Nagybánya és Vidéke, 1916 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1916-01-16 / 3. szám
Nagybánya, 1916. Január 16. — 3. szám. s m XLÍ1. évfolyam. TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATAu... M:EO'J‘^3XjSJSTXK JaZLTJSXJD^nsr VA-SA-XlMr ,j ÜÖNYE El&flzetéai árak .Egész évre 8 K. Félévre í IC. Negyedévre 2 K. ===== Egyes szám 20 fillér. ===== Felelős szerkesztő és laptulajdonos ÍRÉVÉSZ JÁNOS rfrm-TrnMrwr -miwinnrlt »- -H Főmunkatárs és h. szerkesztő j j RÉVAI KÁROLY SzorkG&ztdség és Izi adóhivatal : Felsőhány ai-n tea 30. szám alatt. z = TELEFON SZÁM NAGYBÁNYA t$: ===== Noé szelíd galambja szájában az olajfa levéllel vig szárnycsattogással szállott a habok fölött, jeléül annak, hogy megszűnt az Ur haragja, elült a vész, kisütött ismét Isten békes- séges napjc: >'< - ' Ilyen fehér galamb volt nekünk az a levél, melyet a Ford-féle békehajóról kaptunk a héten. Mandel L. Ernő városunk szülötte, aki mint hirlapiró utazik a békehajón, volt szives rólunk megemlékezni s igen érdekes, részletes tudósítást küldött Ford békevállalatáról. Közleménye, sok viszontagság és cenzúra után végre, 24 nap múlva hozzánk érkezett. Kívül ilyen a címzése: Ernest L. Mandel c/o Ford Peace Party, Scandinavian—A merica-Litte, Christiania, Norway. •}fn,icfatqß Hadijog alapján felbontatott. Felülvizsgálva Budapest. A t> Nagybánya és V.« t. szerkesztőségének Nagyhánya Ungarn. Belül rövidke levél és hosszú cikk volt. Az előbbi igy hangzik: Kedves Szerkesztő TJrt Üdvözlöm nagybányai ösmerőseimet és jóbarátaimat innen Krisztianiából, mint a Ford béke-csoport egyetlen magyar származású tagja. Majd küldök további cikkeket. Mandel Ernő. Mindnyájunkat azonban leginkább érdekel maga a közlemény, mely a békehajón készült, az 50 kopogógép egyikén s tartalma egész terjedelmében következő: Útban a békekongresszusra. A tengeri ut. — Irta: Mandel Ernő. — S. S. Oscar II. 1915. dec. 15-én. E sorokat Kirkwall kikötőben, Skóciának északi részében irom. Reggel 11 óra van és épen most lettünk az angolok által megvizsgálva. Körülbelül két vagy három napig leszünk majd kénytelenek itt vesztegelni az angol imperialistikus nagyhatalom kényszere folytán és majd innen Krisztianiába, Norvégiába megyünk. Onnan utunkat Stockholm, Kopenhá- gán keresztül, Hága felé folytatjuk, ahol norvég, svéd, dán, hollandi, spanyol és svájci kiküldöttekkel béke-kongresszust fogunk tartani. Hogy vájjon ez a kongresszus hivatalos lesz-e vagy csak önzetlenül gondolkozó idealisták nemes amateur jóakarata s hogy vájjon milyen eredménnyel fog járni ez a nemes szándékkal indított dolog, most még nem tudható. Való- szinti, hogy mikorra e sorok részint Ametiká ban, részint Magyarországon napvilágot látnak, a dolog majd jobban fog eldőlni és az újságolvasók már tisztában is lesznek a dolog folyásával. E sorok írójának az a riporteri kötelessége, hogy inkább tisztább, átíekintőbb, nagy- vonásu leírást adjon, amelyből az olvasó tiszta képet alkothat magának a hajó-élet, az utazás és a béke-mozgalom igazi, be'ső szelleméről. A hajón 54 ujságiró van, akik közül igen sokan naponként drága pénzen külön drótnélküli és kábel sürgönyöket küldenek, úgy, hogy e cikk sorozatnak nem is lehet célja a napi események részleteire való kiterjeszkedés. Amint a világ minden újságjának olvasója tudja, ez az Oscar II. amely New-York, Christiania és Kopenhága között közlekedik, Ford- nak, a világhírű detroiti milliomos automobil- gyárosnak hires békehajója, amely december 4-én New-Yorkból elindult vagy 90 békekiküldöttel, 22 egyetemi hallgatóval, az újságírókkal és vagy 50 tagból álló iroda-személyzettel, hogy békét próbáljon hozni az európai államok részére. A hajó első osztályai, rajtunk kívül csak vagy hat svéd és dán van, kik most mennek haza a karácsom ünnepekre. Elképzelhető, hogy egy ilyen helyen, ahol mindenki egy embernek vendége és ahol mindenkit egy eszme, ugyanazon magas idealistikus törekvés hevít, bizonyos exaltált szellem uralkodik, amely mindent magával ragad. A tengeren az ember nek nincs sok alkalma, hogy a vele-született sok energiát kiöntse, és igy az emberek teljesen egymásra vannak utalva. Ezért van ezen a hajón oly élénk, szinte villamos energiával duzzadó áthevitett feszültségű élet, milyen ritka esetben szokott előfordulni, A hajón, miután az elindulás megvolt, amelyen 5000 ember mondott nekünk búcsút és miután Edison és Byran személyesen fejeztékki jókívánságaikat Fordnak és a csoportnak, a megismerkedés, az elhelyezkedés stb. mindennapi dolgain keresztül estünk, az utasok három csoportban szervezkedtek. Az egyetemi hallgatók, a tulajdonképeni kiküldöttek, illetve béke-meg- hivottak és az újságírók- Az időnket rendesen úgy töltöttük, hogy reggel 11 órakor, délután 3-kor és este fél 9-kor előadásokat, vitákat, megbeszéléseket tartottunk, amelyeken a hajóutasok legkiválóbbjai vettek részt, és amely bennünket különösen egymáshoz kapcsolt. Hogy csak pár példát említsek, minden különös idő-sorozat nélkül, a következők tartottak előadást, Dr. Aked, a hires papszónok, akit Angliából hívtak át Rockefeller egyházához, és most San Franciscóban lelkészkedik, előadást tartott utazásunk szelleméről, amelyet drótnélküli utján Londonba, New Yorkba, és a kontinensre továbbítottak. Ugyancsak egy hatalmas beszédet mondott Armenia, (Örmény- ország) keserveiről. Judge Lindsey, a hires denveri biró, előadta azokat az érveket, amelyek öt hires bűnügyi ítélkezéseiben vezették és amelyek egészen uj szellemet vittek be a bűnügyi Ítélkezésekbe. Csak röviden emlitve a dolgot, legyen szabad felhoznom, hogy ez uj szellemnek alapelve az, hogy mi sokkal többet tudunk elérni szeretet, jóakarat, részvét, segítés utján, mint hideg, léíeknélkül való száraz Ítélkezéssel. S S. Meclure, aki a new-yorki Evening Mailnek egyik tulajdonosa és főszerkesztője, aki a hites Meclure Magazine havi folyóiratot alapította, arról tartott előadást jogy a világ mily óriási lépéseket tett a i ült 40Ó év alatt a béke felé, és hogy jelenleg csak egy probléma áll a világ előtt, az, hogy miként kell Japán és Németország jogos kívánságait kielégíteni, hogy ezek nagy lakosságukkal terjeszkedhessenek. Mr. Meclure saját életéről, újságírói tapasztalatairól is tartott többször előadást. Governer Hanna, Horth Dakota államnak kormányzója Norvégiáról, dr. Joness, hires chicagói pap, Mrs. Inez Mill holland Boissevain, a jól ösmert new-yorki suffragette a világbékéről, Schwimmer Rózsika a nők világmozgalmáról és a tavalyi hágai női béke-konferenciáról, Mrs. May Wright Schwall, a nők világ- szövetségének tiszteletbeli elnöknője a san- franciscoi volt női konvencióról tartottak előadást. Mrs. Sewall, rendkívül kedves, jóakaratu nőrokona Boros Jenönének és engem igen jó magyar süteményekkel traktált, amelyet Boro- séknak magyar szakácsnéjától kapott az útra. Közöttünk van Harry, a hires iró, akinek cikkeit több mint 50 újság közli Amerikában naponként. Mrs. Peks, a philadelphiai milliomosnő és a »Single Tax« hive, Mrs. Halmberg, a hires finn ujságirónő és volt képviselő — szintén tartottak előadásokat. Az újságírók, E sorokat az egyik hajóirodában irom, ahol kívülem amerikai ujságirókszokása szerint — vagy 15 en vagyunk — gépírva cikkeinket. A Ford társaság 50 Írógépet rendelt erre az útra — és mondhatni — annyira el vannak foglalva, hogy sokan csakis éjjel tudnak hozzájutni az alkalomhoz, hogy gépírják dolgaikat. Igen sok közöttünk a női ujságiró és érdekes, hogy sok legnagyobb lap fiatal, szinte bámulatosan fiatal nőt küldött ki erre az érdekes és fontos útnak leírására. És mondhatom, hogy szorgalmasan és tehetséggel dolgoznak A New-York Globe, Mail, Evening, a Chicago Tribune, Detroit News mind nőkkel vannak képviselve. Igen érdekes, hogy mikor e sorokat irom, az újságírói kar egyik tagja két órával ezelőtt átment az itt veszteglő »Stockholm« nevű gőzösre, amely holnap szándékozik tovább folytatni útját. Mi azt gondoltuk, hogy Christianiából továbbítjuk cikkeinket és igy most igen nagy a megrökönyödés, hogy mit lehet csinálnunk e dolognak megakadályozására. A terv az, hogy vagy letartóztatjuk az illetőt és visszarendeltetjük, vagy pediglen a kikötő főnökkel elintézzük, hogy mi is ugyanazon a hajón küldhessük cikkeinket, amelyikkel a Washington Times éber, fiatal tudósítója szeretné. Hogy mi lesz, még nem tudható, de az izgalom igen nagy és most mindenki igen szorgalmasan kopogtatja cikkeit, hogy idejében továbbíthassa. * Az újságírók igen együvé tartanak, hogy együtt kaphassák és továbbíthassák értesítéseiket. Szinte vigyáznak egymásra és nem engedik ki egymást szem elől. Az újságírók csoportja e sorok írójának ajánlatára itt a tengeren megalapított klubját B. Peace Pilgrim s Press Club név alatt nevezte el. Talán érdekes lesz megemlíteni, hogy az Associated Press embere, aki természetesen a legfontosabb hatáskörrel rendelkezik, mert az Ö hírszolgálatuk majdnem hatszáz újságot lát el hírekkel, majdnem teljesen távol tartja magát a többiektől, ami persze a többiek között meglehetősen rossz vért szült. KRISTIAN SAND NORGE
