Nagybánya és Vidéke, 1916 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1916-09-10 / 37. szám

1916. Szeptember 10. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 37. szám. (3) noszság, hanem rósz szokás is legyőzhetlen aka­dály lehet. — Megvallom, hogy ingerlékeny vagyok és ha ingerelnek, beszámithatlan állapotba jutok. Egy alkalommal atyám ingerelt és én beszámit­hatlan állapotomban, úgy megszurtam, a kezem­ben levő késsel, hogy szörnyet halt. — Jól van! Fogadja elismerésemet őszin­teségéért! Folytassa Fehér ur! — Sem hibával, sem nevetséges szokással beszámolni nem tudok — és gúnyos pillantást vetve pályázótársára, folytatta — sőt apagyil­kos sem vagyok. De most, szót sem érdemlő valami jut eszembe. A meghívásokról egyszer- másszor megfeledkezve, nem a kitűzött órában, hanem később jelenek meg. — Ön nem lehet jó barátom - kiáltottam — mert a késedelmezőt még az apagyilkosnál is jobban gyűlölöm. Az annyira alkalomszerű rögtönzés végén valamennyien hahotára fakadtak. Ugyanabban a pillanatban jelent meg a kegyelmes ur, mire az étterem ajtai kinyíltak: A háziasszony Méreyhez sietett és karon­fogva őt, halk hangon mondta neki:-- Apagyilkosával nagyon lekötelezett. Angol szerelem és angol pofa. Disraeli, aki mint Lord Beaconsfield és ministerelnök, később nagy szerepet játszott Angolországban, Leois gazdag özvegy uriasz- szonynak udvarolt. A szép asszony glamorganshirei nyaraló­jában tartózkodva egyik nap délelőtti óráiban elegáns öltözetű urat pillantott meg és észre­vette, hogy az ő nyaralója felé közeledik. — Jane! — kiáltotta öreg cselédjének — ha nem csalódom, ismét az a Idállhatatlan Dis­raeli jön. Menj elébe és mondd meg neki, hogy nem vagyok itthonn. Jane az utcaajtót kinyitva hűségesen tett eleget úrnője parancsának. — Tudom — válaszolta nyugodtan a kel­letlen vendég. — Azonban úrnőjének távolléte legkevésbbé sem feszélyez. Szíveskedjék cse­kély podgyászomat elhelyezni és jó ebédről gon­doskodni. Természetes, hogy a háziasszony rövid idő múlva megjelent és miután Disraeli házassági ajánlatával, tudj’ Isten hányadszor, előhozako­dott, következetesen tagadó válasszal volt kény­telen távozni. De az elutasítás nem hozta ki sodrából a türelmes udvarlót és a meghódolni nem akaró urhölgyet valóságos ostrom alá helyezte. — Mit tegyek, hogy a makacs ember tűr­hetetlen ostromától, egyszersmindenkorra meg­szabaduljak ?-- Fogadja el ajánlatát — válaszolta nagy bölcsen a vén cseléd. A szép asszony végre is követte a bölcs tanácsot és elhatározását nem volt oka meg­nap senki sem nézett be az Urnák házába, csu­pán Jóna Péterné, Karancsi Zsuzsánna asszo­nyom, aki odahaza már 9 órára megcsinálta mezőndolgozó urának az ebédet, azután neki­indult, benézett a templomba, egyesegyedül vé­gighallgatta a tiszteletes rövid, kegyes imádsá­gát és félórai áhitatoskodás után ballagott ki­felé az étellel. Boszantotta ez a dolog a geszti papot, mert egy napra se tudott szabadulni a faluból, elhatározta tehát, hogy meg tréfálja Jónánét. Mikor egy szerdai nap reggelén újra beült a templomba, a geszti pap elővette nagy, vaskos, imádságos könyvét és reggel 9 órától délután 3 óráig mindig olvasta a könyörgéseket Jóna Péterné, és Karancsi Zsuzsánna épülésére : aki bár tűn ült, de mivel a reformátusoknál nem illik a Istentisztelet végezte előtt kimenni a templomból, nagy lelki gyötrelmek között át­szenvedte az egész szertartást. Mire aztán négy óratájban kiérkezett a mezőre, elázott a lebbencs- leves és az éhező Jóna Péter úgy helybehagyta késedelmes hitestársát, hogy két oldalbordája betört. Ettől kezdve soha sem ment Jónáné asz- szonyom a templom tájékára, a geszti pap pedig egész héten keresztül pihenhetett. bánni. Sőt ha tudta volna, hogy az annyiszor elutasított kérő, lord és miniszterelnök lesz, bi- zonnyára egyszer sem utasította volna el, mert hát anglius urhölgy volt ő Nagysága. Heti krónika. Soha jobb idő nem érkezett a megjavu­lásra, mint a mai háborús korszak. Nincsen dohány, nincsen szesz, nincsen sör, nincsen vonat. így kiált föl keserűen Mu- lati polgártárs. Mily nagyszerű! Tessék lemondani a do­hányzásról, a pálinkázásról, sörözésről, kéjuta­zásokról. Éljünk egyszerű, ősi erkölcsök szerint. Most el lehet szokni a dohányzástól, ha nincs a trafikban s mire újra érkezik, akkorra már bír­nék a dohánymentességet. Most abba lehet hagyni a pálinkát, ha úgy sincs s aztán mint szinjózan, komoly, puritán abstinensek élhetjük végig az életet. Igen ám, de van olyan ember is, aki igy kiált föl:- Most már nem kell a vízvezeték sem, minek a viz, ha nincsen tiszta 90 fokos szesz? Nincs mit keverni! Fődolog, hogy liszt, kenyér legyen. Az pedig van, csak nehéz hozzájutni. Előbb köny­vért, azután céduláért, majd apró pénzért, vé­gül lisztért kell várni és megint csak várni. Sokat várni, mig végre liszthez jut az ember. Ma mindenkinek csak egy cselédje van s ha fél napig ácsorog a városi lisztkimérésben, ak­kor otthonn az egész konyha-űzem megakad. Van liszt, csak meg kell szenvedni érte. Ezen kellene valahogy/'•Segíteni, úgy is egy per­cig tart, mig kimérik, a többi cukros-kása- hegyet el kellene engedni. Gyökeres uj rend állott be a hetivásárok­ban is, mivel azt mondják odafönt, ahol az ügye­ket intézik, hogy kedd közelebb van vasárnap­hoz, mint péntek. Lévén vasárnap a hét első napja. Nagy tévedés. Hat napon munkálkodunk, a hetediken megpihenünk, tehát vasárnap az utolsó nap. Hétfő annyit jelent, mint a hétnek a feje, kezdete. Kedd = ketted nap. Világos ebből is, hogy nem pihenünk először és úgy dolgozunk, hanem a 6 munka nap lezajlik előbb s záradékul jön a vasárnap. Ha pedig péntek = 5-ik nap (ennyit is jelent szlávul), akkor szombat a hatodik s igy péntek közelebb van a vasárnaphoz, 5 ugyanis közelebb a 7-hez, mint kettő. Ám efelett hasztalan vitatkozunk, ezután kedden lesz a vásár, mert a rendelet szerint kedden jobban lehet beszerezni vasárnapra, mint pénteken. Sebaj, hozzászokunk mi ehez is, mint min­denhez a világon, ha csak ennyi kell a hazáért, ám legyen. Hogy nagyobb rend lesz ezután e téren is, azt pedig erősen reméljük, mert a polgár­őrség életbe lépett. Hétfőn este láttuk először a nemzeti kar­szalagos, katonás polgárőröket csendőrökkel egyetemben s általános örömmel és megnyug- vással vettük tudomásul, hogy ezután mindig igy lesz, járőrök vigyáznak városunkra éjjel és nappal. Bizony nem kis áldozat ez is, derék, haza­fias munka, melyhez jó szerencsét kíván a lel­kes vállalkozóknak a krónikás. Uj bányakapitány. A pénzügyminiszter Ja­kab Dénes helybeli főbányabiztost Nagybányára bányakapitánnyá nevezte ki. Előléptetés és kitüntetés. Őfelsége a király Albu László felsőfernezelyi gör. kath. kántor­tanitó, népfölkelőhadnagyot, főhadnaggyá lép­tette elő s az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartása elismeréséül, részére a signum lau- dist adományozta. A sebesültek ellátásáról minden héten szok­tunk e helyütt egy kis hirt hozni. Ezúttal arról az érdekes dologról kell számot adnunk, hogy Nagybányán nincsen sör s igy a múlt szombaton leközölt 100 üveg sör is hurkává és szalonnává változott, mire a sebesültek kezébe került, vagyis helyesbítésül tudatnunk kell, hogy nem sört, hanem sertés aprólékot kaptak szept. 2-án a hadfiak. Különben a bevétel és kiadás ugyan az volt s a héten a pénztár 20 koronával megsza­porodott, Szenlmiklóssy József kir. fáblabiróné őnga ugyanis ennyit ajándékozott a pénztárnak. Az eddigi bevétel tehát 2689 K 97 f, a kiadás 2563 K 44 f volt. Kinevezés. Gerdenils László m. kir. kultúr­mérnök honvédzászlóst őfelsége a király, az el­lenséggel szemben tanúsított vitézségéért had­naggyá nevezte ki. A szatmári mandátum. Jövő kedden lesz Szatmáron az orsz. gy. képviselő választás. A függetlenségi párt minden árnyalatának egyedüli jelöltje Baszik Lajos ottani ev. lelkész és hír­lapíró, akivel szénben ugyan fölléptették dr. Nagy Vincét, de Duszik megválasztása ez idő szerint teljesen bizonyosnak látszik. Az Erdély védelmében elesett magyar hősök árváinak fölsegélyezésére egy asztaltársaság a polgári kör kuglizójában 30, azaz: harminc ko­ronát rakott össze. Hálás köszönettel nyugtat­juk a lelkes honfiak jószivü adományát s azt a város takarékpénztárába téve, jelentjük, hogy a múltkori adományokkal együtt a könyvecske összege eddig 66 koronát tesz ki. Az iskolai év megnyitása a nagybányai m. kir. áll. főgimnáziumban. Értesítem az érdekelt szülő­ket és- a tanulóifjúságot, hogy — a f. év szept. 2-án kelt 11545. sz. vkmin. r. értelmében — a nagybányai in. kir. állami főgimnáziumban a javitóvizsgálatok f. év szeptember hó 26-án, a beiratások pedig szeptember hó 27- 30-án lesznek. Tisztelettel kérem a helybeli és kör­nyékbeli lapokat, szíveskedjenek ezen közlemé­nyemet közzétenni; a környékbeli lelkész, jegyző és tanító urakat pedig kérem, szíveskedjenek ezen közleményem alapján az érdekelt szülők­nek és tanulóknak a szükséges felvilágosítást megadni. Dr. Rencz János nagybányai m. kir. áll. főgimn. igazgató. Hősi halál. Pongrácz Lajos a helybeli fő­gimnázium VII. oszt. növendéke, Pongrácz Sán­dor helybeli iparos polgártársunk fia augusztus­ban, az orosz csatatéren egy srapnell lövéstől hetedmagával a lövészárokban súlyosan megse­besült. Fejsebével a cholmi kórházba vitték, ahol még egy hétig életben tudták tartani, de aug. 18-án a csatatéren kapott nehéz sebében meg­halt. Pongrácz a 12-ik ezrednél szolgált, önként jelentkezett katonának, a tiszti vizsgálatot letette s már szakaszvezető volt. A jóravaló, rokonszen­ves, derék ifjú halálát városunkban általános részvéttel fogadták. Hozzátartozóit vigasztalja meg az a tudat, hogy a hazáért halt meg ő is, mint annyi ezer derék, ifjú bajtársa! Felhívás a közönséghez. Városunkban a polgári őrség a város közbiztonsága érdekében megkezdte működését. Fölké­rem a város férfilakosságát, hogy polgárőr­ségi szolgálatra minél nagyobb számban je­lentkezzenek. Legyen szabad remélnem, hogye nehéz napokban mindenki teljesíteni fogja hazafias kötelességét. Fábián Lajos, a polgárőrség parancsnoka. A miniszterelnök sürgönye. Múlt számunk vezércikkében foglalkoztunk a környékbeli g. k. lelkészek hazafias mozgalmával s említettük, hogy a lelkészi kar sürgönyt menesztett a mi­niszterelnökhöz. Tisza István következően vá­laszolt : Brebán Sándor esperes-plébános ur­nák Nagybánya. Fogadják szives megemlékezésükért hálás köszönetén). A hazai románság ha­zafias magatartása a veszély pillanatában velük szemben tanúsított bizalomteljes ma­gatartásom legjobb igazolása. Ez fogja le­rakni egy bizalmon és szereteten felépülő szebb jövő biztos alapjait. Tisza.

Next

/
Thumbnails
Contents