Nagybánya és Vidéke, 1916 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1916-06-18 / 25. szám
(2) 25. szám. NAGYBÁM¥A ÉS VIDÉKE 1916. Junius 18. rézből (még ha ónozva vagy más fémekkel csupán bevonva vannak is). 5. Gyümölcs befőző, (lekvár) üstök vörösrézből és sárgarézből, amennyiben nem gyári jellegű üzemekhez tartoznak. 6. Egyszerű parázstartók és kályha előtételek vörös rézből, sárga rézből, bronzból és tombakból. 7. Félkilogrammos és ennél nehezebb sárgaréz sulyok. 7. Egyszerű függönyrudak (csövek) és tartók szőnyeg-íoggantyuk és védőrudak (csövek) sárgarézből, amennyiben könnyen leszerelhető és betétjük nincsen, vagy könnyen eltávolithatók. 9. Vörös rézzel, sárga rézzel, tombokkal, bronzzal, nikellel bevont vagy lemezeit olyan tárgyakra, amelyek lényegükben más anyagból Készültek, az igénybevétel nem terjed ki és azokat nem kell beszolgáltatni. Az 1. §-ban megszabott beszolgáltatási kötelezettség kiterjed: 1. Oly iparüzőkre és kereskedőkre, akik a fent felsorolt tárgyakat előállítják, vagy azokkal kereskednek és mindazokra, akik ily tárgyakat más részére őrizetben tartanak. 2. Háztartásokra. 3. Háztulajdonosokra. 4. Szállodás, vnndéglős és kávésipar, úgyszintén a sütő és cukrászipar körébe tartozó vállalatokra. 5. Egyesületekre, rendházakra, kórházakra, szanatóriumokra, üdülő telepekre, fürdőkre, tan- és nevelő intézetekre, tápintézetekre és egyéb intézetekre. 6. Az 1. §. hat. a 7. és 8. pontjában felsorolt tárgyak tekintetében mindazokra, akiknek ily tárgyak birtokukban vagy őrizetükben vannak. Az állam vagy állami intézmények birtokában levő tárgyakra vonatkozólag külön intézkedés történik. Közöljük ezt tájékozásul a lakossággal. Külföldi esetek. Az orvos és a zsoké Angliában. — Üzlet mindenelőtt. — Archer hires zsoké, lóharapás következtében támadt sebével Paget James sebészt kereste föl. Sebének kötözése közben kérdezte Archer, hogy fölgyulásához mennyi idő szükséges ?- Azt hiszem, hogy három-négy hét alatt minden rendben lesz.- A Derbyfuttatáson részt vehetek ?- Igen. akarat, az nem él. Mennyivel több és erősebb, nagyobb akarat kell, hogy legyen az embernél, ha már az állatoknál, de még a növényeknél is találkoztunk az akarat megnyilvánulásával! ? Ez is régi forrás, arra az örök problémára hogy az ember az álattól vette eredetét. Az ember akaratát — szintén az erő sarkalja, de mig az állatnál nem annyira, addig az embernél figyelembe kell venni az agy működését, ahol az akarat megszületik, a véredények működését, mely az akaratot tovább viszi, végre azt az eszközt, mely által az agyban megfogam- zott akarat megvalósul. Az emberi akarat megjelenésénél főszerepet játszik az ész ! Ha ez erős és egészséges, föltétlenül ugyanilyen az akarat is: gyors, erős és vakmerő. Beteg testű embernek, igen kevés igen csekély az akarata, viszont a téma megfordítva is kérdést tol elénk, mert tudjuk, hogy pl. az elmebetegeknél az akarat nagyon tompa, vagy túl éles és oly erős, mely minden emberi fizikai erőt felülmúl. De itt nem is annyira az ész, mint a lélek működik rendetlenül, mert a lelki és nem a fizikai erő adja a gondolatot arra az akaratra, mely túlszárnyalja a józan emberi képességet. Azonban megint csak homályos lesz a felelet, mert hisz az akaratnak ez a gondolata is az agyban születik, amiről pedig fentebb azt mondottuk, hogy ennél a főszerepet a lelki erő viszi. Igen, de sohse feledjük, hogy csakis ebben az egy esetben fokozza a beteg akaratát a lelki erő, amely lehetetlent kíván. Az emberi akaratot erején és eszén kívül nagy mértékben fokozza az életmód, szóval az a hely és körülmény, amelyben és ahol az ember él, de fokozza a szeretet, a féltékenység és — Úgy veszem észre, hogy kérdésemet nem jól értette; képes leszek-e akkor lovagolni ? — Azt nem ajánlom, jobb lesz, ha kocsin megy a futtatásra. — Orvos ur aligha tudja, hagy ki vagyok. — Látogatójegyéből csak annyit tudtam meg, hogy Archer úrhoz van szerencsém. — Bátran állíthatom, hogy szakmámban az elsők közé tartozom. Megfelelő felvilágosítások után kérdezte a sebész, hogy mennyit veszítene, ha a lóversenyen nem lovagolhatna. — Körülbelül kétezer font sterlinget. Teszek egy ajánlatot; ha lehetővé teszi, hogy a lóversenyen lovagolhassak, a nyert díjon osztozunk. — Helyes, áll az alku. A sebész naponta látogatta Archert és a seb gyógyulása gyorsan haladt. Archer a Derbyversenyen kétezer font sterlinget nyert, a sebész pedig megkapta az egyezer fontot, vagyis a dij felét. Ha igazad van betörik a fejed, de Németországban nem. Nagy Frigyes a teplici fürdőbe való utazása előtt Kohlmann berlini asztalost azzal bízta meg, hogy lakószobáinak egyikét mahagóni fából készült uj bútorral lássa el. Kohlmann mester idejekorán teljesítette a megrendelést. A király meg volt elégedve a bútorral, de az árát túl nagynak tartván, erélyes hangon mondta az asztalosnak: — Ily horribilis árt nem fizetek. Kohlmann ismételve állította, hogy a kívánt ár korántsem magas s így nincs módjában azt leszállítani. — Ha nem szállítja le, egy batkát sem fizetek. Az iparos elkeseredetten távozott és miután követelését Írásbeli kérelmére sem egyenlítették ki, panaszt emelt az illetékes bíróságnál. A szakértő véleménye szerint az ár korántsem volt túlzott, sőt a pamlagért és a támlásszékért bátran számíthatott volna nagyobb összeget. A szakvélemény alapján a király kénytelen volt azt asztalos által kívánt árt megfizetni. Kohlmant magához rendelte a király. — No hallja, maga engem szépen blamáit, más megrendelőkkel is igy szokott bánni? — Ha nem fizetnek, igen. — Jövőre őrizkedni fogok magánál rendelni. — Reám nézve talán jobb lesz. Mosolyogva nyujtottta kezét Nagy Frigyes. — Csak tréfáltam. A méltányos árból én sem engednék. Ezentúl is udvari szállító marad. a boldogság tudata is, azaz mindamaz ösztön gyarapítja, mely az emberben már születésénél fogva él. De mindemez ösztönt a külső körülmény suggerálja, mert csakis ebből kifolyóan születnek meg a különféle emberi akaratok! Ezeket tartottam szükségesnek elmondani, mielőtt rátértem volna arra, amiről tulajdonke- pen szólni akarok. — A most dúló véres világháború sok oly kérdést vetett felszínre, amely- lyel azelőtt vagy nem tartottunk érdemesnek foglalkozni, vagy egyáltalában észre se vettük. Többek között ilyen probléma most az akarat jelentőségének fejlesztése, kapcsolatosan a háborúval. Lehet-e az akarat fejlesztésére nagyobb és erősebb külső körülményt fölhozni, mint a mai vérzivatart?! Bizonyára nem, mert az akarat hatalma a jelen óriási világküzdelemben igen erőteljesen és észrevehetően nyilvánul meg. A katonák hihetetlen nehézségeket küzdenek le, állták a két téli háború dermesztő hidegét és rendületlenül állják az idegsorvasztó pergőtüzet. Ez csak az akarat hatványozásából következik, s főleg abból a szeretetből, amellyel az ember a hazai röghöz ragaszkodik. Itt bizonyul be az, hogy a szeretet is nagyban elősegíti az akarat erejét. Ha az a katona nem szeretné hazáját, nem szeretné mindazt, amit a haza mint fiának nyújthat, - akkor az akarat se volna benne akkora, sőt egyáltalában akarat se volna benne arra nézve, hogy hazáját védje s érte életét is föláldozza! Erre a kérdésre lehetne redukálni a háború erejét, makacsságát és hevességét, mert mindegyik harcoló nemzet katonája szereti a földet s igy mindegyikben elszánt az akarat, hogy ő fog győzni. Ha ez nem volna meg, a Sorok az exerzierplatzról. Legnagyobb irodalmi sikerem. A nap égető tüzében gyakorlatoztunk két- száztiz önkéntes a Dunaparton reggel hattól tízig egyfolytában. Szakadt rólunk az izzadtság, de azért mint egy gép vágtuk a szép katonai gyakorlatok különféle nemeit tízszer, hússzor, ötvenszer, vagy ki tudja hányszor. De nemcsak mi voltunk kifáradva, hanem a kommandirozó altiszteknek is nehezére esett már a vezénylés. Mikor felhangzott a hadnagy „abtreten lassen“ kommandója, melyet az altisztek gyorsan átkiáltottak egymásnak, erősen fellélegzettünk és azonnal a földre vetettük magunkat. Ki a cipőjét igazgatta, ki verejtékét törülgette, ki pedig irigy szemet vetett a szembe fekvő kies Margitsziget árnyas teniszpályáira. Én magam leültem egy kerítés mögé és Írogattam valami uj benyomást és tapasztalatot ujdonat-uj katona- notesembe. „Hát maga mit csinál önkéntes ?“ hangzott felém egy vastag férfihang. Hirtelen felugrottam és haptákba vágtam magam őrmester Tóth előtt. „Üljön le! Csak kiváncsi vagyok, hogy mit firkálhat, vagy talán pingál valamit ?“ Ráhagytam, hogy rajzolgatok. „Hát engem le tud-e rajzolni ?“ Ez kel nekem, gondoltam magamban. De hát kezembe fogtam a ceruzát és Isten neki fakereszt, elkezdtem rajzolni. A bajuszán kezdtem és az csudálatosán jól sikerült. Gyerünk tovább! Az arca már kevésbbé hasonlított rajzomhoz, mikor aztán rátettem a katonasipkát, akkor bátran ráfoghattam volna akármit, csak azt nem, hogy ez őrmester Tóth akaródzna lenni. „Őrmester urnák alássan jelentem, a fáradságtól reszket a kezem és képtelen vagyok a munkára, amit rajzoltam,^ meg se mutatom, annyira rosszul sikerült.“ És egyidejűleg darabokra téptem a képet, melyet először rajzoltam életemben. „Hát akkor miért önkéntes maga, ha még rajzolni se tud ?“ Azt még ugyan nem tudtam, hogy az önkénteseknek rajzolni is kell, de nem feleltem semmit, hanem ehelyett nyeltem egy jó nagyot. „Hát verset tud Írni ?“ Felragyogott a szemem, ez kell nekem, gondoltam, itt már itthonn vagyok. „Őrmester urnák alássan jelentem, parancsára, tudok.“ „Na jól van, rajta, Írjon valamit rólam!“ Boldogan szalutáltam és elválva körém sereglett bajtársaimtól sietve futottam kissé távoháborut már régen befejezik és ezzel millió embernek életét mentették Volna meg. A népet egyöntetű erős akarat hatja át; és a háború erőszakos szükségleteihez való föl- tétlen alkalmazkodás az eredménye ennek az erős akaratnak. Az akarónak ez a hatalmas, nagy egysége apró foltokat elhomályosít. Az akarónak a hatása nemcsak az izom- rendszerre szorítkozik, de kiterjed közvetlenül a szívre, a vérkeringésre és az anyagcserére. Az idegek teljesítő képességét is nagy mértékben befolyásolja, ami azért lényeges, mert hiszen az idegek tevékenysége közvetíti az ösz- szes mozgásokat. Végeredményképen pedig a mivel az agyban születik meg minden akarat gondolata — a szellem hatékonyságát is erősiti. A hihetetlen fáradalmak elviselése, szenvedések tűrése, az akarat által az idegrendszer megerősödésének tekinthető. Itt aztán egy másik nagy kérdésre bukkanunk: vájjon hasznos-o ez? Talán éppen ez a jelenség jeladás a szervezet részére, hogy elég ! ? Határozott választ nem lehet a kérdésre adni. Van eset, amikor az akarat nem veszi figyelembe az ilyen jeleket, ami a testnek kárára van. Látjuk ezt a normális viszonyokban, amikor gyenge szervezetű emberekben erős akarat lakozik, és látjuk most a háborúban, amikor lázas betegek küzdenek végig véres harcokat. Ha azonban a szervezetet az akarat alá akarjuk rendelni, akkor a feltámadó érzelmeket bizonyos mértékben alá kell szorítani. Ez jelenti a szellem diadalát a test fölött, de semmire sem kell oly nagy lelki, illetve akaraterő mint éppen erre ! Ilyen például a félelem, gyávaság és az ijedtség leküzdése, azaz a legnagyobb veszélyben való higgadtság és nyugodtság.
