Nagybánya és Vidéke, 1918 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1918-01-13 / 2. szám
Nagybánya, 1918. Január 13. — 2. szám TÁRSADALMI HETILAP, ITLIV. évfolyam. A NAGYBANYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. űt‘!2S55SKati«WBG Előfizetési árak: Egész évre 8 K. Félévre 4 K. Negyedévre 2 K Egyes szám 20 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: RÉVÉSZ JÁNOS. Szerkesztőség és kiadóhivaíai: Felsőbányai-utca 20. szám alatt Telefon szám: 18. Nagybánya. A Lapos-erdő visszhangja. Lapunk múlt számában közöltük ludányi Bay Lajos orsz. gy. képviselő cikkét, melyben azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy mi lesz a Lapos-erdővel és a zöldségteleppel? Kétségtelen, hogy a város életbevágó érdekeiről volt abban szó s ha a cikknek egyikmásik részére nézve némi megjegyzésünk is lett volna, a cikket nagy horderejű közérdekű voltánál fogva egyelőre minden észrevétel nélkül egész terjedelmében közöltük. Ez a cikk mindenesetre nagy érdeklődést keltett minden vonalon és — amint ez előrelátható volt — arra a cikkre csakhamar válasz is érkezett. A közügyekre jótékony hatással van, ha azok a nyilvánosság előtt nyernek megvitatást, ezért az alábbiakban egyelőre szintén minden észrevétel nélkül egész terjedelmében közöljük Stoli Béla nagybányai ügyvédnek, a képviselőtestület tagjának a Bay Lajos cikkére Írott válaszáK L. Bay Lajos képviselő urnák a Nagybánya és Vidéke január 5-iki számában közölt cikke úgy tárgya, mint a nevezett egyén iránti köz- tiszteletért méltán kelthetett feltűnést. Egyszerű a cim, de a szöveg fontosabb célt jelez. Kötelességemnek tartom tovább fűzni, mert a jelzett értekezleten Bay képviselő ur mellé kijelölt bizottságba én is meg lettem választva. Közjogunk szerint az országgyűlési képviselőnek hivatása nem kerületi érdekek kijárása, hanem ő mint az állami öszhatalom és állami közérdek letétemé- ményese és képviselete. Mélyen tisztelt képviselőnk többször említette előttem a múlt cikluson, mintegy nehézményezőleg, hogy a városi közérdekű ügyekben a legnagyobb szivességgel tenne javunkra, ha arra alkalom merül fel vagy megkerestetik ; ezért tettem több alkalommal indítványt a közgyűlésünkön szives közvetítése kérésére, azonban célszerébbnek tartatott a közvetlen érintkezés miatt Bay képviselő ur szives eljárását venni igénybe. Részemről Bay képviselő ur intellektuális- sága iránt elismeréssel voltam már akkor, midőn városunk vezetésére lett volna kész, erősítette bizalmamat az is, hogy családfájából már a harmadik generációt láttam benne munkatársamul. Hive voltam első választásánál és sajnáltam, hogy változott politikai helyzetében nem követhettem, de a politikát nem szabad átvinni az egyénre s igy tiszteltem energiáját s városunk java előmozdítására törekvésében csekély erőmmel készséggel igyekeztem mindig támogatni. Ha ő egy tehetetlen rendszert kíván ostorozni, úgy az több, mint a jelzett cim. Az utolsó országgyűlési képviselőválasztás előtt általa összehívott értekezleten a nyilt cél iránt nem volt differencia, csak a mód és időre nézve. Ezért az ő elnöksége alatt egy bizottság lett választva a pontozatok összeállítására, mert illusztris jelöltünk iránti tiszteletből nem feltételként, hanem a választás után már mint képviselőnknek láttuk volna ildomosabbnak, bizalommal mintegy feltárva sebeinket, kérni támogatását. Nem lettünk többé összehiva s igy a szép terv, hogy nem vált valóra, nem a mi hibánk, holott a mandátum átadása lett volna erre a legszebb alkalom. Meglehet, hogy politikai okok is játszhattak közre, pedig a városnál erre tekinteni a fenti analógia szerint is nem opportunus, mert a párt és kormány változik, de a város örök s ha bajban van, orvoslásért azon feisőbb- ségbez kell fordulnia, ki a hatalom törvényes gyakorlatában van. A múlt hét év alatt nőttek fel különösen terheink s ép ezen rezsim alatt lett közhitté — megengedem gyarlóságból -— hogy a hatalom az ellenzéket nem sziveken veszi és ennek tagja, no még ha vezérlője, kedvező elintézésre ne számítson. Nem voltam e nézeten, ismerve mélyen tisztelt képviselőnk jóindulatát, a közgyűléseken indítványoztam is, hogyíjdkérjük őt, de a pusztába hangzott* el szavam s városi bizottsági tagunk — Diósad kormánypárti t. o. gy. képviselője —- benfentesként, szives volt rövidesen ügyeinkben eljárni. E részbeni bírálat előtt méltán feltehető a kérdés: meghívta a város vagy párt orsz. gy. képviselőnket s megtagadta e jövetelét; fel lett e városi közérdekű ügyekben közbenjárásra városunk által kérve s mellőzte-e az intervenciót? nemde — nem. Így tehát a múltra senki mást nem okozhatunk, hanem ösmerjük el egész az ildomtalanságig a me« culpát. Mint a Deák eszméinek követője, szívesebben vettem volna ily irány, fejlődését, de mégis orsz. gy. képviselőnk rvAj tudománya, illusztris- sága s tapasztalt intellektuális jóakarata ő iránta oly tiszteletre kötelezett, hogy a pártkérdésen felülemelkedve szerencsémnek tartottam, hogy egyénileg kerületünknek való megnyerése és megtartásánál közreműködhettem. A nyomasztó rezsim elmúlt; ne rekrirninál- junk. De hogy az uj kormánynál orsz. gy. képviselőnk a „Lapos-erdő és Zöldség-telep“ ügyét nem intéztette el, azt Bay képviselő ur valószi- nüleg tévesen tekinti gravamennek; bár azt az uj kormány oly nagy elfoglaltsága igazolttá is tenné, de — mint soraiból látszik — van intézkedés, tehát nem lepi a por, fel keli tehát tennünk, hogy a késedelem a felsőbb hatóság alaposságát eredményezi, hiszen ily ügyet a belügy csak az illető szakminisztériumok meghallgatásával intézhet el; ehez pedig idő kell. Egy százéves fordulóra beosztott erdőt nem lehet oly könnyen megszüntetni. Dédunokáink fajzásáról is van ebben szó. Nagy megfontolást és körültekintést kíván, mert ha egyszer kivágatott, száz év kell az esetleges tévedés pótlására és még más klimatikus és a Bérczes-erdő eladása esetére gazdasági okok is megfigyelés tárgyává tehetők. Zöldség-teleppé pedig hiszi-e Bay képviselő ur, hogy a mi legelőnk gyorsan átalakítható ? Alig teszem fel. Éhez lassú s kitartó munka sóriás j befektetés kell, Megszavaztatott-e bérlet, mert kedvezőnek tartottuk a bérösszeget; de talán ebben is csalódtunk, mert az uj bérlő, kiről azt hittük, hogy a jövőre épit, bár október 1-én vette át ezen 250 noldnyi bérletet évi 7000 K bérért, már ezen év őszi legeltetéséért, habár ő ezen negyedévre 1750 korona bért fizetett, Mar- kovicstól 100 holdért 6000 koronát s a többi albérlőktől aránylag megfelelő összeget inkasszált. A kormány a jóváhagyásnál a maga lágabb látkörében a jövő és a kihasználhatóság célsze- rübbségének kérdésére is kiterjesztheti figyelmét s a vegyelemzéssel egy kétes bérlet esélye he- ■ lyett talán azt is vizsgálja — nem lenne-e a I városnak jövőjére jobb — egy, az igényeknek megfelelő kisebb területet venni kerti művelésre s a többit a mostani szállóige: .földet a népnek“ elve szerint apró örök bérletekben jövedel- meztetni, mert többet is hozhat és nagy tömeget elégíthet ki. Mindezeknél tehát a komoly megfontolást, habár időveszteséggel jár, a város érdekében kell fogadnunk. A Bay képviselő ur által oly gyorsan átvezetett kölcsönöknél szives eljárásáért elismeréssel vagyunk, de talán ott is jobb lett volna a gyorsaság helyett —. ha a nyugodtabb és kedvezőbb kamatú kölcsön lett volna az eredmény, mert 1.500.000 K jelzálog kölcsönt venni fel évi V4°/o használati dij fizetéssel úgy, hogy a kötvények el nem adhatók, csak lombaidirozhatók s igy erre venni fel nagy kamattal 1.050.000 K lombard-kölcsönt, tehát nemcsak egy, de kétfelé fizetni illetéket — kamatot és költséget, az bizony nem kedvező. Aligha nem járt volna jobban a város, ba az akkori kormány is a kölcsön gyors jóváhagyása előtt a szükséglet alapját megvizsgálva, ily terhes kettős terhű kölcsön helyett az altruista bank utján találta volna meg a szerencsésebb megoldás módját. Megengedem, a kölcsönök gyors lejáratát, de meggyőződésem, hogy jobb és olcsóbb kölcsön is teremthető lett volna a kormány jóakaratával. Súlyossá vált anyagi helyzetünk szanálására, a vonatkozó erdőeladás és legelő bérbeadás tárgyában hozott közgyűlési határozataink alapján, midőn az uj kormány által alapos vizsgálat alá látszik vétetni s midőn a súlyos-anyagi helyzet eredetét is vizsgálat tárgyává teszi: ez nem csak nem baj, hanem a városra üdvös s csak elismeréssel vehetjük, ha az uj kormány a helyi felelősség kérdését komolyabban veszi, mint mi. Helyes, ha jelentést kiván arról, miként jöhetett a város oly helyzetbe, hogy éveken át nem tett kamatfizetési kötelmének eleget. Hiszen erről az évi költség- vetésben kell gondoskodni, mint évi szükségletről s ha ez nem történt, a hibásak közt hibás a múlt kormányzati rezsim is s igy ha az uj kormány a rendetlenség és a kamat nem fizetés vizsgálatával az egész városi közvagyon kezelés mélyébe nyúl, csak a Bay orsz. gy. képviselő ur intencióját érvényesíti, mert segíti egy tehetetlennek vélt rendszer hibáit, ha nem is ostorozni, de rendezni. Ezen vizsgálat, ha • késedelemre is vezet, az a város közönségére csak kedvező, a faár sem fog oly hamar csökkenni, hogy a vizsgálatból eredő késedelem kárát valljuk. De ha a kormány a vizsgálat eredményeként a mi dolgainkat betegnek találná, majd nem néz át oly köny- nyedén a vélt mulasztások felett, mint az előző kormány exponensei közbejötté hiányával engedte. Ha alapjából lesz a helyzet tisztázva, legyünk meggyőződve és teljes bizalommal, hogy illusztris országgyűlési képviselőnk ismert jóakaratával maga a kormány fog egyrészt tisztességesebb és kedvező törlesztésű konvertálással a város anyagi helyzetén segíteni, másrészt a fele- lősségrevonás elrendelésével biztosítja, hogy jövőre a költségvetés betartására is kötelezve leszünk. Ezt gondolom a Bay orsz. gy. képviselő ur óhajának is s igy a „fa előre veti árnyékát,“ ha más irányból is. Legyen meggyőződve, hogy a helyzet szanálására számíthat, ügybuzgalma érvényesítésében városunk java előmozdításában, támogatásárai sőt átmenetileg a városi takarék- pénztár vezetése mellett a helybeli pénzintézetek is készséggel igénybe vehetők a terhes kamatú kölcsönök kifizetésére, mert amint a most nagy kamatot és illetékeket' szedő hitelező nagy intézetek látják a kifizetéseket, majd alább szállítják a kamatot és elhagyják a magas illetékeket s igy könnyebbülve, a város nem lesz kénytelen a faárak folytonos emelésével saját lakosságát terhelni. Erős a meggyőződésem, hogy ezen általa ostorozni is kész rendszer nem uj, hanem a
