Nagybánya és Vidéke, 1918 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1918-11-10 / 45. szám
Nagybánya, 1918. November 10. — 45. szám. XLIV. évfolyam. A NAGYBANYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési ára: Negyedévre 2 korona és 1 K háborús pótlék. }■ mr 1 ■ Egyes szám 24 fillér. --=== Felelős szerkesztő és laptulajdonos: RÉVÉSZ JÁNOS. Szerkesztőség és kiadóhivatal: = Felsőbányai-utca 20. szám alatt Telefon szám : Nagybánya 18. Nagy napok. Nagy napokat élünk, a mikor a történelem mértföldes csizmákkal halad előre. Az ilyen idők nem lehetnek bizonyos rázkódások nélkül. Azért, sajnos, itt-ott zavargások is fordultak elő az országban. Ezek azonban már csendesedőben vannak. Nálunk, Nagybánya és Vidéke tisztultabb felfogása és ősi intelligens szelleme ezúttal is komolyan igaznak bizonyult. Szükséges is, hogy bizonyos higgadtsággal, bölcs mérséklettel viselkedjék Magyar- ország e nehéz válságos, átmeneti napokban, mert a külföld itélöszéke előtt állunk s könyen ki vagyunk téve annak, hogy önállóságra nem mernek ereszteni, s akkor siklik ki kezünkből tökéletes szabadságunk, mikor ezt már már biztosnak véljük. Tehát hidegvér, szeretet, összetartás, békés munka, bölcs mérséklet: ezek legyenek jelszavaink. Múltkori vezércikkünk kiegészítéséül hozzuk a redőrkapitány részletes rendeletét, amely mai viselkedésünket meghatározza. A hivatalos hirdetmény igy hangzik : Polgártársak! Hazánk nagy átalakulások alatt áll. A Magyar Nemzeti Tanács átvette a kormányhatalmat. Nagybánya város közönsége a Magyar Nemzeti Tanácshoz csatlakozott. A rendőrség meg lett bizva, hogy a város területén úgy a polgári lakos ság, mint a katonaság felett az államrend érdekében a szükséges hatósági teendőket ellássa s a Nemzeti Tanács törvényes intézkedéseit végrehajtsa. Remélem, sőt bizton hiszem, hogy Nagybánya város hazafias közönsége a mostani uj korszakot alkotó komoly idők magasztos eszméitől áthatva nemcsak, hogy akadályokat nem fog gördifeni a Magyar Nemzeti Tanácsnak az államrend és közrend érdekében tett rendeletéinek a rendőrhatóság által való végrehajtása ellen, hanem azt minden erejéből támogatni fogja s ahhoz fog alkalmazkodni, mert csakis úgy érhetjük el azt, hogy Hazánk nagy férfiainak uj korszakot alkotó nagy tettei eredményre vezessenek. Ne feledjük el azt, hogy a személybiztonság, valamint a köz- és polgártársaink vagyona szent és sérthetetlen. Ezúttal hozom tudomására a város közönségének, hogy a Nemzeti Tanács nagybányai katonai őrsége mai nappal működését megkezdte. Parancsnokául Vajay Imre főhadnagyot bizta meg, akinél a városban levő katonák azonnal, a később érkezők pedig a megérkezés után azonnal jelentkezni kötelesek a városházán (őrszoba) katonai őrség szervezése céljából. Ugyanott jelentkezzenek azon polgári egyének is, akik a polgárőrség tagjai óhajtanak lenni. Az őrszorgálat díjazva lesz. Az őrség a legszigorúbb katonai fegyelem alatt áll, ezért figyelmeztetem városunk lakosságát, hogy a katonai őrség tagjainak minden egyes intézkedéseit saját érdekében pontosan tartsa be és teljesítse, mert az ellenszegülés esetleges fegyverhasználat esetén kiszámithatalan következményekkel járhat. Elrendelem, hogy a város fegyvertartó közönsége a birtokában levő fegyvert azonnal, de legkésőbb f. év november 3. d. u. 6 órájáig hivatalomban szolgáltassa be. Ugyancsak beszolgál- tatandók a fegyverekhez tartozó töltények és lőpor is. A beszolgáltatott fegyverekről hivatalom elis- mervényeket ad, amelyek ellenében később meghatározandó időben azok tulajdonosaiknak vissza lesznek adva. A be nem szolgáltatott fegyverek el lesznek kobozva s tulajdonosuk ellen kénytelen leszek a legszigorúbban eljárni. Este 7 órától a lakások kapui föltétlenül bezárandók. Figyelmeztetem a közönséget arra is, hogy saját érdekében tartózkodjék az utcákon való csoportosulástól s lehetőleg este 9 óra után otthonában maradjon. Mai naptól kezdődőleg további intézkedésemig : 1. Vendéglők, kávéházak, társaskörök, ; casinók reggel 8 órától este 8 óráig, 2. ininden- ; féle italmérés (korlátlan, korlátolt, kismértékben) d. e. 9. órától d. u. 3 óráig tartható nyitva. Ezen időn túl magánházak részére sem adható ki szeszes ital. Mindenki köteles a hozzá érkezett idegent, még az esetben is, ha a legközelebbi hozzátartozója, megérkezésétől számitolt 2 óra alatt hivatalomnál bejelenteni. Leghelyesebb, ha az idegen személyesen jelentkezik. Az eltávozás szintén 2 órával hamarabb bejelentendő. Fentebb felsorolt rendelkezéseim szigorú betartását állandóan ellenőriztetni fogom s kénytelen leszek az azokat be nem tartókkal szemben a legszigorúbban eljárni, mert fentebbi rendelkezéseimet mindnyájunk köz- és vagyonbiztonságának megvédése teszi szükségessé. Nagybánya, 1918. évi november hó 2-án. A nagybányai Nemzeti Tanács megbizásából. Séta a ligetben. Gyönyörű novemberi délután. Mintha az idő kiakarná pótolni pár nap előtti mostohaságát, most ontja szépségeit. A napsugár mindenen ott ragyog, a fák ezerszinüek. Lehetetlen színösszetételek; itt egy fa mintha titkos, vad lángolással égne, amott, az az másik, mintha szinaranyból volna. Az egész ut olyan, mint egy tündérmese, az ember szinte azt hiszi, hogy ébren van, hogy ez a sok drága szin előtte él, hogy láthatja és hogy nem csupán álom az egész. Egy kis elmefuttatás. Hát biz’ ez inkább egy kis, nagyon is lekésett rekrimináció, pörbe szállás Istenben boldogult szegény Oláh Laczival. Az történt ugyanis, hogy a jó Thordai Imre jubileumi ünnepélyén a vacsora folyamán én is felállottam s tósztot mondottam az ünnepekre. Erről az én tósztomról, különben elismerő szavak keretében, megemlékezik aztán O. L. (== Oláh László) a „Nagybánya“ f. évi 35. számának tárcacikkében, s elmondja, hogy én, mint a városi képviselőtestületnek legfiatalabb tagja üdvözöltem Thordait, amennyiben én csak a múlt évben lettem e testület tagjává, „máskülönben pedig azt hiszem, hogy ő is hetvenkedik“, — már t. i., hogy én heívenkedern, irta néhai való jó Oláh László. Egy humoros hangú cikkben feleltem neki, visszautasítva a bántónak, vérlázitónak mondott gyanúsítást, hogy én, a 66 éves férfiú, már het- venkedném, de cikkem közbejött akadályok miatt, nem látott napvilágot. Lényegét azonban, mely a hatos számnak a hetes fölötti megdönthetetlen fölényét bizonyítja be, napvilág elé bocsátom mostan. Talán nem vesszi senkisem zokon tőlem, hogy ebben a nehéz időben, változatosság, ellentét kedvéért egy kis könnyű ellmefuttatást rendezek. A hetes számot már az ókori pogány vilá- ban úgy a keleti, mint a klasszikus népek, az indusok, és khinaiak, a régi persák, az egyiptomiak, a khaldeusok, az asszírok, sőt már ez utóbbi két nép elődei, az ősi akkádok és szumirok szent számnak tartották; tudok a görögök és rómaiak szent heteseiről (heptádjairól), az örök Róma 7 halmáról, a Pán sipjának 7 nádjáról, Helios lantjának 7 húrjáról, Solonnál és Hippokratesnél a 7 életfokról, Plátónál a lélek 7 erejéről; jól tudom, hogy a bibliának mind a két részében a a 7, mint tökéletes, vallásos, szent szám szerepel, s rengeteg sok helyen fordul benne elő, — minden, sőt még egyebet is, amit, mint egyházi vonatkozású dolgot, itt tisztelettel elhallgatni óhajtok, tudok én a hetes számról: de teljes határozottsággal állítom, hogy a 7, mint számérték, nyomában sem járhat az én 6-osomnak. A 6-os számnak szorzata gyanánt 6X6X6 jő ki a platói bűvös szám: a 216, amelynek elasticitásához semmi más számé távolról sem hasonlítható (kizárva, egészen természetesen, ennek a számnak más számmal való további szorzását). Osztható az, maradék nélkül, a 2, 3, 4, 6, 8, 9, 12, 18, 24, 27, 36, 54, 72, 108. számokkal; kifejezhető, mint fent láttuk, igy: 6X6X6, 6X36, vagy harmadfokra emelve, 63, vagy igy: 13X23X39, avagy igy is: 1X2X3 12X22X32. Tessék ezt, ámde mindezt, a 7-nek bármely szorzatával utána csinálni! Hát még ha a 6-ot háromszor vesszük egymás mellé, igy: 666. Ez a bibliai jelenések könyve XIII. r. 18. versében előforduló misztikus, rejtélyes szám. E vers igy hangzik: „Itt van a bölcseség. Akinek értelme van, számolja meg a fenevad számát; mert emberi szám: és annak száma hatszázhatvanhat.“ Száz és száz komoly bibliamagyarázó tudós foglalkozott e mondás értelmének megfejtésével. Sokan a Lateinos (latin) szóra gondoltak, hogy az volna a szóbanforgó fenevad s a‘görög abc betűinek számértékei szerint igy számoltak: L = 30 + A = l + T = 300 + E = 5 + 1=10, N = 50 + 0 = 70 + S = 200 = 666, amely számolás szerint tehát a latin nép volna az a fenevad, amelyről a szóbanforgó vers szól. Gondolunk a Teitán (titán) névre, a görög mytologiai gonosz isteni nemzetség nevére: T = 300 + E = 5+ I=10 + T = 300 + A = 1 -j- N = 50 = 666. Egyebeket mellőzve, ma már a legtöbben Néró császár nevét hiszik abban a rejtélyes számban, a Talmud szerint Nérón Cesarnak írva a nevet s az utóbbi névből csak a jellemzőbb C. S. A. és R. betűket vevén föl: N = 50 + E = 5 + R = 100 + 0 = 70 + N = 50 + C = 90 + S = 200 + A — 1 + R = 100 = 666. És ha még ennyi sem elég a 6-os szám erejének megmutatására, hadd mondjam el végül azt is, hogy ugye-e mindnyájan vagy legalább is többen ismerjük a mádéfalvi siculicidium (nagy betűkkel s régi latinsággal Írva : SICULICIDIUM), az olyan igen szomorú székelyöldöklés történetét? És azt tetszik-é tudni, hogy melyik évben volt ez? Megmondja maga a szó, amelynek a betűi, az egy S. betűt kivéve mind római
