Nagybánya és Vidéke, 1916 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1916-06-25 / 26. szám

(2) 26. szám.

NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE

1916. Junius 25.

nyiségben benzin engedélyem külön kikérése nélkül is kiadható legyen.

A benzin beszerzését ezenkívül megköny- nyiti a m. kir. pénzügyminiszter urnák f. évi április hó 3-án 40810. sz. a. kiadott rendelete, melynek értelmében a mezőgazdasági üzemek részére szükséges adómentes benzin bármely hazai ásványolajfinomitó válalattól, illetve adómentes benzin raktárból beszerezhető, ha a szerzőiéi az adómentes benzin beszerzésére vonatkozó pénzügyigazgatósági engedélyt bármely finomítóra, vagy adómentes benzinraktárba szóljon is az, az illető beszerzési helyen felmutatja.

Ezek szerint tehát, akinek adómentes benzin beszerzésére vonatkozó pénzügyigazgatósági engedélye van, (minden adómentes benzint használó motortulajdonosnak van ilyen engedélye) bármely finomítóra, vagy adómentes benzinraktárra vonatkozik is az, a benzint bármely finomítótól, vagy benzinraktárból is beszerezheti és pedig az előbb felsorolt vállalatoktól 2 (kettő) hordó erejéig engedélyem kikérése nélkül, ezen felüli mennyiségeket pedig előzetes engedélyemmel, hogy a m. kir. pénzügyminiszter ur, a motorokat most beszerző gazdák részére az adómentes benzin beszerzésére vonatkozó pénzügyigazgatósági engedélyek gyorsabb kiállítása 'érdekében a pénzügyigazgatóságokat megfelelően utasította.

A gépkenő olajok beszerzésének megköny- nyitése végett az ország csaknem összes nagyobb gépolajkereskedője, valamint a gépolaj előállításával és forgalombahozatalával foglalkozó ásványolajfinomitó vállalatok engedélyt nyertek, hogy ásványkenőolajakat kisebb meny- nyiségekben beszerzési engedéllyel nem biró mezőgazdáknak is kiadhassanak. Ilyen módon a kisebb cégek esetrő-esetre hengerolajat leg- feljehb 15 kgr. gépkenőolajat pedig legfeljebb 1-2 hordó mennyiségben adhatnak ki a gazdasági üzemben használt gépek részére. Nagyobb mennyiségeknek mezőgazdák kivánt beszerzésére az engedélyek hozzám, illetve a közvetlenül a vezetésem alatt álló minisztérium XII. főosztályához intézendő kérvények alapján fognak kiadatni. (Kérvény minta ugyanaz, mint a benzinnél.) Budapest stb. Ghülány.

B.) Aratógépek.

A földművelési miniszter e tárgyban a következően intézkedett:

Abból a célból, hogy az aratási munkák elvégzéséhez fűződő országos érdekek a munkáshiányra való tekintettel minden rendelkezésre álló eszközzel a lehetőséghez képest biztosíttassanak, gondoskodtam arról, hogy az ország különböző helyein aratógépek álljanak a gazdaközönség rendelkezésére. Értesítem ehez képest, hogy

1. ) Bächer-Melichär gyártmányú aratógépek vannak Mezőhegyesen, Bábolnán, ahol a ménesbirtok igazgatóságát, Debrecenben, ahol a gazdasági akadémia igazgatóságát, Pápán, Karcagon, ahol a földműves iskola igazgatóságát, Gödöllőn, ahol a koronauradalom igazgatóságát bíztam meg az aratógépek eladásával;

2. ) Amerikai Mc. Cormick rendszerű aratógépek vannak Kisbéren, ahol a ménesbirtok igazgatóságát, Hódmezővásárhelyen, Békéscsabán, ahol a földmüvesiskola igazgatóságát és Gödöllőn, ahol a koronauradalom igazgatóságát bíztam meg az aratógépek eladásával;

3. ) Amerikai Piano, jegyű aratógépek vannak Mezőhegyesen, Kisbéren, ahol a ménesbirtok igazgatóságát, Lúgoson, ahol a földmüvesiskola igazgatóságát, és Nagyváradon, ahol a miniszteri kirendeltség vezetőjét bíztam meg az aratógépek eladásával.

A Bacher Melichär gyártmányú marokrakó aratógépek vételára a megfelelő rudhordó elő- állvánnyal 710 K. a Mc. Cormikk rendszerű marokrakó aratógépek vételára a megfelelő rudhordó előállvánnyal 720., a Piano jegyű marokrakó aratógépek vételára rudhordó készülékkel 690 korona.

Az aratógépek elsősorban kisgazdák, gazdakörök és szövetkezetek részére készpénzfizetés ellenében szavatosság nélkül, a jelenlegi raktározásuk helyén adhatók el és pedig elsősorban oly helyeken, ahol a fennforgó rendkívüli viszonyok között az aratási munkát csak gépekkel lehet elvégezni és eddig nem lehetett megfelelő gépekről gondoskodni. A vétel végett az érdeklődőknek az eladással megbízott intézmények vezetőjéhez kell fordulni. Budapest. A miniszter helyett: Bartóki/ s. k. államtitkár.

C.) Gyapjú.

A m. kir. minisztériumnak 1.250/1916. M. E. sz. rendelete a gyupjukészletek forgalomba hozatalának: korlátozása tárgyában. — A jelen rendeletben fsglalt rendelkezések kiterjednek : a) a magyar szent korona országai területének összes gyapjutermésére, tekintet nélkül arra, hogy már lenyirt, vagy csak ezután lenyirandó gyapjúról van szó: b) a tímár-, dög-, szücs- és matrácgyapjura, ideértve a gyapjas juh- és báránybörökről, valamint a szücsbörhulladékról nyírással vagy más utón leválasztott gyapjút is.

Kik gyapjú felett rendelkeznek, kötelesek készletüket a „Magyar szent korona országai gyapjuközpontja részvénytársaságinak, rövidítve „Gyapjuközpont“-nak (Budapest, IV., Városházutca 14. sz.) megvételre felajánlani. - Budapest, 1916. április hó 28-án. — Gróf Tisza István s. k., m. kir. miniszterelnök.

A m. kir. minisztériumnak 1.366/1916. M. E. sz. rendelete a gyapjúért követelhető legmagasabb árak a tiszta (gyárilag mosott) gyapjú kilogramonként a következőkben állapitattnak meg : I. az élőállatokról nyírott gyapjú (bárány- gyapjú is) legmagasabb ára : legfinomabb me- rinoi gyapjúnál 22.00 K, — szövet és fésűs AAA)AA gyapjúnál 21.00 K., szövet és fésűs A) gyapjúnál 20.00 K. szövet és fésűs B) gyapjúnál 17.00 K, szövet és fésűs C) gyapjúnál 14.50 K, cigája D gyapjúnál 12.50 racka E gyapjúnál 10.00K, — II. bőr-, tímár- és döggyapju legmagasabb ára : AAA)A minőségűnél 17.00 K, B) minőségűnél 15.50 K, C) minőségűnél 13.50 K, cigája gyapjúnál D) 11.00 K, racka gyapjúnál E) 8.0 K - III. szücsgyapju legmagasabb ára : AAA)A minőségűnél 10.50 K, B) minősé- güuél 10.00 K, C) minőségűnél 9.00 K, cigája gyapjúnál D) 8.00 K, racka gyapjúnál E) 6.00 K.

Ez ár megállapítás 1916. évi május hó 1. napján lép hatályba. — Ettől a naptól kezdve tilos a gyapjút drágábban árusítani vagy vásárolni. Aki ezt a tilalmat megszegi kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő Budapest, Gróf Tisza István s. k. m. kir' miniszterelnök.

A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 24981-VI. G.-1916. számú rendelete, a gyap- ju-szállitási igazolványok kérelmezése tárgyában kiadott 33003-VI. C. 1916. sz. rendelet módosításáról.

Az 1915. évi junius hó 2-án kelt 33003 —

VI. C. —1915. sz. rendeletem (1. a Budapesti Közlöny 1915. évi junius hó 3-án megjelent számában) 3. §-át, amely szerint a gyapjú szállítására vonatkozó folyamodványok közvetlenül a kereskelelemügyi minisztérium ipari műszaki ügyosztályának küldendők be, ezennel oda módosítom, hogy mindazon esetekben, amikor a

m. kir. minisztérium 1250-1916. M. E. sz. rendelete alapján a Gyapjuközpontnak kövzetlenül, vagy kereskedők és bizományosok utján közvetve felajánlott gyapjukészletek szállításáról van szó, a szállítási igazolványokra vonatkozó, hozzám intézett kérelmek a Gyapjuközponthoz, (teljes cime: A magyar szent korona országainak gyapjuközpontja részvénytársaság. Budapest. IV. kér. Városház-utca 14. szám.) küldendők be, a mely azoknak a haladéktalan továbbításáról gondoskodni tartozik. Ez a rendelet 1916. év május hó 1-én lépett életbe. — Báró Harkányi János s. k. keresk. m. k. miniszter.

Szedjünk szederlevelet a hadseregnek. Megszáritva a legkitűnőbb tea. A felfűzött levelek az iskolákhoz szóigáltatandók be.

a két gyermekkel leküldte a parkba, hogy ne lábatlankodjanak odafenn; meg ne szívják be azt a sok port, ami a tél óta rátelepedett a bútorokra s mit most a hajdú nagy puffogtatással ver ki a kastély udvarán.

Ott ülnek a cseresznyefa árnyékában mindhárman. Három szőke angyali fej telistele a cseresznye virág szirmával. Méhek zümmögnek körülöttük a park egyik távolabbi szögletéből kakukszó hallszik, mire Györgyike és Ibolyka kacagva felelgetnek.

A fák lombjai sűrűsödnek; már elrejtőz- ködhetik a madárfészek; a két kis leány égszinü szeme kutatva jár a lombok között, honnan madársuttogás hallszik. A széles, homokos utón kétfelől ezüstlevelii öreg nyárfák ringatóznak, ahonnan búgó kacagást, turbékolást hoz a szellő. A park szélén a sűrű fenyő erdőből átható gyantaillat gomolyg feléjük.

Szótlanul ülnek mindhárman. Györgyike és Ibolyka odahajtották fürtös fejecskéjüket az Edith ölébe s mig a madarakkal incselkednek, lassanként egy kis bűvös szender lecsókolja a szempilláikat s a hullongó cseresznyeszirom illathálót tereget reájuk.

Edith gondolkodott. Úgy látszott mintha szemén és lelkén valami árny borongott volna Nem tudta mi a baja.

Izgatta kissé az a tudat, hogy a ház ura nemsokára megérkezik s ő megismerkedik vele, kinek kegyelméből élvezi azt a boldogságot, milyenben neki soha része nem volt. Hiszen boldog volt ő a zárdában is; a jó nővérek szeretettel gondozták; de mégis most, itt a szabad nagy természet ölében, gondtalanul él,

mint a madár a két bájos gyermekkel, kikhez megfejthetetlen erős vonzalom, rajongó szeretet kapcsolja.

Félt. Hátha Bolzay grófnak nem nyeri meg rokonszenvét? Hátha elégedetlen lesz eddigi működésével ? Hátha lenézően, ridegen bánik el vele s visszaküldi a zárdába ? Mind olyan gondolatok, melyek képesek könyet csalni szemébe.

A napnak egy szikrázó sugara oda tüzölt hosszú aranyszőke hajára, s könyfátyolos szemére, honnan a jóság és szeretet egész világa tükröződött.

De ott volt a keblén az ő talizmánja : az „apa“. Elővette gyöngéden, megsimogatta bársonyos kis kezével s ajkaihoz szorította azt az ismeretlen képet, kiről azt tanították az apácák, hogy az az ő atyja. S mikor ajkára szorította, gyöngéd, gyermekes arcára hosszú árnyékot vetettek lehunyt szempillái.

így ült nehány pillanatig mély csöndben, csak a gyermekek gyönge lélekzése hallatszott s az ő keblén ringott a fehér szellős ruha fá- tyola. A végtelennek látszó parkban is elcsön- desült minden, mintha a föld mámorosán feküdt volna a virágszirmok alatt.

Egyszerre léptek zaja hallatszott. A homokos utón nagy robajjal jött az öreg Juhász bácsi. Edith fölriadt. Letörölte szeméről hirtelen a napsugarat, s amint fölnyitotta nagy kék szemét, égő szivárványszinek játszadoztak azokban. A gyermekek is fölneszeitek, meglátván az öreg gazdatiszt hajlott alakját, — fölugráltak s gerlekacagással szaladtak eléje s karjaiba kapaszkodtak.

— Itt van Juhász bácsi! — kiáltozták ezüstös csilingelő hangon, — Edith néni! Itt van Juhász bácsi !

S mint egy foglyot vezették az öreget Edith elé, ki sietve ugrott föl a virágszőnyegről s az öreg gazdatiszt elé ment. - Edith kisasz- szony, — szólt az öreg nagyokat szuszogva. — 20 perc múlva megérkezik a méltóságos ur, a kocsi már kiment az állomásra.

— Apa, apa ! — sikoltozott Györgyike és Ibolyka, — jön apa!

Edith arcán sápadtság ömlött el, tévetegen nézett a gyerekekre meg az öreg gazdatisztre s egy szót sem volt képes összeszorult ajkán kiejteni. Csak a mikor a gyermekek nyakába csimpajkodtak s csókokkal halmozták el, akkor hajnallott meg arcán a vér.

— Megyünk Juhász bácsi, — mondta lassú remegő hangon, - várni fogjuk a gróf urat a gyermekszobában.

— Talán jobb lenne a bejáró lépcsőnél, — jegyezte meg szerényen a gazdatiszt, - a gróf ur alig várja már, hogy a gyermekeket átölelhesse.

— Amint gondolja.

Azzal gondosan lesimitotta a gyerekek gyűrött ruháit, a magáét is kissé rendbe hozta s kézen fogván őket vezette a széles kavicsos utón a kastély felé. Juhász bácsi előre nyargalt, hogy utolsó rendelkezéseit megtegye.

A nap, mint egy vörös rózsa tüzelt az ! égen s sugárkévét szórt a smaragd zöld gyepre. Ebben a fényben úgy nézett ki a három hófehérbe öltözött leány, mint három hattyú a j csöndes tó vizén. Edith szeme tele volt fénnyel