Nagybánya és Vidéke, 1916 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1916-02-27 / 9. szám

1916. Február 27. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 9. szám. (3) szükséges anyagok biztosításának kötelessége is a hatóságokra ós községi elöljáróságokra hárult, akiknek e mellett a férfi lakosság nagyrészének távolléte miatt a minden dolgaikban tanácsra és támogatásra szoruló női lakosság panaszainak és kérelmének elintézése is tetemes munkát ős gon­dot okozott. Ezek mellett a halasztást nem tűrő ügyek mellett természetszerűen háttérbe szorultak a háborúval közvetlen kapcsolatban nem álló egyéb közigazgatási ügyek, ameiyeknek rendezése a béke korszakának egyik első kötelességét fogja képezni. A vármegye közönsége a legteljesebb mér­tékben vette ki részét azokból as áldozatokból, amelyeket tőle a haza védelme megkövetelt. A hadba induló népfelkelők lelkesedése, az iíthon- maradottak gondos munkája és anyagi áldozat- készsége bizonyítékai annak, hogy a nép min den rétege átérezte e nagy idők fontosságát és mindenki egész emberként állott azon a helyen, ahová őt a szent ügy védelme állitottta. Amily büszkeséggel tekinthetünk a harcte­reken küzdő katonáink harci dicsőségére, ép oly elismeréssel adózhatunk az itthonmaradoüak em­berfeletti munkásságának és áldozatkészségének. A re, kir. 12-ik honvédgyalogezred népfel­kelőinek loveseni dicsőséges fegyverténye, a cs. és kir. B-ik gyalogezrednek őfelsége által uj zászló adományozásával való kitüntetése, fényes bizonyítékai annak, hogy Szatmárvármegye fiai méltó képviselői hadseregünkben az ősi magyar vitézségnek. A vármegye harcképes férfi lakossága az 1915 évben különböző korosztályok szerint csak­nem teljesen fegyverbe állott. A népfelkelői szem­léken 44234 egyén állíttatott elő, a szemlék ked­vező eredménye ismeretes. Ezenkívül a hadiszolgáitatások is igénybe vették a vármegyét, kirendeltetett 3696 hadi­munkás és 1905 kettős fogat. A lóosztályozások a legszebb eredménnyel jártak. A hadiszolgáltatási törvény alapján három üzem helyeztetett katonai felügyelet alá, u. m : 1. A phőnix kénsav és vegyitermékek gyár r.-t. Alsófernezely, 2. A misztbányai rézbánya müvek rt. és 3. A láposbányai Antimon érezbánya. Az elmúlt év márczius havában a várme­gye csaknem minden vidékén észlelhetővó vált az emberi élelemre szolgáló termények hiánya, a hatóságok ébersége kellő időben felismerve a közeledő veszélyt, az idejekorán megtett intéz­kedések megakadályozták a lakosságnak az élel­miszerhiány folytán válságos helyzetbe való ju­tását. A vármegye közélelmezését az Általános Hitelbank gabona requiráló központja bonyolította le, amelynek közvetítésével az 1915. évi termés betakarításáig összesen 4952 39 mm. búza, 3655 78 mm. rozs, 117007 mm. árpa, 450 mm. liszt és 12179.09 mm. tengeri szállíttatott a lakosság élelmezésére a vármegye területére. Az ellátatlan lakosság 1916. évi gabona és liszt szükségletének biztosítására az előiníézke- dések megtéísttek, s szükségletek egy részét a hatóságok szerezték be, ahol pedig ez keresz­tülvihető nem volt, ott az ellátás a Haditermény Részvénytársaság utján fog történni. A Haditer­mény Rt. által szállítandó mennyiségek az ed­digi számítások szerint kb. 8000 mm. gabonát vagy lisztet és kb. ugyanennyi tengeri mennyisé­get fognak kitenni, tehát jóval kevesebbet, mint amennyire a múlt évben szükség vo!f, ami azt igazolja, hogy a lakosság a lehetőségig igyeke­zett önmagáról gondoskodni. A vizi munkálatok részére 1915. évben is csak a legkisebb terv szorítkozott, aminek is­mételten az az oka, hogy a kultúrmérnöki hi­vatal személyzete nagyrészben hadbavonult s csak a halaszthatatlan ügyöket intézi el, több­szöri sürgetéseim eredménytelenek maradtak. Mint említésre méltó eseményt jelentem be, hogy az »Érc folyó medrének orosz foglyokkal leendő kitisztítása iránt az előintőzkedés folya­matban van, s ha a munka végrehajtása a vele járó nehézségek daczára sikerre vezet, négy te­rületek lesznek visszaadva a községeknek, ame­lyeket ezek évtizedek óta nélkülöztek. A Szamos felső szakaszának szabályozási tervét a föidmiv. miniszter a kultúrmérnöki hi­vatal ügykörébe utalta, de ennek további tár­gyalása is a háború miatt függőben maradt. A közutak állapota és pedig úgy az állami mint törvényhatóságiaké napról-napra rosszab­bodik. Ennek oka, hogy az 1915 évi fentartási kavics sehol kisszállitható nem volt, minek kö­vetkeztében a járpálya rohamosan kopik s még az utszemélyzet létszáma is annyira leapadt a behívások folytán, hogy a legszükségesebb javí­tások sem végezhetők a kellő gonddal és ala­possággal, A hadi állapot okozta kiadásokról az ál- lemépitészeti hivatal havonként kimutatásokat küldött fel kereskedelemügyi m. kir. Miniszter úrhoz. Ezek szerint hadi tulkiaaás volt 1915 év­ben átlagban; Állami közutakon összesen 12000 K, tör­vényhatósági közutakon 4000 K. Ezen kivüi 1915. december hó 10—18-ika között a vármegye felső vidékén bekövetkezett eddig ismeretien magasságú árvíz a következő rombolásokat okozta: 1. A máramarosszigeti—dósi állami utón . . 6000 K 2. A dunaföldvár—máramarosszigeti utón . . 2000 K 3. A felsőbánya—kapniki utón ........................ 120000 > 4. A nagybánya—füredi utón.............................. 2000 » 5. A szinérváralya—nagybányai utón . . . 5000 » 6. A nagybánya—pusztahidegkuti utón . . , 1000 » összesen 136000 K Ez árvízkárok helyreállítása iránt az intéz­kedéseket meglettem. A kisebb rongálások helyreállítására az ut- fenfartási átalány terhére a munkák folyamat­ban vannak s sz elszakított útrészeknél kitérő utak létesítettek ; egyéb munkákra a kért segélyt kell bevárni. Nagyobb munkák szüneteltek s a kavics- száliitó vállalkozók is kivétel nélkül szerződési kötelezettségük alól leendő felmentésüket kér­ték, ami az állami vállalkozóknak már meg is adatott. Ha utaink kellő időben, esetleg a közerő kirendelésével is — fedanyaggal ellátva nem lesznek, az azokban előálló romlások alig lesz­nek pótolhatók. A vármegye közegészségügyi állapota 1915. év elsőfeléb&n viszonyítva a múlt év hasonló időszakához jónak volt mondható, mert mig a múlt év elsőfőlábeu 43 községben volt járvány, az 1915. háborús év ugyanazon időszakában csak 22 községben. További örvendetes tényt képe­zett hogy az ugynevezeU-*kimondottan háborús betegségek« amelyek az ország sok törvényha­tóságában s ezek közül is leginkább a velünk szomszédos törvényhatóságokban léptek fel igen nagy számban, (ázsiai kolera, vérhas, kiütéses tífusz) vármegyénkben jóformán, vagy egyáltalán nem vagy csak szórványos esetekkel voltak kép­viselve, ami annyival inkább örvendetes volt, mert a hadiszolgálatra berendelt kör és községi orvosok és gyógyszerészek távollóte a közegész­ségügyi szolgálatot már magábanvéve is nagyon megnehezítette. Á vármegye közegészségügyi helyzete 1915. év második felében a kolerának több községben járványosán,több községben szórványos esetek alakjában történt fellépte miatt kedvezőnek nem mondható, Járványos jelleggel 1 épett fel a kolera Nagysikárió, Szamoskrassó. Szamossze?, Panyoia, Oicsvaapáíi, Ssamoslippő, Berend községekben, szórványos esetekben pedig Nagybánya, Szinér- váralja, Nagykároly, Gyökeres, Kisar, Erdőd, Pe- nyige Nábrád, Szakállasfalva, Lápoahidegkut, Czégéuydányád, A'söujfulu, Szamósangyalos, Má­tészalka, Miszbáaya, Szamossáiyi, Komlódtóífaiu, Szamosmonostor, Szamosborhid községkban. A járvány egész tartama alatt 1915. julius 20-tól 1915 november 1-ig 106 kolera eset volt melyből 44 meggyógyult, 02 elhalt. Lsglöbb meg­betegedés volt ez egész idő alatt Nagysikárlőn (20) Szamosazegan (20) Szamoskrassón (14), Szamosüppőn, (6), Barenden (6) Panyolán (5), 0 csvaapáliban (4), mig a többi felsorolt köz­ségekben 4 nél is kevesebb számú szórványos eset fordult elő. Azon körülmény, hogy a meg­betegedések Nagykárolyt, Nagybányát és Erdődöt kivéve, hol kimuíaíhatólag behurcolt eset volt, ki vétel nélkül Szamosmenti községekben fordultak elő, igazolja azt a feltevést hogy a Szamosvize volt fertőzve kolera baktériumokkal. Ehhez képest természetesen a védekezés súlypontja is a lakosságnak a Szamosvízétől való eltiltására esett, mely intézkedésnek keresztülvitele a nép közönye, a Szamosmeníi községekben a közkutak hiánya s azon nehézségek miatt, melyekkel a folyó őrzésére elegendő számú csendőrság vagy katonaság kirendelése járt, nagyon nehéz feladat volt A védekezés második főmomentuma a megbetegedettek, ezek háznépének, szóval a fer­tőzői házakuak elkülönítése volt, mely szintén nehéz gyakorlati kérdés, ugyancsak a cseudórség illetve polgárőrök igénybevételével volt megold­ható. Mindezen nehézségek dacára és dacára annak is, hogy az orvosi létszám erősen megvolt fogyatkozva, mégis azt jelenthetem, hogy a kole­rával eredményesen megküzdöttünk. A védő oltás a kolera védekezés legújabb eszköze, igen hatá­sosnak s eredményeiben megbecsülheíeíiennek tapasztaltatott. Alig hogy megszűnt, azonban a kolera jár­vány úgy nálunk, mint a szomszédos törvény- hatóságok területén csaknem egyidőben a hólya­gos himlő kezdett mutatkozni. Nyirvasváriban lépett fel egyszerre 7 esettel, melyhez kisidö- múlva újabb 3 eset társult. A járvány tartama alatt 16 megbetegedés történt, melyek közül 12 meggyógyult, 4 meghalt. Szórványosan Nagybá­nyán, Felsőfernszelyen.Nyegrefa’ubftn, Dióshalmon lépett fal. összesen 37 eset volt, 23 esetben felgyógyultak és 9 esstben elhaltak. Intézkedés történt, hogy a fertőzött községek felnőtt lakos­sága himlő ellen újabb oltásban részesüljön, ki­véve Nagybánya várost, mert nem a városban hanem egy telepén volt a himlő eset. Nyirvas- váriba járvány orvos lett küldve állandó tartóz­kodásra, Az alispán tömör és érdekes jelentése ki- íGrjeszkedett még a fegyelmi ügyekre, nyugdíj­ügyekre, firvaszékre, snyakönyvvezetésre, az ala­pokra síb. Ezek azonban már a nagyközönséget nem annyira érdeklik. Gazdálkodás. Magvak beszerzése, ügy a mezőgazdaság­ban, mint a kertészetben szükséges vetőmagvak beszerzéséről idejekorán gondoskodjunk, mert a magkereskedésekben ilyenkor nagy a munkator­lódás ós minden rendelést a beérkezés sorrend­jében intéznek el. — Megtörténhetik, hogy egyik­másik keresettebb vetőmag nem lesz kapható, a kereslet ugyanis fokozottabb, a tavalyi mag­termelés csökkent, Németország pedig ez idén kevés vetőmagot ad, ns kössük azért magunkat bizonyos megbatározott fajtákhoz, hanem saját háziszükséglelünk és a termelési tényezők — fekvés, talaj öntözhetőség, értékesítés stb. — fi­gyelembevételével állapítsuk meg a termelés rendjét ós főként a jövedelmezőségre, a terület mennél intenzivebb kihasználására törekedjünk. Csiraképesség. Ne higyjük azt, hogy csak az egy éves magvak jók vetésre ós hogy a mag­kereskedő mind friss magot küld. A csirázóké- pesség megtartása az egyes fajtáknál külömböző. így 2—3 évig csirakópes a hagyma, spenót, gyö- kórfélék, mák és C38mege tengeri magva; 3—4 évig a káposztafélék, saiátaféiék, bab, borsó, len­cse, paprika, kapor, csombor magva; 5—6 évig a paradicsom, tök, ugorka, dinnye magva. Használjuk fel tehát a régi magvakat is, de használat előtt ezeket, valamint, a hozatott mag­vakat is vessük osirázhatási próba alá: leol­vasunk 100 szem magot válogatás nélkül és azt vastag itatóspspir vagy vászondarab közé téve egy tányérban meleg helyre tesszük és állandóan nedvesen tartjuk. A magvak pár nap múlva csí­rázni fognak. Most a kicsirázottakaí megolvasva megtudjuk, hány százalék csiraképes és ehhez képest vetünk több vagy kevesebb magot. A termés eredményére általában nagy befo­lyással van a vetőmag minősége Oc.3uból no vár­junk szép búzát, silány magnak silány a nem­zedéke is, És a jó vetőmag kétszeresen fontos az idén, amikor kevesebb trágyát és kevesebb munkát adunk földjeinknek, mint a békés idő­ben. A tengeri csövek közül — hogy csak né­hányat említsek — a legszebbeket válasszuk ve­tésre és ennek is a derekán lévő szemeket, mert a két végéről valók kevésbé alkalmasak. Burgo­nyából már most tegyük félre a szabályosan fej­lett középnagy gumókat, amelyeken a szemek nem ülnek mélyen bent. A lóhere és lucernamag lehetőleg arankuinentes legyen, megbízható hely­ről vásároljuk, nem nézve pár fillér árküíöm- bözetre. A régi közmondás: »ki mint vöt, úgy aratc, talán sohasem volt nagyobb fontosságú, mint nap­jainkban. Időszerű munkák. Az érett trágyának már a földön elteregetve kell lennie, hogy a fagy el­múltával azonnal alá lehessen szántani, ásni. Aki elmaradt, még van ideje e munkát pótolni. Friss szalmás trágyát ne hordjunk ki, hagyjuk azt megérni a trágyatelepen. Érett a trágya, ha a

Next

/
Thumbnails
Contents