Nagybánya és Vidéke, 1916 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1916-06-18 / 25. szám
fóags'foáissfa, S9i8s Junius 18. — 25. szám. XLIi. évfolyam. TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE 6 IVE2EiC^űrX!JX.s^ÍS£rX.ESL TŐIDDEL INT ^ S3 XX IKT JhJt*. £!öíizstési árak: Egész évre 8 K. Félévre 4 K. Negyedévre 2 K. -----------— Egyes szára 20 fillér. Fe lelős szerkesztő és ispíuiajdor.os révész jángs Főraunkatárs és !i. szerkesztő RÉVAI KÁROLY Szerkesztőség és kiadóhivatal: = Felsöbátnyai-utca 20. szám alatt = TELEFON SZÁM: NAGYBÁNYA, 18. A jövendő megalapozása. Összeült az országgyűlés. Mialatt katonáink változatlanul s most az egész háborúnak talán legnehezebb küzdelmében, netovábbját adják a hősiességnek: azalatt az ország képviselői megteremteni iparkodnak azt az anyagi alapot az óriási terhek viselésére, melyet az ország eddig hadikölcsönökben vállalt. Amily páratlan és váratlan áldozatkésznek és teherbírónak mutatkozott a magyar társadalom a fantasztikus nagyságú hadiköltségek előteremtésében, éppen ugyanoly csodákat kell mivelnie az államnak is, hogy az igy rája háruló terheket megrendülés nélkül elbírja s elviseltesse a közönséggel igazságtalanság nélkül. A magyar országgyűlés nem volna méltó a nemzethez, melyet képvisel, ha lelkiismeretesen, szorgosan és kérlelhetetlenül nem ügyelne arra, hogy az uj tehervállalás azokra a vállakra vetődjék, amelyek elbírják, amelyek alkalmasak, képesek és kötelesek a terhek viselésére. Kik azok? Úgy véljük, nem kell ujjal mutatnunk reájok, akiket telj* igazsággal a behozandó uj adókkal rm ;het és meg kell terhelni. A hadi állapot az országban kivételes helyzeteket teremtett. A kivételes helyzet pedig rendkívüli nagy áldozatot kíván minden honpolgár részéről. Ám ezeket a nagy áldozatokat igazságosan viseljék azok, akiket a sors bőségbe helyezett s akik éppen a hadi állapotnak köszönhetik anyagi helyzetük virágzását. Egyes társadalmi osztályok — mint például: a tisztviselői kar — a háborús állapotnak csak hátrányát, szenvedéseit, nélkülözéseit nyerte osztályrészül; őket még jobban megterhelni, lehetetlen. Az iparosok helyzetén is könnyíteni kell, hogy ezt a derék társadalmi osztályt megmentsük a hazának. Meg vagyunk győződve, hogy az összeült országgyűlés minden egyes tagja át van hatva ama nagy feladatok megoldásának gondolatától, melyek a jövendő megalapozását célozzák. Hisszük, hogy a komolyságnak s a szigorú gondnak ebben a jegyében fog lefolyni a mostani hadi országgyűlés, mely a mikor a jövendő megalapozását tervezi, egyúttal a győzelem iránt való föladatainkra is gondol. Biztositanunk kell a győzelmet, amely nélkül nincs ország, nincs Haza! De biztosítanunk kell azt is, hogy ha — amint várjuk — eljön a győzelem: itt találjon egy élni akaró, élni képes és életre fölszerelt országot. j Megkezdődnek a féiukváltások. Minap panaszkodtunk, hogy a fémet nálunk nincs hol beváltani. Ma a városi hatóságtól egy friss hirdetést vettünk át ebben a tárgyban, mely intézkedik róla, hogy kiki beválthassa a hadvezetőségnek szükséges és használható fémeket folyó áron. Az idevonatkozó hirdetmény elmondja, hogy a honvédelmi miniszer 1915. évi 13462. és 13463. sz. rendeletéivel már elrendelte régebben a háztartási fémek beváltását és megállapította az ezekért járó fizetendő dijakat. A fémek beváltásával a Magyar Szent Korona Országainak Fémközpontja R.-T. bízatott meg, mely kijelölte a fémbeváltó helyeket is. Nagybánya szab. kir. r. t. városra nézve fémbeváltó helyül Harácsek Vilmos Utódai cég kereskedése jelöltetett ki. Felhivja tehát a tanács mindazokat, akiknek tulajdonában oly fémek, illetve fémtárgyak vannak, melyek az 1915. évi 13.462. sz. honvédelmi miniszteri rendelettel hadicélokra igénybe vétetnek, hogy Harácsek Vilmos Utódai cég kereskedésébe, az 1915. évi 13464. számú rendeletben megállapított árak melleit mielőbb szolgáltassák be. A közönség bizonyára hazafias kötelességének fogja ismerni, hogy a felhívásnak sürgősen és lelkiismeretesen eleget tegyen. — A13452 —1915. sz. honvédelmi miniszteri rendelettel hadicélokra igénybe vétettek és beszolgáltatandók a következő tárgyak: 1. Főző edények, főző-, befőző és fagylalt készítő üstök, fazekak, lábasok, serpenyők, kan nák, sütőformák stb. (egyszerű asztali készletek) hűtők, tálak, tálcák, gyertyatartók s hasonló (vörös rézbe * még ha ónozva, vagy más fémekkel csupán 1 evonva vannak is. 2. Az egy (1) pont alatt felsorolt tárgyak tiszta nikkelből, kivéve a szerelvényes áruk, (Grütlerwaren) igy különösen levestálak, kannák, sziták, mártáscsészék, főzelékes tálak. 3. (Konyhaszerek) mozsarak, mozsártörők, habüstök, egyszerű, öntött sárgaréz gyertyatartók, vasalók, tálcák és hasonlók (sárgarézből). 4. Mosóüstök, a tűzhelyekbe beépített vízmelegítők, egyszerű víztartók, fürdőkádak vörösTemető helyén. Ez a hely egykor temelő volt, Most fényűző palotasor; Hol a halál csapott borús tort, Most ott vidám muzsika szól. A vendéglők friss népe mulat, Használva, a mit nyújt a ma . . . Neveti a hitbe vakuitat, Vagy a ki ellentmondana. Pezsgőzés, lánycsók, szerelem közt A véges élet oly csodás! A mig agyad szép képeket fost, Forr benned az átváltozás. Az a kártyás ott a sarokban, Ki úgy szórja az aranyat: Egyszerre csak úgy összeroppan, Mint megymag a sarok alatt. S az a tudós, ki messzelálón Vizsgálja az ég titkait : Ügy eltűnik a láthatáron, Mintha, sose lett volna itt! Élet, halál karöltve járja Az isteni természetet, Ragyogást önt a pusztulásba, Szerelmedbe gyűlöletet. S hol a csontok kihányva régen, A test pora fallal vegyül : A halott lelke ott se tétlen, Megjelen észrevétlenül: Beférkőzik a társaságba, Végigsimitja homlokod S álmodban szép lánykádra vágyva: Az ő jégajkái csókolod. Mert minden szellem halhatatlan, A nagy egészben kis egész, Időben, térben változatlan, Helyére tér, el sose vész. S nem tudja, a bölcs, a szerelmes, Csak sejtheti tán némikép: Hogy mig az élvből élvbe repdes, Mi fájditá meg a szivét! Dura Máté. ki akarat physiologiája a háborúban. — Irta : Dinnyés Árpád. — Valami, amit sem látni, sem hallani nem lehet, csak érezni. Valami, ami mindenkiben él, ami nélkül élő lényt elképzelni lehetetlen. Ami minden cselekedetnek irányt mutat, ez az akarat. Akarat, legyen az ember vagy állat, mindenkiben egyformán van. Akarat nélkül szerves lény nincs, mert akinek akarata nincsen, az nem él. Ezt a régi igazságot azonban megdönti a botanika legújabb tudománya, mert beigazo- lást nyert, hogy a növény világban is vannak növények pl. egyes virágok, melyek külső befolyás által akaratukat némi részben nyilvánítani tudják. Csakhogy ezt nem lehet a szó legszorosabb értelmében venni, mert a növények akarata mindenkor egy bizonyos időben, valami idegen jelenség következtében érvényesül. De mert a növények is élnek, táplálkoznak és fejlődnek, feltétlenül kell, hogy az akarat élettana gyökeret verjen bennük. Az állatok világában az akarat már erősebb és fejlettebb. Itt zsinórmértékül szolgál az erő, amely az embernél is, azt az akaratot fokozni képes. Magától értetődik, a rovaroknak nem lehet oly akaratuk, mint az emlős, vagy a házi állatoknak, mivel kisebb testben, kisebb az erő, tehát csekélyebb az akarat is. Az akarat fejlettsége az állatoknál tehát nem egyforma. Itt nemcsak az erő a mérvadó, hanem egyrészt a tanulékonyság is, főleg a gondolkodó képesség, amely sohasem oly különféle és változékony, mint az állatvilágban. Mindezeknek elmondása után világosan áll előttünk a felelet, hogy az emberben, mint a föld legokosabb és legerősebb teremtményében, legnagyobb mértékben van meg az akarat. Enél- kül emberi lény nincs, mert akinél hiányzik az
