Nagybánya és Vidéke, 1918 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1918-01-13 / 2. szám
NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1918. január 13. régi, melyet csak tiszta közigazgatással lehet helyre hozni, mert ahol a politikai hatalom biztosítására való törekvés a fő, ott Merulionként terjed a lelki, majd az ezt követő anyagi rom-, bolás, mert ha az erkölcs elvesz: Róma rab-igába gördül. Ez irányban van a sülyedés, ha városunk mentése nem sikerül. Stoll Béla. (2) 2. szám. ____ _____ h M i üijszös Ráfetatísi. A m. kir. posta és távirda rendeletek tára folyó évi január 1-én megjelent 1. száma közli a m. kir. kereskedelemügyi miniszter 93974/1917. sz. rendeletét a belföldi helyi és távolsági díjszabás megváltoztatásáról. Ennek a rendeletnek a vidéki állomásokra vonatkozó részét kívánatosán az alábbiakban ismertetjük: 1918. évi január 15-től a környékbeli és távbeszélő viszonylatokban a beszélgetések jelenlegi átalányozása megszűnik és ezután csak áta- lányozott helyi és minden viszonylatban beszélgetésenként díjazott távolsági forgalom lesz. A helyi forgalomban fizetett dijak ellenében az előfizetők csak a helyi forgalomban vehetnek részt. Helyi forgalom alatt egy és ugyanazon község (város) helyi hálózatába kapcsolt állomások egymással váltott beszélgetéseit, távolsági forgalom alatt pedig egyes helyi hálózatok állomásainak más helyi hálózatok állomásaival váltott beszélgetéseit kell érteni. A helyi forgalom díjszabásáról készített kimutatás szerint elsősorban belépési dij fizetendő és pedig úgy az újonnan bekapcsolt állomások után, mint átírás esetén is. A belépési dij főállomás után 100 K, mellékállomás után 50 K, dij- kedvesményes állomásoknál (hivatalos helyiségeknél) a főállomás után 50 K, mellékállomás után 25 K- Ezenkívül fizetendő 120 K előfizetési dij és (100-nál több előfizetővel biró hálózatban) 120 K háborús pótdij. Az előfizetési dij azonban nyilvános jellegű helyiségeknél (étkező és szórakozó helyiségek, szállodák stb.) magasabb, mert ilyen állomásoknál az előfizetési dij 100-nál több előfizetővel biró hálózatban (a 180 K háborús pótlékkal együtt) 360 K, kisebb hálózatban pedig 240 K. Ilyen állomásokról a beszélgetés dija a helyi forgalomban 20 f. A díjkedvezményes állomások (hatóságok, hivatalok és jótékonycélu közintézetek) előfizetési dija ellenben kisebb és pedig 100-nál több előfizetővel biró hálózatban (60 K. háborús pótlékkal együtt) 120 K, kisebb állomásokban pedig 60 K. Ezek a tételek az önálló főállomásra értendők. A mellékállomások előfizetési dija külön fizetendő. A távolsági forgalomban három perces beszélgetés után fizetendő díjtételek I—V. díjövbe vannak beosztva és pedig: 25 km.-ig 25 f, 25—50 km.-ig 50 f, 50—-100 km.-ig 1 K, 100—200 km.-ig 2 K és 200 km.-en felül 3 K- A városi, községi hivatalok a megye területén belül egymás közt és állami hivatalokkal váltott hivatalos beszélgetésért féldij fizetendő. Évi megváltásnak (480 K átalánnyal) csak Budapest környékére nézve van helye. Az állami hivalok és hatóságok nem részesülnek díjkedvezményben. Beszélgetésre való meghívások (díjköteles szolgálati értesítések) dija bármely távolságban 1 K, de ha a meghívás a belterületen kívül fekvő helyről történik, a távirati köldöncdij is fizetendő. A sürgős beszélgetés dija háromszoros. Ha valaki a megváltozott díjtételek mellett távbeszélő-állomását megtartani nem kívánja és ezt január végéig írásban bejelenti, a felmondást a posta és távirdahivatal jan. 31-re elfogadja és a készüléket leszereli, az uj tételek azonban ezen előfizetőkre is érvényesek. Az előfizetők későbben csak a szabályszerű felmondási idő betartása mellett léphetnek ki. Beszélgetési dijak hitelezését a rendelet megengedi, de nyilvános jellegű helyiségek állomásai a távolsági forgalomban csak biztosíték letétele mellett vehetnek részt. Aki a hitelezett dijakat a posta és távirda hivatal felhívására a következő hó 8-ig sem fizeti ki, annak állomásáról a készüléket lekapcsolják és a hitelezett dijat per utján behajtjákKülföldi esetek. XI£Z. Lajos asztalkendőjeXIII. Lajosnak étkezés közben udvari méltóság nyújtotta át rendesen az asztalkendőt. Konclé herceg magát tartotta erre a méltóságra ogositottnak, mert hercegi vérből származott. Ellenben Soisson gróf azt állította, hogy ez a méltóság udvarnagyi minőségében őt illeti. A fontos kérdésben az egész francia nemesség szükségesnek tartotta, hogy állást foglaljon és a két párt közt véres összeütközések is voltak. A király kénytelen volt Kondé herceget és' Soisson grófot eltávolítani az udvartól. Őszinte vallomások. Mikor dr. Johnson, hires angol iró nősülni akart, választottjának azt mondta, hogy alacsony származású, hogy vagyona jelentéktelen és hogy egyik nagybátyját felakasztották. A hölgy erre azt válaszolta, hogy az ő vagyona sem nagyobb, mint a Johsnon űré és hogy rokonai közül ugyan még egyet se akasztottak fel, de van legalább húsz rokona, ki megérdemelné, hogy felakasszák. Ezek után a pár egybekelt és boldog családi életet élt. A kereskedő és a hercztsgné. Egy hirtelen meggazdagodott hamburgi kereskedőnek leghőbb vágya volt, hogy valami rangot kapjon. Nagy pénzáldozattal végre sikerült is ez neki. Ennek örömére óriási lakomát csapott, melyen egy hercegné is megjelent. A nyegydik fogásként a hercegné elé egy sült malacot tettek, mely a háziaszony ékszereivel volt feldíszítve. A zenekar az akkor általá- san ismert dalt kezdte játszani: „Képmásod milyvkejjvesen mosolyog.“ * Angol mecénás. Southampton gróf prátfogolta és anyagilag támogatta a költőket. Spencer a „Tündérkirályné“ c. költeményével jelenkezett támogatásért nála. A gróf a költemény olvasásába mélyedt: — Ez nagyszerű! Burker, fizessen Spencer- nek húsz fontot! További olvasás után kiáltotta : — Burker, negyven fontot! Nemsokára azonban az asztalra dobta a kéziratott: — Burker, kergesse el a költőt, képes lennék egész vagyonomat neki adni ! Színészet. Négy évi szünetelés után újra mozgalmas lett a Lendvay színház. Miklósy Gábor az alföldi szinkerület igazgatójajól szervezett társulatával megérkezett. Reméljük : úgy a színtársulat, mint a közönség a kölcsönös megértés és elismerés jegyében fogja eltölteni a hosszú téli estéket. A közönség részéről az elismerés már megvan, hiszen a vasárnap délutáni előadás kivételével nap-nap után táblás háznál játszanak színészeink. A társulat a legújabb darabokat adja elő, s minden erőt megfeszítve igyekszik jó, élvezetes előadásokat nyújtani. A megnyitó előadás szombaton, 7-én volt. Királynőm meghalok érted czimü, Villányi Andor hatásos és actuális szinmüvét mutatta be a társulat. Első sorban ki kell emelnünk M. Kovács Terust (Mária Andrejeva), ki kellemes, bájos megjelenésével, temperamentumos, átérzett játékával igazán reászolgált a zugó tapsviharokra. Méltó partnere volt Miklósy Gábor, a társulat igazgatója (Leonid orvos) nehéz szerepében. Az utolsó felvonásban csillogtatta különösen fényes drámai tehetségét. Miklósy Aladár (Iván) játéka kielégítő, finom volt. Feleky László a szegény, lenézett orosz- országi zsidó szerepét mély átérzéssel játszotta. Az est sikeréért a pálma őt illeti meg. Kár, hogy a legérzékenyebb jeleneteknél a közönség egy- része nevetésével a hálást teljesen elrontotta, úgy, hogy bár Feleky igyekezett a szerephez méltón alkalmazkodni, a legkomolyabb jelenet is J tréfássá vált. Vasárnap délután a Ingyenélők helyett Ártatlan Zsuzsi került színre. Vasárnap este Mágnás Miska ez. operettet adták elő színészeink. A még meg nem érkezett Szigethy Irén helyett M. Kovács Terus remekelt a Marcsa szerepében. Szépen, erőteljesen énekelt. Feleky a czimszerepben ismét bebizonyította, hogy csakugyan „Vasmegyei gyerek.“ Ő minden szerepre kapható, s amint láttuk is, úgy a színműben, mint az operettben megállja helyét. Máthé (Baracs) érdekes tenorjában méltán gyönyörködött a nagyszámú közönség. Megjelenése kifogástalan, elegáns volt. Andai Ellán (Rolla) meglátszott, hogy az | ut fáradalmait még nem pihente ki, mert játéka vontatott, hangja rekedt volt. Ágothay és Polgár (az öreg gróf és fia) különösen tánczaikkal tűntek ki s a darabban előforduló komikumot jutatták teljesed érvényre. A segéd és karszemélyzet is hozzájárult az- est sikeréhez. Hétfőn ismét a Klrálnöm meghalok érted ment. Kedden újra a Mágnás Miska került színre némi változással, t. í. Szigethy Irén megérkezett, s Marcsát ő játszotta, Rollát pedig M. Kovács Terus. Szigethy ügyes formás, tüzrőlpattant játékával mindjárt az első fellépésnél magával ragadta a közönséget. Hangja megfelelő, néhány jelenetét háromszor is meg kellett uj ráznia. Szerdán ismét Mágnás Miskát adták. Az operettekkel kapcsolatban kell megemlékeznünk a társulat kiváló karmesteréről, Papp Barnabásról, ki elismerésre méltóan, nagy figyelemmel és szaktudással kiséri az egyes darabokat. Csütörtökön és pénteken Herczeg Ferencz szellemes szinjátékát, a Kék rókát élveztük jó előadásban. A női gondolkozás és érzés szövevé- | nyességét és kiismerhetlenségét Herczeg Ferencz kiváló ügyességgel irta meg Czeczil szerepében, melyet M. Kovács Terus a nála megszokott közvetlenséggel és kedvességei adott elő. Miklósy Gábor sok természetességgel és közvetlenséggel játszotta a hidegvérű férj szerepét. A többi szereplő, Miklósy Aladár (Sándor), Feleky László (Trill báró) és Miklósy Juliska (Lencsi) szintén jól átérezte szerepét. Szombaton : Legénybucsu, Vasárnap délután: Mágnás Miska, Vasárnap este: Szökött katona. A jövő hét műsora : Hétfőn: Legény búcsú Operette B. bérlet 4 szám, Kedden: Féltékenység dráma B. bérlet 5 szám, Szerdán: Féltékenység A. bérlet 5 szám, Csütörtökön : Gólem operette B. bérlet 6 szám, Pénteken: Gólem A. bérlet 6 szám, Szombaton: Künn a bárány benn a farkas vígjáték A. bérlet 7 szám, Vasárnap délután: Legénybucsu, Vasárnap este: Jánosvitéz, bérlet szünet. A háborús lakbérrendelet. A háborús állapotok beiemarkoltak az életnek minden ágába. Az élelmezés, a ruházkodás, és általában a megélhetés körülményei annyira megváltoztak, hogy a jogbiztonság megóvása czéljából a régi állapotoktól teljesen eltérő szabályozást igényelnek. Ez az oka, hogy majdnem minden árucsoportra központokat és bárczákat bocsátottak ki. Az ingatlanok áremelkedése folytán a lakásbérletek is hullámzásnak lettek kitéve. Annak a kormányrendeletnek, mely a háborús idő alatt a lakásbérleteket szabályozza, főképpen az a czélja, hogy a bérlők ne legyenek kiszolgáltatva a bérbeadók kényének. Széles köröket érintő, nagyhorderejű változásokat tartalmaz az a 4280/1917. M. E. számú kormányrendelet, mely főképen a béremelésről, a felmondásról, a hadbavonultak lakásáról a a lakáshivatal felállításáról szól, és a 625000/1917. I. M. számú rendelet, mely a lakbérleti bizottságok eljárását szabályozza. Ezt a két terjedelmes rendeletet közérdekű voltánál fogva kivonatosan közöljük, és sajnáljuk, hogy lapunk szűk kerete miatt csupán a főbb elvek ismeretetésére kell szorítkoznunk. Olyan helységekben, hol 20.000-nél kevesebb lakos lakik, kislakás alatt értendő az, a melynek évi bére 700 K-át nem halad meg, nagy lakás az, melynek bére 2500 K-nál nagyobb, és középlakás az melynek bére e két összeg közt levő mennyiséget teszi ki. Nagybányán jés a vidékén nagylakásnak tekinthető lakás kevés van, ezért az alábbiakban inkább a kis és középlakás szabályait ismertetjük. A lakásszükségletről való gondoskodás a lakáshivatal feladata, melynek teendőit Nagybányán a polgármester látja el. A lakbérleti bizottságijáig azokban az ügyekben jár el, melyek a felmondásra, a hadbavonultak lakásviszonyaira vonatkozik és a lakáshivatal határozatai ellen , beadott előterjesztéseket intézi el. Nagybanyán a lakbérleti bizotstág teendőinek ellátásával Boitner Károly járásbiró lett megbízva. Az 1914. feb. 1. és 1916. nov 1. közti időben fizetett legmagasabb és a jelenleg fizetett bér nem emelhető. A középlakás bére azonban a lakáshivatal engedélyével kivételesen indokolt esetben 10%-kal emelhető.
