Nagybánya és Vidéke, 1916 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1916-07-16 / 29. szám
Nagybánya, I9SS; Julius 16. — 23. szám XLII. évfolyam. NAGYBANYA ÉS VIDÉKE 9m TÁRSADALMI HETILAP. V-sk V< ' •** 'V , í * A rDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE gyészseg IXjSUSriEK. IRCXBJiOIETN" VASÁH.MAI3. E!6fiz*tr Egész évre 8 K. Félévet — ____= EgfiV zzáiu sz erkesztő és Uptulsjdoacs RÉVÉSZ JÁNOS Fímudkntárs és h. szerkeszlS RÉVAI KÁROLY Sierkeszifiség én kladóhivats! a — Felsőhdnjjai-utca 20. szám alatt = TELEFON SZÁM: NAGYBÁNYA, 18. jtv>*^''»hi»|[ib,hii i* . ..ijMrv- - -....... Tű z és v.r. Két elsőrangú elem, melyek nélkül a mai ember nem élhet el. Ivóvízre és tűzifára télen-nyáron egyaránt szüksége van a lakosságnak. Ezt bizonyítgatnunk üres szalmacsépelés volna. Most megvagyunk valahogy, fa mennél kevesebb kell s az ideiglenesen helyre állított vizvezeték csak kiszolgál rendesen minket. De gondoljunk a télre. Jusson eszünkbe, hogy az árvíz által megrongált vizvezeték főcsövét csak úgy hevenyében igazították helyre tavaly azzal, hogy majd rendbehozzák nyáron. Jó volna reá gondolni és legalább is úgy visszaállítani, amint volt árvíz előtt, nehogy télen még nagyobb baj legyen belőle. Gondoljunk télre. Nincs fánk. Most még hagyján, nyáron hasoniithatlanul kevesebb a szükséglet. De valóban ideje volna már, hogy szállítson az a kis vasút kedvezményes fát télire a város lakóinak, hogy lássuk biztosítékát annak, hogy nem lesz fainség, de ha csak az üres városi faraktárat látjuk, akkor reményünk a tél iránt már is megfagy, 0 fokra száll alá. Itt volna az ideje, hogy a tanács mindent kövessen el ennek a két dolognak rendbehozására. Hogy akadályokkal kell küzdeni, hogy nehéz a város helyzete, a tisztviselőké nem különben, hogy kevesen vannak, mérnök nincs stb. mi azt mind jól tudjuk. Am azért mégis ennek a két kérdésnek rendbe kell jönnie, úgy hisszük ezt az igazságot az -elöljáróságnak minden egyes tagja velünk együtt vallja. Tegyünk hát félre minden érzékenykedést s oldjuk meg a üggő életkérdéseket idejében, ha kell kö ^gyűléssel, ha lehet anélkül, mert fut az i 15 s a késedelemből baj lehet. Gyüjtsünk a katonáknak. Ezúttal nem pénzről van gzó, nem is nagyobb áldozatról, de a hadsegélyező hivatalnak egy újabb felhívásáról, mely gyűjtésre szólít fel mindnyájunkat. Sok mindenfélét gyűjtöttünk már, utóbb a rongyszedést is erősen hangsúlyozzák. Legújabban azonban barack és szilvamagot, meg kőrisbogarat kér a hadsereg. Az előbbi ksttőnek meg van az ideje, könnyű összegyűjteni, az utóbbi nálunk kevéssé fordul elő, mivel kőrisfa is kevés van, de azért más fákon is található lévén, ezzel is eredményt mutathat föl az erős akaratú ember. Lelkes közönségünkéi: fölhívjuk tehát ez irányú tevékenykedésre. Az orsz. hadsegélyző hivatal idvonatkozó felhívása igy hangzik: Barack és szilvamag gyültésre van szüksége a hadseregnek bizonyos orvosságok és gyógyszeranyagok készítéséhez. Külföldről olajat nem lehet behozni, azért a szükségletet idehaza kell pótolni. Erre a célra nagyon jól megfelel a barackmag és szilvamag olaja. Ne dobjuk el a barack és szilvamagvát, hanem szárítsuk meg csonthéjukkal eggyütt szellős helyen, hogy meg ne penészedjenek. A sárgabarack és őszibarack magvait gyűjt——■n"HHgg sük külön-külön és a csomagolásnál elkülönítve küldjük be, a kettőnek az olaja különböző, azért külön kell feldolgozni. A barackmagot és szilvamagot zsákokba vagy erős ládákba csomagoljuk. Mind a barackmagot, és szilvamagot, mind a kőrisbogarat csak száraz .állapotban csomagoljuk, mert különben megpenészedik, E három gyógyanyagot is a gyógynövényosztály kezeli és ezért a csomagokat kívül „gyógynövény“ jelzéssel látjuk el és bármc-iy posta vagy vasúti állomáson portómentesen adjuk fel „Hadsegélyező Hiyatal, Budapest, V., Akadémia-utca 17“ címre. Kétely esetén esetleg borítékban beküldött minta után, a m. kir. honvédelmi ministerium Hadssgélyaző Hivatala (V. Akadémia-utca 17.) ad készséggel bármely irányú felvilágosítást. A barack és szilvamag, különben rendes körülmények között elkallódnak, holott áldozatkész szorgalommal összegyűjtve a hadseregnek nélkülözött gyógyanyagot ad, az elesett hősök özvegyeinek és árváinak alapjait pedig szép összeggel növeli. A kőrisbogár júniusban gyűjthető. Elsősorban a kőrisíán keressük, azonkívül az orgonán, bodzafán és más fákon is található. Színe fénylőén aranyos-zöld vagy kékeszöld. A csápok feketék, fonalszerüek. Feje szivaiaku lehajtott, kidomborodó szemei barnák, félvese alakúak. Tora négyszegletes, szivaiaku kis pajzszsal. A szárnyfedők vékonyak, lágyak, íényeszöld színűek. Szaga nehéz, kellemetlen. Szedni kőrisbogarat a kora reggeli órákban kell, amidőn még meg van dermedve és nem tud röpülni. Ha akkor a fákat erősen megrázzuk, a bogarak lehullanak és azokat vagy a földről, vagy a fák alá kiteregetett ponyvákról, papirosokról összeszedhetjük. A bogarakat széles szájú üvegbe szedjük, ebbe 1 - 2 kávéskanálnyi benzint öntünk s az üveget jól bedugaszoljuk vagy hólyagpapirral lekötjük. így a bogarakat a benzingőz hamar Alkonyat.- Révai Károly uj kötete. Egy egész kötet vers és pedig vaskos, 200 oldalas kötet, melyben lehet kedvteléssel búvárkodni annak, aki szereti az igaz gyöngyöket. A háború kezdetén azt a jelszót adta ki Tisza Pista, hogy „Kiki maga mesterségét folytassa.“ Odakint harcoljon a katona, itthonn pedig dolgozzunk mi mindnyájan. Révai Károly, úgy látszik, megfogadta az okos tanácsot, mert két év alatt több mint száz gyönyörű költeményt alkotott, értékes kincsekkel gazdagítva igy a magyar irodalmat. Hetek előtt jeleztük, hogy készül a mű s május 28-ikán lapunkban fölhívást is mellékeltünk, melynek volt is egy-egy kis eredménye, de semmiesetre sem olyan, a melyet a költő megérdemelne. Talán most, amikor tisztelői, kedvelői meglátják a díszes kiállítású, tekintélyes, tartalmas könyvet, mikor készen vehetik át, rohamosabban fog fokozódni az eredmény. Révainál én egyszerű, szép, magyaros nyelvezetén kívül azt szeretem, hogy nem igyekszik minden áron valami különöset, valami megütközést keltő újat mondani, hanem megmarad igazi régi magyar poétának, ki a gondolat és a nyelvezet szépségében és igazságában keresi az értékest és nem abban, hogy folytonosan szembe helyezkedjék a rendes gondolkozásu emberekkel, a jelenvaló világgal. Révai mély érzésével hat, ezt joggal elmondhatjuk családi és hazafias költeményeiről egyaránt. Az Erzsike-dalokkal egész uj irányt teremtett, de régi jó szívvel. Ha szép dolog megénekelni a kedvest, az anyát, a barátot, miért ne volna költői feladat dalolni a szeretett, kedves, egyetlen leányról. És nem törődött a másképpen gondolkozók birálgató megjegyzéseivel, csak irta a szebbnél- szebb Erzsike-dalokat, mert leikéből fakadtak azok. Van ebben a kötetben is sok, élvezettel gyönyörködhetik bennök a nyájas olvasó. Milyen közvetlen pl. ez : Tudom, hogy fogsz keresni, Én édes, kicsi lányom I De sehol ssm találsz rám A kerek nagy világon. A szobákat bejárod S minden zugát a kertnek, Az utcát, ahol laktunk S hol engem jól ismernek. Kimássz a szálerdőbe S megkérdezed a fákat: „Melyiknek ága, lombja Látta az én apámat ?“ A patakot megkérded, Beszédbe állsz az érrel. S igy szólnak: „Itt járt egykor Vállán a fegyverével!“ S hogy sehol sem találsz rám, Se földön, se az égen: Egy dobbanás kél csöndben A szived közepében. Belétekintesz mélyen S mit látsz a kis kalitban ? . . . Sikoltva felkiáltasz: „Az édes apám itt vanl“ Vagy mennyi érzés árad felénk ebből a két kicsi versszakból: Mikor szivemből kilobban a fény, Nem lesz sötétebb a föld kerekén; Hisz’ a világra semmi fény sem árad Kis mécseséből szentjános bogárnak. Csillogni fog a föld s a magas ég, Csakis egy szívben lesz nagyon sötét, A Te szivedben Erzsikém, ki vársz rám A kalásztalan bús életbarázdán. Szeretem a Révai hazafias verseit is. A hazafiság egyes szörnyszülött költőknél háború előtt „lejárta magát.“ Jött a nagy rázkódás s ime most érezzük csak, mi a hazafiság. Révai igazán érzi. Az ő e nembeli költeményei szivtől-szivhez szólanak. Ezekben is irigylésre méltóan gazdag az uj kötet s ami fő, mind újak a versek, soha ki nem adott alkotások. Sokan régi alkotásaikon kérődznek, Révainak van dal a lelkében elég, hogy újakat hozzon elő mindig. Igazi bányász-költő, leszáll az aranyért a mélységre és talál is, hoz is mindennap.
