Nagybánya és Vidéke, 1916 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1916-01-09 / 2. szám
NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1916. Január 9. (2) 2. szám Szept 19. Dr. Káplány Antal halála. Okt. 10. Belgrád bevétele. » 17. Palla Ákos számtanácsosi kinevezése. » 21. Csaba Adorján íőgondnoki beiktatása. Nov. 6. Nis bevétele. » 7. Toperczer Elek a Signum laudist kapja. » 7. Géressy János halála. » 21. Farkas Jenő kir. tanácsosi kinevezése. Dec. 5. ifj. Gellérl Béla a 3. osztályú katonai érdemkeresztet kapja. » 10. Nagy árvíz, mely százezrekre menő kárt okozott. » 11. Nagy György műszaki tanácsos halála. « 19 özv. Reguly Jenőné halála. » 20. ifj. Moldován László huszárhadnagy a Signum laudist kapta. » 20. Városi közgyűlés. » 22. Nőegyesület szegényeinek kiosztás. » 24. Pap Gábor amerikai magyar vendéglős, a hölgyek vacsorapénztára utján a helyi összes sebesülteket megvendégelte. » 28. Nagy hangverseny a hadsególyezés és nőegyesület javára. Külföldi esetek. Aki állásával meg van elégedve. Trautson gróf állandó kísérője volt VI. Károly császárnak, de a valódi és kellemes udvaronc simulékonyságát soha sem tette magáévá. Ellenkezőleg, kíméletlenségéről és darabosságáról volt ismeretes. A császár rósz szokása volt érthetetlenül beszélni. Trautsón egyik kihallgatása alkalmával, az elbocsátást jelző intés ismétlődése dacára nem távozott és nyugodtan mondta: — Felséged morgásából egy szót sem értettem. Nagyon kívánatos, hogy szavait érthetően kegyeskedjék kimondani. Az uralkodó ezután, szavait megfelelőieg hangsúlyozva, ismételte utasítását. — Nos igy már tudom mi a teendőm. * Vadászatainak egyikén kitűnő lövéssel ejtett szarvast a császár. — No ez pompás lövés volt. Felséged pályát tévesztett; inkább vadásznak mint császárnak kellett volna lennie. — Sohse busulj, igy is van mit aprítanom a tejbe — válaszolta mosolyogva VI. Károly. Nem jól sikerült incognito. Leoncavallo az olasz városok egyikében sétálva »Bajazzi« dalmű saját szerzeménye előadásának hirdetését látta a falragaszokon. Elhatározta magában, hogy az előadást ismeretlenül hallgatja végig. A szivek is hogy’ örvendhetnek, Midőn a művelt nap-nyugat Szegény tudatlan nap-keletnek Ekép’ testvéri jobbot ad. Királyt a britt még bárddal ölt le, Gillotin-nal a franczia, Gulyást csinált a szerb belőle, Valóba’ szép kompánia 1 De ki soká ivá a jó bort, Jó annak végre a csiger, S amely nagyok vérébe kóstolt, Nem éri nép be ennyivel. György s Péter ur, dicső királyok, S Point-Carré, te nép fia, Fölöttetek varjú kóvályog, Ti szép, dicső kompánia! Bárd, gillotin kiment divatból. — Carré ur, György, Péter király, Hallottatok a lámpa vasról, Mely városok utcáin áll!? Megszokta népetek e dolgot, Könnyű lesz azt folytatnia, Ti mind a hárman, majd ha lógtok, Az lesz a szép kompánia! Földszinti jegyet váltott. Fiatal, szép nő ült mellette a színházban. A hölgynek feltűnt, hogy nem tapsol és miután később is, az általános tapsvihar közepette legkisebb jelét sem adta tetszésének, megütközve kérdezte: — Miért nem tapsol? Talán bizony nem tetszik a dalmű ? Leoncavallonak jól esett a szép hölgy megütközése, de nyugodtan válaszolta. — őszintén megvallom, hogy nem, reám azt a benyomást teszí, hogy kezdőnek a szerzeménye. — Ily állítással csak azt árulja el, hogy fogalma sincs a zenéről — Lássa Nagysád ez a rész — csendesen dúdolt egynéhány ütemet — Mozarttól, a másik Bethowenlöl, a harmadik Bizettől van plagizálva. — Nézete és véleménye őszinte ? — Bizonyára. — Jól van — válaszolta a hölgy és gúnyos mosollyal távozott. Midőn a zeneszerző következő nap reggelén a hírlapot kezébe vette, feltűnt neki az egyik hasábnak ez a címe: Leoncavallo bírálata »Bajazzi dalmű« saját szerzeményének. A hasábban nagy bámulatára, hűségesen le volt Írva mindaz, amit a színházban szomszéd- nőjének bírálatként mondott. A hölgy ugyanis az illető lap szerkesztője által az előadás bírálatával volt megbízva és a zeneszerzőt megismerte. Lóverseny és állami érdek Francziaországban. Midőn Boulanger tábornok szereplése miatt puskaporos szag volt Franciaországban, a versaillei táviróhivatalba következő sürgönyt hozták: — General maradjon ott, Infanterie és Ar- tilerie azonnal ide. A táviróhivatal nem továbbította a sürgönyt, mert az államra nézve veszélyesnek tartotta. A föladó sietett a hivatalfőnökhöz és nem továbbított sürgönyének tartalmát azzal magyarázta, hogy három versenylóról van szó, melyeknek nevei: General, Attilerie, Infanterie. A hivatalfőnök az igazgatósághoz, ez a szakminiszterhez, utóbbi pedig a köztársaság elnökéhez fordult az államveszélyesnek látszó sürgöny ügyében. Csak az elnöknek volt annyi sütnivalója, hogy arról kell meggyőződni, vájjon az illető versenyistállóban vannak-e ily nevű lovak. Az engedély ismét a szakminiszter és az igazgatóság utján érkezett. Ü8 a sürgöny továbbítása már fölösleges volt, mert a lóverseny Infanterie és Artilerie nélkül folyt le. Az 1915. év népmozgalmi adatai. i Az elmúlt év a szaporodás szempontjából messze mögötte marad az utóbbi éveknek, ami azt hiszem, senkire nézve sem lesz újdonság, mert hiszen a háború sok mindent megmagyaráz. A halálozás száma nem túl nagy, de igen kevés a születés és még kevesebb, arányban, a házasság. Valami járványos, tömegesen pusztító betegség nem uralkodott köztünk, sőt a halottak jó nagy része idegen, aki az itteni kórházban, vagy mint menhelyi gondozott halt meg, azért az egészségügyre az itt közölt számadatokból semmi rosszat sem szabad következtetni. 290 a születések, 335 a halálozások száma. Vagyis 45 az apadás a népmozgalomban, 1915 ben. Ez, tekintettel arra, hogy 1913-ban is, meg 1914-ben is 119 volt a szaporodás 160—170 eltérést jelez a rendestől. A születések számaránya havonként követfiú nő összesen December (1914) 1 2 3 Január 19 15 34 Február 10 14 24 Március 33 17 50 Április 17 10 27 Május 19 12 31 Junius 10 7 17 Julius 13 7 20 Augusztus 10 4 14 Szeptember 9 8 17 Október 10 6 16 November 6 13 19 December 7 11 18 164 126 290 Ezenkívül volt 5 utóanyakönyvezés, az állami anyakönyv tehát 295 adatot jegyzett be, ez az öt azonban nem tartozik a múlt évhez. Igaz, hogy 3 volt 1914-ből is bejegyezve, ezeket azonban bevettük az összegezésbe, mivel 1915. végén is elmaradt 1—2 gyermek, akit csak 1916-ban anyakönyvezlek. így ez kiegyenlíti egymást. Látni való, hogy júniusig még csak kielégítő a születések száma, júniustól kezdve azonban többet 20-on felül nem emelkedik. Érdekes, mint igyekszik a természet pótolni a háborúban elesett fiú nemzedéket. Ez évben ugyanis aránytalanul több fiú született, mint leány. (38-cal). És pedig márciustól-novemberig mindig több volt a fiuk számaránya. Vallás szerint született 145 gk., 88 rk, 29 ref., 28 izr. Legtöbb a születés a g. k. soknál, arány szerint legnagyobb az izraelitáknál. Feltűnően csekély a r. k.-soknál, ref.-soknál, az ev.-soknál pedig egyáltalában nem volt születés. (Ilyen év századok óta soha elő nem fordult). Halvaszületett 3 fi 3 nő, ikerszületós 3 esetben volt, összesen 4 fi, 2 leány. (Itt is a fiuk voltak többségben). Házasságkötés volt összesen 59 Ez az átlag számnak (115) mélyen alatta marad, csak a fele. Többnyire ezek is szükségházasságok hadisegély miatt. Hónapok szerint: Januárban 1, februárban 2, márciusban 2, áprilisban 3, májusban 9, júniusban 5, júliusban 6, augusztusban 9, szeptemberben 3, októberben 7, novemberben 7, decemberben 5. Május a szerelmesek hónapja s augusztus a nyárközép leggazdagabb volt házasságokban. Házasságra lépett kor szerint l fiú nő 15—20 éves 6 14 21-25 » 15 12 26-30 > 12 9 31-35 » 7 7 36-40 » 4 10 41—45 » 6 1 46-50 » 5 3 51-55 » 1 3 56-60 » 2 — 61-65 » 1 — 59 59 A házasultak közt 50 nőtleD 7 elvált férfi volt és 49 hajadon, 6 özvegy, 4 elvált nő. Egyezséget csak két esetben kötöttek a gyermekek vallására nézve, ez, ugylátszik a lelkészek nagyobb testvéries megértéséi jelzi, a rémségéé világháborúban. Az elhaltak száma 335 volt. (tavaly 313). Ezek kor szerint igy oszlanak meg : 1—5 éves 100 (tavaly 96). 6-10 » 4 11—15 » 4 16-20 > 16 21-25 » 12 26-30 9 31-35 » 8 36-40 « 16 41 - 45 » 23 46-50 » 23 51-55 » 22 56 - 60 » 25 61-65 » . 12 66-70 » 17 71—75 > 14 76-80 » 12 81-85 » 11 86-90 » 4 91- 95 3 Összesen: 335 Föltűnően nagy a gyermek halandóság, ezek között sok a menhelyi gondozott és nagyon sok gyermeket visz ei ősszel a bélhurut. Bizony több gondot kellene fordítani a gyermek ^halandóság kérdésére. Az elhaltak közt 179 fi, 156 nő volt. Vallások szerint elhalt: g. k. 152, r. k. 117, ref. 52, izr. 11, ág h. ev. 3. Összehasonlítva a születésekkel minden egyház fogyott, csak az izraelita nem. Fogyott a r. k. 29-cel, a ref. 23- mal, a g. k. 7-tel, az ág. h. ev. 3-mal, szaporodott az izraelita 17-lel. A halál oka sokféle volt: Tüdőgümőkór 65 Végelgyengülés 44 Veleszületett gyengeség 37 Tüdőgyuladás 29 Bélhurut 23
