő fejlődésének alapjait lerakta, mert kész a vízvezeték, csatornázás, villámvilágitás, villamos ipari erő, állami nép- és közoktatás, festőiskola, erdei iparvasut, Széchenyi-liget, modern színház és szálloda, aszfaltjáró és 5 irányban elágazó vasúti hálózat. Ha tanul a város közönsége ez intézet 50 éves múltjából s arra tekintettel választja meg vezetőit a jövőre, hogy minden kornak megvan a maga embere és ha e kettőt a nép bizalma kapcsolatba hozza: úgy biztosak lehetünk benne, hogy sem elődeink nem dolgoztak, sem mi nem fáradunk hiába s hogy speciális kincsekben bővelkedő szép városunkra nagy országrészen a legszebb jövő és hivatás vár. Színészet. — Rovatvezető: Révész Zoltán. — Az elmúlt héten néhány est megint jutalomjátéknak volt szánva. Kedden Miklósy Gábor igazgatónkat, neves művészünket ünnepelendő tett ki magáért a közönség telt házzal és zajos ová- czióval, csütörtökön Mdthé Lászlói a társulat tehetséges és rokonszenves tagját halmazták el elismeréssel, megértéssel meleg tapsokkal. A jutalomesteken az itt időző Koltay Jenő győri vendég művészünk játékát és főleg temperamentumos és karakterisztikus tánczait élveztük. E héten befejeződtek a bérletes előadások, azonban a társulat a volt bérlőknek elővételi jogát az ezutáni előadásokra is váltott sorrendben fenntartja. A jövő héten Feleky László bonvivant jutalomjátéka fog lezajlani. Mint már múlt számunkban is jeleztük az Ezred apja ez. énekes bohózatban mint Djelinette közjegyző lép föl. Főbb szerepeket kívüle Szigethy Irén és Koltay Jenő töltenek be, akik apache tánezot is lejtenek. A kitűnő erő jutalomestélye szintén bensőséges és fényes lesz, s reméljük minden tekintetben telj es sikerű.
