Nagybánya és Vidéke, 1916 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1916-12-10 / 50. szám
1916. December 10. szivek, hogy a szokásos karácsoni megajándékozással eljuttassák hálájuk melegét a rajvonalak hőseihez. A katonák karácsoni megajándékozása az idén is központiasan, a belügyi m. kir. Miniszter folyó évi november hó 6-án 34439/1916. ein. B. M. sz. alatt kelt körrendeletében megállapított elvek szerint történik. A hadviselés nagy méreteivel függ össze, hogy a harctéren a katonaság rendkívülien nagy száma vár megajándékozásra, ami az általános árdrágulással kapcsolatban a szeretet karácsoni művét szokatlanul kiterjedtté tette. A tavalyi tapasztalatok fényesen igazolták azonban, hogy ezt a munkát csak egységesen, egy központból s a szállítási eszközök leggazdaságosabb kihasználásával lehet lebonyolítani. Ez az oka, hogy egyes ezredek céljait szolgáló gyűjtések helyett az országos mozgalom támogatását kérjük. A bizottság nemcsak egyeseket kér arra, hogy támogassák a szent ügyet, de fölkéri a városok polgármestereit is, hogy a karácsoni gyűjtés ügyét szeretetteljes gondjaikba vegyék, a városi közgyűléssel a karácsoni ajándékozás céljaira nagyobb összeget szavaztassanak meg. Indítsanak hivatalos gyűjtést, esetleg jótékonycélu előadások, művészestélyek és más összejövetelek jövedelmét azok engedélyezése alkalmával szintén a legidőszerűbb karácsoni célra terelni s a központi mozgalom támogatását a város társadalmának egyéb eszközökkel is figyelmébe ajánlani szíveskedjenek. A nemzet egészének egyetértő támogatása — bizton hisszük — hogy az országos mozgalomhoz fűzött igényeket teljes mértékben ki fogja elégíteni. Bármely forrásból gyűjtött összegeket a lezárandó gyűjtőiv visszajuttatásával a „P. M.“ kezelési jellel ellátott 8880. sz. postatakarékpénztári befizetési lap fehasználásával f. évi december hó 20-ig a bizottsághoz kell juttatni. Kötelességszerüen említjük meg, hogy a két intézmény együttes mozgalmának csak a harctéren levő katonaság ellátását áll módjában tervbe venni, miért is a a kórházak karácsona ez idén is a helyi jótékonyság szép feladata marad. A kibocsátott felhívást a bizottság részéről következők írták alá: A m. kir. honvédelmi minisztérium Hadsegélyző Hivatala részéről : Kirchner altngy s. k. cs. és kir. altábornagy. A Magyar Szent Korona Or- i szágainak Vöröskereszt Egylete részéről: olvashatatlan aláirásu kir. kbiztos. Végül megjegyezzük, hogy a helyi gyűjtéssel a tanács Widder Péter gyógyszerész, városi képviselőt bízta meg, aki december hó 16-ig fogad el helyi adományokat. A nemes eszme pártolása mindnyájunknak szent, hazafias kötelességünk. Adakozzunk vitéz: katonáink ::::: harctéri karácsonjára! Heti krónika. Mikor csütörtökön zúgtak délben a harangok nálunk is, meg a megyében, sőt az egész országban, s magam is segítettem húzni az egyiket, akkor úgy éreztem hogy mégis csak NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE szívesebben vagyok nagybányai harangozó, mint román király. Úgy járt a hitszegő, becstelen szomszéd, mint az egyszeri suhanc, aki elégtételt kért és kapott. Az ötödik ország fővárosát foglaltuk el immár s Ploestivel egyetemben „egész Európának elég“ petróleum és sok búza jutott a kezünkbe. Igaz, hogy százezerre menő oláh fogoly is jár vele, de ezeknek nem muszáj éppen búzát enni, jó lesz nekik a mamaliga is. Csupa jó hírek. A koronázás lázasan készül! Örömünneppel fejezzük be az esztendőt! Az uj király békével biztat! Az Asquith-kormány megbukott! A múlt heti gyászos dolgok után valóban meglepő fordulatok. Igazán nagy jelentőségű volt csütörtökön az a tűzijáték a piacz közepén, melyet maga a tűzoltóparancsnok rendezett, nagy szakértői elő- vigyázattal, de sok pattogással és durranással, hogy legalább némi fogalmunk legyen róla, milyen is lehetett az a Bukarest bevétele. Azóta talán már Braila és Galacz felé járnak Mackensen és Falkenhayn vitéz csapatai s pár nap múlva fölszabadítanak egy hatalmas milliós kipróbált hadsereget. Igazán elismeréssel, csodálattal, köszönettel és bámulatos hódoló tisztelettel adózhatunk a hadseregnek a hallatlan teljesítményekért. Ha már nem érhetjük el Szilveszterre a békét, az az egy mégis bizonyos, hogy ez a hét sokkal, de sokkal közelebb hozott minket hozzá. Szinte feledjük a magunk baját, nélkülözéseit, a közlekedési, élelmezési nehézségeket, a tél hidegét (ami ugyan még mindig inkább csak szóvirág, mint valóság), sőt elfeledjük azt is, hogy a nagy győzelmeknek is nagy áruk van mindig. Csak azt látjuk, hogy az ántántot, ezt a fogatlan, szószátyár öreg nénit püfölik, mint szűcs a bundát, az oláhot verik, mint Samu a gesztenyét s hull is az Istenadta szépen, a nagy munkának meg van az eredménye. Felszoritják a dicső cziinborákat Beszará- biába, ott szorulnak s azért feszítenek kényszerűségből kifele is, akár keletnek is, de előbb- utóbb csak az lesz a vége, hogy a jóbarátok felfalják egymást a közös nagy czél szent nevében, mert a mi hadseregünk acélgyürüjén megtörik minden erőlködésük. Aki tehát eddig nem jegyzett volna hadi- kölcsönt, siessen nehogy elkéssék, aki pedig már jegyzett, az jegyezzen még egyszer, azt ajánlja neki a krónikás. A hátralékok szives beküldését kéri a kiadóhivatal. Elismerés. A m. kir. pénzügyminiszter Ma/c- ray Mihály dr. polgármesternek, a IV-ik hadi- kölcsön sikerének előmozdítása körül kifejtett buzgalmáért elismerését nyilvánította. A sebesültek mindinkább több figyelmet érdemelnek. Közeledik karácson s az orsz. hadsegélyző bizottság kimondta hogy a kórházak karácsonja a helyi társadalom nemes feladatát fogja képezni. Bizonyos az, hogy a sebesülteknek illenék egy kis pecsenyét, tésztát és bort is adni. Ehhez azonban pénz szükséges s igy csakis a helyi társadalom szives támogatásával érhető el. A bort például a termelőknek kell össze adniok, akik nincsenek a homlokvonalon, hanem a katonaság védelme alatt nyugodtan ünnepelnek. A pecsenyéhez pénz szükséges. A tésztát majd összeállítják a hölgyek. Érdekes dolog, hogy a héten a százhét katona sütőtököt kapott szerdán uzsonnára. Hat óriási tepsivel szállították a hadfiak a kedvelt népszerű csemegét, amelyet Kunay Edéné volt szives megsütni s amely ilyenkor a gesztenyét pótolja s a kórtermekben látható kedvteléssel 50, szám. (3) fogadták, még a németek is, akik pedig ilyet sohasem ettek, de olyan jól Ízlett, hogy még- egyszer kértek belőle. Egy kis gyermekkori csemege volt ez a vitézeknek, akik szívesebben vették, mintha pástétomot kaptak volna. A héten özv. Veress Lászlóné 20 K-t ajándékozott a pénztárnak. Az eddigi bevétel 2976 K 77 f volt, a kiadás 2947 K 14 f. Pénzkészlet 20 K 63 fillér. Gondoljunk a sebesültek karácsonjára is. Kitüntetés. A király megengedte, hogy csa- nakfalvi báró Láng Boldizsár, Láng Lajos v. b. t. t. volt orsz. képviselőnk fia, vezérkari testületi alezredes a porosz királyi másodosztályú vaskeresztet elfogadja és viselje. A hadi kölcsön jegyzések az elmúlt héten városunkban is nagyban folytak. A pénzintézetek igen sok fölhalmozódott munkával bizkóztak meg ebből az alkalomból. Sokan jegyeztek a Hitelbanknál, az Ombnál és a postánál is. A jegyzések különben egész hónapon át fognak tartani. Jobb helyre alig teheti az ember a gyü- mölcsözésre szánt pénzét, mintha az államra bizza 6°/o-os kamat mellett! Gyászhir. Farkas Ferenc ny. számtanácsos, ki egy negyed századon át az itteni kir. bányaigazgatóságnál szolgált, 68 éves korában meghalt Resiczabányán. Nyugodjék békében! A világtalanok szózata a nemes szivekhez. Kik nyugalmas otthont, menhelyet adtatok nekünk, elhárítván rólunk a sors ostorozó kezét, mélyen, melegen érző nemes szivek, hozzátok szól segítségért esdve kiáltó szavunk, mert ezerszép áldott alkotástokat a megsemmisülés fenyegeti. Közel az óra, melyben hajléktalanokká leszünk és újjá éled minden gyötrő szenvedésünk, amelytől eddig megmentett a ti szerete- tetek csodatevő ereje, hogy elkerüljük rettentő végzetünket. A könyörülő Isten nevében további oltalmat kérünk tőletek és némi adományt a bennünket gyámolitó egylethez.— Újpest, Gyárutca 45. SZ. A vakok orsz. messházának gyámoltjal. Motto: A fénytelenség világában élünk, De itt is akad néhány pillanat, Mely feledést hoz s elhiteti vélünk, Hogy gyászunkban örülni is szabad. De üldöz a sors és reményeinket, Mint szél a virágot, úgy tépi szét, O, sir sötétje, miért váratsz minket, Jöjj s váltsd fel éltünk kínos éjjelét. Adomány. Smaregla János alapítványára Kerekes Sándor főgimn. tanár 10 koronát adott. Köszönettel nyugtázza a ref. lelkészi hivatal. A jótékonycélu nőegyesület szegényeinek karácsoni kiosztására eddig adakoztak Hoffmann Árpád ivén: Hoffmann Árpád 50 K, Pellion Bé- láné Budapest 30 K, Mikéné Schönherr Ilona, Hanzulovits Kristófné 20-20 K, Kende Erzsiké 10 K, Glanzer Malvin, Bernhardt Adolfné, Németh Béláné 5 —5 K, Pongrácz Mária 2 K. A Nagybánya és Vidéke 1879. januári és februári számait, valamint a folyó évi 24-dik számot megvételre keresi a kiadóhivatal. A Vöröskereszt egylet helybeli pénztáránál adományoztak: Wienerberger Béla 10 koronát, Janovszky József 2 koronát. Köszönettel nyugtázza az egyleti pénztáros, 1. Berks Leó. Köszönet. Az állami el. iskolás szegény tanulók segítésére újabban adtak Bernhardt Adolfné 5 K, özv. Pellion Béláné szül. Incze Lujza (Budapest) 30 K, Szaitz Elemér 10 koronát, Kertész Irén 5 K, Kovács Gyula könyvkereskedő 2 K, melyet a tanítótestület köszön. A „Vasárnapi Újság“ december 3-iki számának országos hatású szenzációi Károly király és Zita királyné, valamint az uj kis trónörökös gyönyörű képei. Elhunyt királyunkat a halottas ágyon és a ravatalon, valamint legutolsó képeinek egyikét is megtaláljuk. Háborús képek egészítik ki a szám gazdag képanyagát. Szépirodalmi olvasmányok: Szőllősi Zsigmond és Pan- toppidan regénye, cikk az uj királyról, tárcacikk a francia-orosz szövetség kezdetéről. Karinthy Frigyes novellája. Egyéb közlemények: Athletaság és a háború cimü cikk s a rendes heti rovatok: A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyed évre öt korona, a „Vi!ágkróniká“-val együtt hat korona. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadóhivatalában (Budapest, IV., Egye- tem-utcza 4. sz.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes-Néplap“, a legolcsóbb újság a magyar nép számára félévre, 2 korona 40 fillér.
